Remy87 0




Kedvenc könyvek 3

Molière: Tartuffe
Garth Stein: Enzo
Laurell K. Hamilton: Bűnös vágyak

Kedvenc kiadók: Agave Könyvek


Aktuális olvasmányok

P. G. Wodehouse: Folytassa, Jeeves!
Lissa Price: A testbérlők
Jeff Lindsay: Dexter dühödt démonai
>!
2014. július 11., 03:31
>!
2014. március 4., 17:11
>!
2012. szeptember 27., 03:29

Utolsó karc

Remy87>!

Minden napra 1 novella!

Szombat:A mai novellám az Naomi Noviktól a Lakoma vagy éhkopp ami egy 4 oldalas kis szösszenet ,de igencsak meghozta a kedvemet a Temeraire sorozathoz Így elsőre igen szimpatikusak és leleményesek ezek a sárkányok

Vasárnap:A mai adag Roger Zelazny-tól A szerelem egy képzetes szám.Ez is elég rövid 5 oldal, de a novella olvasása alatt csak 1gondolat jutott eszembe, mégpedig hogy mi értelme van ennek a műnek.Aztán miután ma reggel újra olvastam kipihent fejjel rájöttem honnan ismerős a történet.Prométheusz alakját jeleniti meg az író .De arra is rájöttem ,hogy Zelazny stílusa nem nekem való.Inkább akkor már PKD, pedig néhol ő is nehezen követhető pl a Csordulj könnyem… vagy Az ember a Fellegvárban egyes részei.

Hétfő: Susanna Clarke Határozott figyelmeztetés gyanútlan személyeknek a soron következő novella. Hát mit ne mondjak ez nagyon jó volt.Csillagos ötöst érdemel az írónő. Igen frappáns volt ez a megoldás, hogy hogyan hívja fel a kedves Olvasó figyelmét A hollókirályra. Először le se esett, hogy a két szereplő neve miért tűnik ismerősnek, aztán visszalapoztam az írónő életének a leírásához és észrevettem, hogy A hollókirály szereplőiről van szó. Mindenesetre bizton állíthatom, hogy ezután jó szívvel esek neki a többi művének

Kedd:Neil Gaiman Én Cthulhu novellája kellemes kis kikapcsolódást nyújtó történet. De nem győzött meg arról, hogy Mr. Gaiman nekem való lenne.Pedig láttam a Csillagport filmen és könyvben is tervbe van véve.Valamint tervezem olvasni az Amerikai isteneket illetve a novellás gyűjteményét a Tükör és füstöt és a 27 képtelen történet antalógiát.Hát majd meglátjuk, hogy mire jutunk egymással. De mindenesetre ez a novella számomra egy erős közepest ér.

Szerda:Philip K. Dick Prominens szerzőjéről mi mást mondhatnék mint, hogy PKD egy állat. Nagyon bejött a történet és a csattanó valami eszméletlen jó. No ezért szeretem a műveit, mert mindig tud valami újat mutatni illetve váratlan meglepetésben részesíteni. Igaz-igaz egyes művei nehezen követhetőek ,de ezt bátran ajánlom kezdésnek PKD szüzeknek.

Csütörtök:
Lawrence Block – A betörő, aki beugrott Elvishez volt számomra az egyik legjobban várt novella és szerencsére nem okozott csalódást.Végig nagy mosoly virított a képemen, mikor olvastam a novellát. Bernie mindig fel tudja dobni a hangulatom.Illetve az ő karaktere egy megunhatatlan és leleményes figura. A novella tökéletesen passzol a könyvsorozathoz. Csak azt sajnálom, hogy ilyen rövid volt.Asszem lassan újra neki kell állnom újraolvasni Block Bernie-szériáját.

Péntek:
Laurell K. Hamilton – Sárkányok lesnek rátok
Block novellája mellett ez volt a másik amit nagyon vártam és ez sem okozott csalódást. Annak is örülök, hogy az írónő is írt Block mellett megörvendeztette a magyar olvasókat pár sornyi kedves üzenettel.Véleményem szerint az ilyen jellegű történetek is jól állnak Hamiltonnak. Kár, hogy ez az egyetlen ilyen jellegű műve. Az viszont biztos, hogy mesterien tudja ábrázolni a negatív szereplőket . Főleg azokat akikről nem gondolná az ember hogy velejéig gonosz és ő lehet a legrosszabb rémálma. Sok hasonlóságot látok a Bűnös vágyakban szereplő Nikolaos és Lisbeth között. Mindkettő lehetne akár az anyukák álma is,persze ha nem lennének persze szociopaták és szadisták. A novella csattanója is nagyon jó volt olyan amire nem számítottam volna. Végülis ha jobban belegondolunk szörnyek ellen csak szörnyekkel lehet igazán harcolni.
A maradék 7:

Donald E. Westlake: Mély levegője nagyon rövid és tömör, de annál frappánsabb sok mindenre számítottam csak erre nem.Felkeltette a figyelmemet az író.

Dennis Lehane: Gwen előtt című alkotását áthatja komor, sötét hangulat.Olyan, ami megfog és nem ereszt míg nem végeztél vele. Viszont nem igazán tetszett a novella elbeszélő stílusa. Azt gondoltam ,hogy Gwen meghalt, már csak az volt a kérdés hogy mikor és kinek a keze által. Gwen halálával a főhős élete üressé vált. Olyan mintha nem is létezne egy két lábon járó John Doe. Mindenesetre az írónak adok még esélyt a bizonyításra, hogy megfelelő lesz számomra mivel a Viharsziget mint film nagyon tetszett és kíváncsi vagyok, hogy könyvben is úgy magával sodor-e a történet.Ezen kívül a Kenzie – Gemnaro sorozatot is tervbe vettem.

Ray Bradbury – Jelölt: Hát ez a novella az egyszer elmegy kategóriába tartozik. Ugyanúgy, ahogy Zelazny úgy Bradbury se nyerte el a tetszésemet.Valahogy nem tud megfogni ezen írók stílusa.

Charles Willeford Levél AA-nak a soron következő mű.Hát mit ne mondjak ez egy kemény, életszagú történet volt.Nem gondoltam volna, hogy a történet ilyen csattanóval zárul. De mindezeket leszámítva Willeford se az én íróm.

Iain M. Banks – A Kultúráról dióhéjban elég lassan és szárazon indul. De a folytatás jóval biztatóbb volt.Megérte végig olvasni az író többször is ˇkikacsintˇ az olvasóra és tetszik Banks meg-megcsillanó humora. Kíváncsivá tett, remélem ugyanúgy ahogy a novellájában úgy a regényeiben sem fogok csalódni.

Kapcsolódó könyvek: Agave 100

Agave 100