Sli ♥
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A romantikus verses dráma megújítójának, Edmond Rostandnak neve nem ismeretlen a magyar színházlátogatók körében. A Cyrano de Bergerac és a Sasfiók című drámáit sikerrel játszották és játsszák ma is a hazai teátrumok.
Rostand betegen, életének utolsó éveiben fog hozzá az európai kultúra egyik mitikus, szimbolikus alakjának, Don Juannak drámai megfogalmazásához.
Az utolsó éjszakán Ördög érkezik Don Juanhoz, hogy az „örök hódító” számot vethessen eddigi életével. A fecsegő szószátyár, a nők mágusa, a házasságtörés iparosa vad igyekezettel mentené magát, magyarázná mindazt, ami vele történt: próbálna némi időt csenni még magának, de keservesen felsül. Előtűnnek a szívükben megcsalt asszonyok, ha felismerne közülük egyet is, elkerülhetné végzetét, de senkit sem ismer fel. Hősünk élethez való görcsös kapaszkodása során megrendítő mondatok hangzanak el szerelemről, halálról.
Rostand patetikus és lírai versszövegét Tandori Dezső dolgozta át, s tette korszerűvé. A magyar változatban a romantika és az irónia kellemes elegyét kapjuk; nevethetünk, sírhatunk akár, de egy pillanatra sem kerülhetünk ki a dráma idejének, az utolsó éjszaka perceinek feszültségéből.
Pesti Szalon, Budapest, 1995 
Pesti Szalon, Budapest, 1995 
Honoré de Balzac: Mercadet, a pénz királya Komédia három felvonásban
Honoré de Balzac remek vígjátéka most jelenik meg először magyar nyelven. Bár 1902-ben már bemutatta a Nemzeti Színház, később feledésbe merült. A mű témája időtálló, hiszen az uzsorás figurája, a pénz ördögi játéka soha nem veszíti el aktualitását; szerelmet, emberi kapcsolatokat tesz tönkre, zilál szét. Persze, mint minden Balzac mű, ez is korrajz. Váratlan fordulatokban bővelkedő, a társadalmi viszonyokat hűen visszatükröző, a naivitás és agyafúrtság képleteit paradox módon felmutató írói üzenet.
