Reikon 0


„Quoth the Raven: Nevermore!” / „S szólt a Holló: Soha már!” ★ Lolita és én – tengerpart bús mezején Molynyomozó ★★★★ Több mint négy éve moly ★★★★

Összes kitüntetés 4


Kedvenc könyvek 13

Kedvenc kiadók: Farkas Lőrinc Imre


Utolsó karc

+
>!
Reikon

Március 15.
Egy olyan nap, amiről mindenkinek más jut az eszébe, természetesen a legtöbb embernek kis hazánkban az 1948-as szabadságharc, s ez így is van jól.
Persze akinek más, az egyből hazaárulóvá kiáltatik ki, s egyáltalán nem magyar. Mégis én úgy vélem megengedem magamnak azt a hibás tézist, miszerint számomra most ez a nap kicsit másról szól. Bár az USA létezésének eleven emlékeit is megvetem, de élt egy ember, ki megérdemli a tiszteletet abban a semmire sem jó kis kontinensben.
Howard Phillips Lovecraft. Ezen a napon térítették földi létének utolsó szikráit egy másik világ felé, s ezen a napon történt, hogy Lovecraft mester utolsó lélegzetvétele után hajtotta fejét bús világunk fénytől homályos valóságából a sötétség megmagyarázhatatlan nyugalmába. Pont 75 évvel ezelőtt, (mikor hazánk egyik legnagyszerűbb tudósa megkapta a Nóbel-díjat).
Egyedi stílusú írásai, misztikus, sötét légkörben lengedező történetei és saját mítosza köré építkező művei hatalmas erővel bírtak és kultikussá tették. Kissé tán elfogult a gondolat, de minden bizonnyal a Gótikus Horror és misztikus novellisztika legnagyobb mesztere Poe mellett. Méltán a legnagyobbak közt emlegetett és nagyra tisztelt Mester megérdemel egy kis emlékezést ezen a napon.

R.I.P, H. P. Lovecraft

– Rei –

2 hozzászólás