rebel értékelései 130
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Akkor lássuk a történeteket:
1. Rettegés: Azt hiszem ez a történet volt a kedvencem. A belőle készült filmet is láttam, ami szintén tetszett. Érdekes a történet, a félelem ábrázolása, és, hogy a főszereplő hogyan kényszeríti az embereket, hogy szembenézzenek velük, még ha brutális módon éri is el…..
2. Pokoli versenyfutás: Az alapötlet szerintem óriási. A pokol teremtményei és az emberek versenyeznek a Földért, aki nyer, az 100 évig uralkodik. A kivitelezés néhol nem tetszett, de egy jó kis hátborzongató történet kerekedett belőle.
3. Jacqueline Ess akarat és végső akarata: Szerintem az öt történet közül ez a leggyengébb, és elég értelmetlen. Ennél a történetnél mutatkozik meg, hogy Barker nem igazán érti meg a női nemet.
4. Az apák bőrei: Sivatagban játszódó történet, egy démoni csapat létrejöttéről. A női karaktereket itt is furcsán mutatja be Barker.
5. A Morgue utcai újabb gyilkosságok: Érdekes szállal indul, de a vége felháborító. Szerintem ez túlzás volt, vagy egyszerűen csak nekem volt sok…..
Összességében nem voltak rosszak a történetek, de néhány cselekmény, karakter nekem már túlzás volt. A Vérkönyvek sorozat első része sokkal jobban „tetszett”.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Miközben olvastam ezt a novelláskötetet, folyton azt kérdeztem:
Barker bácsi, elgurult a gyógyszere?
Az összes történet gyomorforgató, főleg mivel 30-50 oldal egy-egy novella és rövid idő marad a kibontakozásra és mellé a durva jelenetekre, így elég „tömények” a történetek. Ijesztő, hogy a „gonoszait” Barker a való életből meríti, és ad nekik egy kis pluszt, amitől jön a remegés a gyomrodban, ami miatt nem alszol este, mert hangokat hallasz kintről, amiktől rettegsz, ha lekapcsolod a villanyt.
Lássuk a történeteket röviden:
1. Vérkönyv: Rövid történet, de talán a legérdekesebb az összes közül. Az erőszakos halált haltak és kínzóik egy átjárón keresztül az emberek világába lépve, leírják történeteiket, nem is akárhogyan, az átjárónál tartózkodó ember(ek) bőrébe karcolják. Ebből a történetből film is készült.
2. Éjféli etetés: Szintén lett belőle film. Ez a történet pont azért ijesztő, mert egy hétköznapi helyszínen, a metróban történik, és a gyilkos egy ember. (Ugyan a végén van egy kis csavar, egy kis természetfeletti………)
3. Jack és a zargatódémon: Egy démonról szól, aki nem tudja ellátni a feladatát, amire a pokol nagyhatalmai kérik……….
4. Disznóvér és zsaruvér: Elég beteg történet, és van egy furcsa csavar a végén. Nem igazán tetszett.
5. Szex, halál és csillagfény: Színházi kísértethistória. Érdekes volt.
6. A dombok között a városok: Ez a történet volt a legfurcsább és legelképzelhetetlenebb számomra. Két város viadaláról szól, de nem olyan értelemben, ahogyan az ember elsőre képzelné………………
Ha sorra vesszük a 6 történetet, minden történet mond valamit Barkerről: „természetfeletti”, hétköznapi, kis humor, vallás kontra tabuk, színházi élet, homoszexualitás……………Ez a könyv maga Barker.
Végül: Barker Vérkönyveit csak erős idegzetűeknek ajánlom, és akik elviselik, hogy úgy és akkor van vége a történeteinek, hogy utána csak nézel, hogy most mi van, akkor mi értelme volt az egésznek?
Furcsa könyv. Nem is tudom eldönteni, hogy tetszett-e vagy sem. A legtöbb rész, főleg amikor Victor vívódik a lelkiismeretével, nos azok a részek inkább idegesítettek, pedig pont az ő (és persze a teremtménye) érzései adták a könyv mondanivalóját. A kihívás miatt olvastam el, és persze mert egy klasszikus.
(Kiskoromban azt hittem Frankenstein a „szörny” neve, és persze később megtudtam, hogy nem egészen így van, mégis furcsa volt úgy olvasni a történetet, hogy a teremtménynek nem volt neve, hanem csak szörnynek, teremtménynek, gonosznak nevezte őt a főszereplő.)
Sötét hangulata volt végig a történetnek, de azért drukkoltam, hogy jóra forduljanak a dolgok, ami persze már az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy nem így lesz.
És a harmadik könyvével elérte az írónő, hogy ne olvassak tőle többet semmit.
Ez a történet lényegében nem szól semmiről. Ebben a harmadik kötetben mindenki csak nyafog, mindenki tehetetlen (miközben állítólag csata készül). Az írónő ráadásul hülyének nézi az olvasóit, mert minden egyes karakternél mikor megjelennek újra leírja hogy néznek ki. (Hát köszi, annyi képzelőerőm azért még maradt, hogy amit egyszer leírsz azt megjegyzem a könyv végéig, ha tovább nem is. :P) Azt, hogy a gonosz tündérke egy madárra hasonlít, és a fejét „érdekes szögben” oldalra fordítja, ha a kb. 40 oldalon amiben szerepelt, huszonötször nem volt leírva, akkor egyszer sem. Erre csak egy szó van: idegesítő!!!!!! Ez az egész könyvsorozat az! Bocsi a rajongóktól.
Ebben a részben nem Aislinn és Keenan voltak a főszereplők, hanem Leslie,( Aislinn barátja), Niall (Keenan barátja) és persze egy újabb gonosz tündér is színre lép –Irial, a Sötét Király.
Egyszerűen idegesítő volt, hogy minden harmadik oldalon azt kell olvasni, hogy Leslie a tetoválásától majd más ember lesz, jaj de jó, hogy megváltozik, meg hogy milyen szupin néz ki majd a tetoválás, ha végre elkészül, ja és a tetoválás „választotta őt” stb. stb.
Aislinnről, meg Keenanről ne is beszéljünk, nincs értelme.
(Lássuk a 3 résszel elfelejthetők-e az első két könyv hibái.)
Ez a könyv hol tetszett, hol nem. Voltak jó elgondolások benne, de inkább amolyan alkonyatkoppintásnak tűnt. Aislinn karakterét nem szerettem, idegesítő volt, csak úgy mint Keenan.
Aislinn nem tudott dönteni Keenan (aki a nyárkirály, és érthetetlen módon utálja és szereti is egyszerre……mi van?!?!?? o.O) és Seth a védelmező jóbarát (és persze érez mást is barátságon kívül………) között.
Seth és Donia voltak talán azok a szereplők, akik miatt nem hagytam abba az olvasást.
És persze azt hittem a folytatás jobb lesz…………………… (hát nem lett.)
Pont úgy, mint az első rész, itt is nehezen indul el a történet, de amikor végre szökésben van a csapat, akkor nem lehet letenni a könyvet. Várom hogyan alakul Derek és Chloé „kapcsolata”, hogy mi derül még ki a vérfarkasokról, Simonról, az apjukról, és az Edison csoportról. Szóval kérem a folytatást. :)
Első Woolf könyvem, de hogy a többit is elolvasom az biztos. Letehetetlen könyv, muszáj beszereznem.
Ez a könyv néhol vicces volt, néhol szomorú, utána boldogsággal töltött el egy egy női sors leírása, kalandozás a múltban, a csalódások, bukások, és a harc a jogokért, az elismerésért.
Volt pár idézet olyan emberektől, akik lábtörlőnek titulálták a nőket, na ott földhöz akartam csapni a könyvet, de végül, mondtam, Mrs. Woolf, ossza már ki őket, és nocsak, az írónő így is tett.
Sok idézetet kiírtam, annyira tetszettek, de íme most egy ide leginkább illő.:
„De ugyanakkor hadd hívjam föl a figyelmüket arra, hogy 1866 óta két egyetemi kollégium létezik Angliában a nők számára, hogy 1880 óta egy férjes asszony jog szerint is rendelkezhet saját vagyonnal, és hogy 1919-ben – bizony, már kilenc esztendeje – a nők szavazati jogot kaptak.” /158.-159. o./
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/virginia-woolf-sajat-szoba.html
Akárcsak az első rész, ez is óriási. Mintha Poe történeteinek egy kicsit őrültebb átiratát kapnánk Grimly rajzaival, amibe még Burton is egy kicsit belepiszkált. :)
Bővebben a blogon:
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/roman-dirge-lenore-kokik-1-lenore-kokik.html
Ez valami hihetetlen beteg könyvecske. A beteg szót, a szó legjobb értelmében mondtam, vagyis írtam. :)
Jó volt, hogy az íróról/illusztrálóról is olvashattunk egy keveset.
Bővebben itt:
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/roman-dirge-lenore-kokik-1-lenore-kokik.html
Ez egy olyan könyv, ami untat, és érdekel is egyszerre. Sok olyan dolog volt benne, ami érdekes, de tele volt olyannal amit már hallottál, és csak ismétlik, ismétlik, ismétlik……..unalomig. Könnyű olvasmány, pár óra alatt felfalható. Akit érdekelnek a vámpíros történetek, a legendák, a mai könyvsikerek, a vámpíros könyvek/filmek hatása a mai fiatalokra, hogy miért is olyan csábítóak a vámpírok, és mik a veszélyei a túlzott rajongásnak, azok számára érdekes lesz.
Bővebben:
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/fulszoveg-vampirok-koztunk-elnek.html
Mit is írhatnék? Hátborzongatóan jó. Sajnáltam Doriant, rossz volt látni, ahogyan egyre kevésbé tudta jól megkülönböztetni a jót a rossztól, az igaz értékeket, a hamistól….
Kedvenc könyv!!!!!!
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/oscar-wilde-dorian-gray-arckepe.html
Ez a könyv hihetetlenül jó. Megfogott. Érdekelt, nem érdekelt, egyszer egyet értettem Saramago-val, aztán tépkedte az idegeim minden mondata, aztán nevettem, végül elgondolkoztam……
Oké, Mr. Saramago, ha Ön így gondolta………….
És a blogon én így gondolom:
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/jose-saramago-kain.html
Rövidke könyv, pár óra alatt elolvasható. Ami a legjobban tetszett azok az idézetek.
„A Félelem kopogtatott az ajtón. Az Önbizalom ajtót nyitott, és lám, az ajtó előtt senki sem állt!”
A félelem meghatározása, tárgyai, okai, a fóbiák, azokra adott reakciók, a küzdj vagy menekülj érzés leírása található meg benne, a végén pedig egy cselekvési terv van, ahová a kitűzhető célokat lehet leírni.
„Ha valaki állandóan a szakadékra gondol, nem pedig a hídra, az képtelen a célra összpontosítani. Az eredmény: sikertelenség, kiábrándulás, kétségbeesés, meddő önmarcangolás, lelki kimerültség.”
Eléggé lassan haladtam vele, sokáig tart mindent felfogni belőle. A politikai részek untattak, ami a jelekre vonatkozott az érdekes volt, és az is, hogy leírták, hogy mik az emblémák, az illusztrátorok, stb.
Bővebben blogon itt:
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2012/03/paul-ekman-beszedes-hazugsagok.html
Nagyon jó kis könyvecske. Aranyosak a zoknilények. Nyáron majd próbálok alkotni valamit a könyvből. :) Jó, hogy bemutatja az alkotás folyamatát, lépéseit, a könyv végén.
Egy csillag levonás, mert a borítón lévő csíkos, zsebre tett kezű szörnyike elkészítése nincs benne. :(
Imádom! :) Viszont kár, hogy ilyen rövid.
(Egyetlen hatalmas probléma: Miért kellett Jack-et lefordítani Izsákra?)
Blogon bővebben: http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/12/tim-burton-karacsonyi-lidercnyomas.html
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egy szóval lehetne jellemezni: Unalmas! Hatalmas betűkkel írva!!!!! Nem is értem Burton hogyan tudott olyan klassz filmet csinálni belőle.
A könyvben nincs másról szó, csak arról, hogy Ichabod (aki a műben tanár, nem pedig nyomozó, mint a filmben) hogyan akar elvenni egy gazdag hölgyet, aki majd beviszi a magasabb körökbe. A fej nélküli lovas csak párszor van megemlítve benne, és megjelenni csak a végén jelent meg, amikor Ichabod találkozik vele, és ekkor Ichabod eltűnik, és onnantól fogva nem látja senki. És itt vége is ennek a rövid (30 oldal) történetnek.
Azért örülök hogy Burton ebben meglátta a lehetőségeket! :)
Életem egyik legszörnyűbb regénye. A gyerekeknek szóló átírt Alice könyveket (Disney-s, és a Pesti szalon mesélő füzetek kiadásúakat) olvastam, azok sem tetszettek annyira nagyon, de gondoltam majd az eredeti jobb lesz. Nem így lett!!!
Sok az eltérés a mese és a könyv között is. Pl.: macska helyett a könyvben fakutya van.
Borzalmas!!!
Bővebben a blogon: http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/12/lewis-carroll-alice-csodaorszagban.html
Ez a könyv hűen tükrözi a régmúlt időket, amikor ha valaki rossz szemmel nézett a másik emberre, akkor már rögtön boszorkánynak kiáltották ki. Összefoglal mindent, megtaláljuk benne az üldözéseket, perek leírásait, a főbűnöket, a régi hiedelmeket, babonákat, a „próbákat”, és megismerhetjük a boszorkányüldözőket, azon belül is a könyveiket, módszereiket. Megtalálható a könyvben az összes boszorkánysággal kapcsolatos szó jelentése, magyarázata is.
Egyes fejezetek csak erősebb idegzetűeknek ajánlott (kínvallatásos részek).
Bővebben itt:
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/12/pivarcsi-istvan-boszorkanyok-konyve.html
Tetszett a könyv, még ha elég rövid és vázlatos is volt.
A legjobban a rúnák, a számmisztika, a bolygók hatásai, a színek hatásai, és a kristályok, meg a gyógynövények érdekeltek engem. A főzetek „receptjeit” is elolvastam, de nem hiszem hogy valaha is kipróbálom őket. :D
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/11/selene-silverwind-boszorkany-kezikonyv.html
Egyértelműen kijelenthetem: Az első, de nem az utolsó Barker könyvem! :)
Kedvencem lett ez a rövid kis gyermekregény. Harveynak nagyon drukkoltam a végső „csatában”. Lulu volt a másik kedvenc karakter, és persze a gonoszok is. :)
Wendell volt az egyetlen akit nem igazán kedveltem meg, inkább idegesítő volt. Ő az a fajta karakter, aki a „rendes” horror könyvekben, filmekben tuti nem él sokáig.
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/11/clive-barker-az-oroklet-tolvaja.html
Könnyű délutáni olvasmány gyerekeknek az igaz barátságról, szerelemről, egy kis varázslattal fűszerezve!
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/11/tea-stilton-jeghercegno.html
Kedvenc lett, pont mint a Da Vinci-kód.
Aki szereti az izgalmas kalandregényeket, annak bátran ajánlom.
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/10/dan-brown-angyalok-es-demonok.html
Csalódás volt! Azt hittem egy különleges angyalos sztorit kapok, de ez mégsem így lett. A végén felpörögtek az események, de addig szenvedés volt. A főszereplők sem lettek a kedvenceim.
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/10/nalini-singh-angyalver.html
A Szépség és a Szörnyeteg modern verziója.
A rózsás részek voltak a legjobbak, a kedvenc szereplők pedig egyértelműen Kendra, a boszorkány, és Will, a vak tanár. :)
Érdemes elolvasni, kellemes kikapcsolódás borús napokon.
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/10/alex-flinn-beastly-szornyszivu.html
Olyan adatok vannak benne leírva, amiket már amúgyis ismer mindenki. (Pl. egy álomból lett az Alkonyat megírva.) Csak Forks története érdekes.
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/06/ryan-burton-dave-macneil-stephenie.html
Tetszett az összes történet. (Sajnos csak 5 történet van benne, és elég rövidek.)
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/06/kovacs-gaborjan-szerk-ir-nepmesek.html
Egy depressziós lány tíz évnyi szenvedését olvashatjuk el ebben a műben. Megérteni sokan meg fogják, de igazán átérezni az egésznek a súlyát, csak azok fogják, akik megélik/megélték ezt valamilyen formában, nap mint nap.
„Bárcsak tudnák meg, milyen reggelente azzal a félelemmel ébredni, hogy megint élni kell.”
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/06/elizabeth-wurtzel-prozac-orszag.html
Fájdalommal teli versek……
http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/06/sylvia-plath-zuzodas.html
Nekem tetszett, ahogy Plath írt a betegségéről ebben a regényben, hiszen nincs rosszabb mikor az ember semmit sem érez, mikor saját magát sem képes elviselni…..
Bővebben a blogon, de vigyázat cselekményleírásos: http://rebel-megsargultlapok.blogspot.com/2011/05/sylvia-plath-az-uvegbura.html
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nem ilyen stílusú könyvre számítottam, de jó értelemben csalódtam. Érdekes történet volt. Egy város pusztulása vagy túlélése volt a tét, és két fiatal bátorságán és barátságán múlott. Sok természetfeletti lény is szerepelt benne, szellemek, vámpír, vérfarkas, boszorkányok……
A fél csillag a lassú kezdés miatt lett levonva.


