Igazi molytetkó :D
RKAti P kedvenc
Úgy érzem, – az Alkonyi őrségre – a könyvsorozat elérte a „nagykorúságát”. Miért is? Az egykori tisztán elhatárolt Fénynek és Setétnek nyoma sincs már. Nincs ártatlan vagy naiv bizonygatás, hogy „mi vagyunk a jobbak”. A két fél, az Inkvizícióval közösen immár egy ügyön dolgozik: a Másfelek továbbra is rejtve legyenek az emberek előtt, illetve hogy kiváltságaik megmaradjanak. Közben kedvenc hősöm, Anton már hitét vesztette, tudomást szerezve a Másfelek igazi természetéről és céljairól. Hol van már az a magányos figura aki kedvenc zenéjét hallgatva járta Moszkva utcáit, büszkén bízva a Fény erejében? Vajon mi lesz a célja ezek után? Az Utolsó őrség talán választ ad rá.
A tanulság meg: Nincs a világon szebb gyönyörűség, mint a genetikus morfinabszinencia.
A tv – gondolta gúnyosan, amikor a nénje elment. – Ha elvennék tőlük, bediliznének. Nem bánnám, ha minden utcába befordulna egy nagy fekete meseautó, kiszállnának a hekusok, bemennének minden házba, és baltával vernének szét minden tv-t. Mindenki becsavarodna. Azt se tudnák mit csináljanak. Kitörne a forradalom. Biztos, hogy ki.
Szombat este, vasárnap reggel
Klasszikus magyar irodalom

Hogyan változtatta meg olvasási szokásaimat a Kindle?
– Radikálisan:
– Többet olvasok e-, mint papír változatban.
– A korábbi négy-öt-hat párhuzamos olvasmány helyett most már csak kettő van. Egy hagyományos és egy elektronikus.
Miért imádom?
– Nem olyan nyűg már a jegyzetelés. Ha megjegyeznivaló van, azt aláhúzgálom, ha felírnivaló, azt bepötyögöm.
– A keresés az istenek egyik legjobb találmánya.
– Az automatikus könyvjelző szintén.
– És végre nem rohad le a kezem, mire egy ötszáz oldalas könyv végére érek.













