piciszusz értékelései 136
De jó. Mire megírtam az értékelést, kifagyott a gépem. Remek. Szóval csak röviden. Nekem ez volt a leguncsibb, leglassabban hömpölygő történet az összes eddigi közül, valószínűleg azért, mert tele volt nem-szeretem karakterekkel. Sajnos túl sok idő telt el az előző kötet olvasása óta, ezért volt vagy 200 oldal, mire minden eszembe jutott, hogy ki kinek kicsodája és mit is csinált eddig. Brienne még mindig mamlasz, alig vártam, hogy vége legyen a fejezeteinek. Jaime egy punci, csak picsog, Cersei tényleg egy igazi Szajhakirálynő, aki magának akar mindent és mindenkit, Sansa még mindig ááá..inkább hagyjuk :D Sam meg.. Mamlasz, mint mindig. Bárki bármit mond, mindig gyáva és mamlasz lesz. Arya kedvenc elszólása: „– Lehet, hogy soha nem láttam még tevét – mondta ilyenkor –, de bármikor felismerem a pinája szagát.”
Reménykedem a következő kötetben, de nem fogok egyből nekiállni. Kell egy kis pihi. Sok volt az 1000 oldal. (De mindjárt itt a 3. évad! :P) Köszpuszi
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ez a könyv…nem is tudom. Eléggé elnyújtott volt. Nem igazán érdekelt se az ükapák története, hogy lettek pénzesek, se az örökösödési vita, se a hetekig tartó gyászmegemlékezések, se se. Pár szóban elég lett volna, de hát nem én írtam a könyvet. Egyedül azért tudtam végigolvasni, mert érdekelt Heath, hogy mi lett vele, hogy mi történt.
Heath egy zseniális színésszé kezdett lenni az utolsó éveiben, sokra vihette volna. Baromi tudatosan választotta ki a szerepeit, nem vállalt el mindent, amit felajánlottak neki és ezt jól is csinálta. Azért színészkedett, mert szerette a munkáját, nem azért, hogy híres és gazdag legyen és ez tette igazán naggyá.
Mel Gibson ezeket mondta róla: „Nagyon klassz srác. Sokkal érettebb a koránál. Rendkívül tudatosan és fegyelmezetten csinálta végig a forgatást. Ha visszagondolok rá, én milyen voltam az ő korában… Egy csomó mindent nem tudtam volna úgy megcsinálni, mint ő. Pontosan és tudatosan csinál mindent, és kidolgozza a legapróbb részleteket is. Fényes jövő vár rá. Minden megvan benne, ami a pályához kell: helyén van a szíve is az esze is. És szerepről-szerepre egyre jobb lesz.”
A Joker szerep volt élete csúcspontja, nagyon kíváncsi voltam az egészre, hogyan élte meg. Hogy bezárkózott a hotelszobába egy hómapra, és elkezdett írni egy naplót, hogy Joker miket szeret, mik mozgatják, hogyan gondolkodik, hogyan jár, beszél… Hihetetlenül készült erre a szerepre (nem hiába).
Nem ragozom, tetszett, de a terjedelmesség miatt vontam le.
„Milyen tuti csávó vagyok! És milyen tartalmas az életem! Egy percre sem állok le. Ha nem volna a suli, sokkal kipihentebb, szebb és híresebb lehetnék.”
Na itt majdnem abbahagytam az egészet. De neeeem, végigolvasom akkor is. 16 éves srác. Leónak hívják. Elég uncsi. Focizik. Nem szeretem a focistákat. Szerintem nagy az arcuk.. Azért hihető volt a történet, szerintem én is ilyen voltam ennyi idősen, ennyire kuszák voltak a gondolataim ( még szerencse, hogy nem írtam naplót). Olyan dolgokat nem vesz észre, amik majd kiszúrják a szemét. A piros-fehér dolgot nem is értem igazából, hogy miért kötődik hozzájuk ennyire, de ez az ő világa, biztos valami olasz dolog..
A közepétől olyan érzésem volt, mintha egy Nicholas Sparks könyvet olvasnék százszor lelőtt poénokkal.
Nem lett életem könyve, tuti nem fog megváltozni tőle a gondolkodásmódom. Ez van.
Na hát na. Semmi extra, egyszer megérte, régóta el akartam. Meglepett, hogy ennyire hiteles filmet csináltak belőle, ugye rengetegszer láttam kiskoromban, az rögzült be. Kíváncsi voltam, hova tud még Louis gyötrődni, én a helyében nem szenvedtem volna ennyit, belenyugodtam volna, hogy vámpír vagyok, ez van… Claudia annyira, de annyira semleges volt nekem, hogy ejj. Semmit nem éreztem vagy talán csak nem értettem meg őt. Ez valami vámpír dolog lehet, hogy Armand első látásra szerelembe esett, nem is értettem mért :D Úgyhogy még kicsit kusza az egész, de mindenképpen folytatom, hisz Lestat a kövi kötet :P
Nekem ez valahogy nem. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mit is írjak, de annyira közömbös számomra mind a kettő karakter, annyira nem tudtam hasonulni egyikőjükkel se, hogy ihaj.
Jó azért maga a gondolat elég beteges, hogy elkap valakit csak azért, mert tetszik neki, és a pincéjébe zárja. Nem szívesen lettem volna Miranda helyében. De akkor se tetszik :(
Muszáj volt abbahagynom, már nem bírtam a többoldalas leírásokat a boltozatokról és ilyen sz*ságokról. Majd öreg koromban, ha lesz türelmem, újra nekiülök.
Sajnos időhiány miatt egy hónap alatt sikerült elolvasnom, de megérte nem elsietni. Érdekes volt a cirkusztól olvasni, hogy hogyan működött akkoriban. A filmet láttam előbb, de szinte szóról szóra ugyanolyan volt a kettő, így nem okozott csalódást. Kicsit furcsa volt egy öregember szemszögéből látni a dolgokat, hogy mennyire kiszolgáltatott és fáradt szegény, de belül még mindig küzdeni akaró. Köszönöm az írónőnek a szívet melengető történetet:)
Teljesen másra számítottam. Persze itt is a filmet láttam először és utólag baromi nagy csalódás volt (csak Josh Hutcherson miatt néztem meg :P). Még a kórházban kezdtem el olvasni, míg vártam, hogy leszedjék a gipszet a lábamról. Hamar beszippantott, rettenet gyorsan haladtam vele, de félre kellett tennem a meló miatt. ma reggel befejeztem és bele is kezdtem a 2. részbe.
Hát na. Végeztem egy hónap alatt:D Kb. a feléig nem tetszett, lassan haladtam vele, aztán beindultak az események és egy baromi jó befejezés kerekedett belőle. Nem hittem, hogy ennyi embert meg lehet ölni, néha felordítottam, hogy méééééééééééééééééért?
Dany még mindig abszolút kedvenc, végre kezd a sarkára állni. Kedvenc mondatom a nem tudsz te semmit, Havas Jon. Imádtam Ygrette-t. Jaime-t is megkedveltem egy nagyon nagyon picit, Sansa még mindig rettenet ostoba.
Párhuzamosan a könyvvel nézem a 2. évadot, és jól jött néha, hogy felelevenedett bennem, hogy mi is volt és ez akkor ezért van, jaaaaaaaaaaaaaaaaa. De a lényeg, hogy mindenki olvassa és nézze és szeresse. Csak ajánlani fogom:)
Hát. Nem tetszett annyira, mint az előző két kötet, de lehet az volt a baj, hogy amúgy nem kedvelem a krimit és egymás után olvastam a hármat. Szinte az egészet untam, kb. az utolsó 30 oldal volt izgalmas, mikor kiderült minden. Azt hiszem, most picit pihentetem a sorozatot, de mindenképpen folytatni fogom egyszer.
Hát az anyukáját. Végig anyáztam, volt, hogy felröhögtem, hogy ez nem lehet, nem teheti velük ,és mégis. Nem gondoltam volna, hogy ennyire meg lehet csavarni a dolgokat. Milliárdokkal jobb, mit az első rész. Végig izgultam, szinte faltam. Ahogy Cinna ruháit elképzelem, bámulatos lesz a következő rész, remélem megfilmesítik ezt is. Szerintem még ma elkezdem az utolsót, biztos, ami biztos alapon.
Ugyan lassabban haladtam vele, mint az előző résszel, de jobban tetszett. Talán mert már ismertem Shardlake-et, nagyjából tudtam, mire számíthatok. Még mindig profinak tartom az írót, hogy ennyi háttérmunka áll az egész mögött, ennyit kutatott, hogy egy ilyen sztorit összerakjon. Most még a gyilkost is eltaláltam:P Nem vagyok oda a krimikért, de ez azért betesz :D
Nagyon be volt harangozva, nagyon kíváncsi voltam rá. Olyan vegyesek az érzések. Tetszett, de nem estem hanyatt tőle, kicsit kiszámítható volt, de szerintem baromi jó filmalapanyag. Kicsit az 1984 jutott eszembe, hogy nagy testvér, meg szarok vagytok, nincs saját gondolatotok…Tuti elolvasom a többi részét is, mert azért kíváncsi vagyok, mit hozott ki belőle, de nem lett kedvenc, mint reméltem:(
Kiegészítés, hogy tegnap volt FMK gyűlés és @Ciccnyog hozott rakat könyvjelzőt, és kupont, úgyhogy még meggondolom, hogy megvegyem-e:)
A VIII. Henrik mániám miatt választottam ki. (Közrejátszott a plecsnimániám is és kinéztem magamnak @Miestas krimis kihívását:) ( http://moly.hu/kihivasok/kriminalis-tortenelem )) Hát ő nem volt benne, ellentétben Cromwell-el és Shardlake-el. Nem tudtam, hogy krimi lesz, valamiért elsiklott az információ felett a szemem, de igenis tetszett. Én tuti nem jöttem volna rá, hogy ki a gyilkos. Nagyon ügyes kis nyomozó. Tolom is a következő részeket.
Az első 10-20 oldalon azt hittem, hogy rossz könyvet olvasok. Hogy ez nem is Annáról szól, hanem Erzsébetről. Aztán kiderült, hogy mindkettőjükről szól. Mostanában nagyon rákaptam a Henrikről szóló könyvekre (és filmekre), és furcsa volt olvasni, hogy Anna tényleg érző lény volt, szerette a lányát és nem csak önérdekből csinált mindent. Viszont cserébe könnyen olvasható és szórakoztató is volt. Még még Tudorokat!:)
Abszolút ötcsillagos, abszolút kedvenc lett. Tetszett, hogy a három lány szemszögéből látjuk az udvar mocskát, az alakoskodást. Kitti ha itt állna előtte, jól felpofoznám, hogy milyen ostoba és csak a hülye ruhákra meg ékszerekre, meg táncra tud gondolni állandóan. Meg is kapta az örökségét, amit érdemelt. Anna lehetett volna a legjobb királynő Katalin óta, benne legalább volt méltóság, még ha az elején nem is tudott angolul, és nem értett meg mindent. Szerencsére túlélte. Csóri Henrik meg áá inkább nem is mondok semmit… Mostanában amúgy is rá vagyok kattanva a Tudorokra, már csak Véres Máriásat kéne előkerítenem, hogy időrendben jól haladjak.:) Köszi az írónőnek ezt a könyvet.
„ Ilyen a szerelem: mint egy álom, amit nem egészen értünk, amelyben nem szükségszerűen tudjuk, mit nézünk, amíg ki nem böki a szemünket. A szerelem és a szeretet rajtaüt az emberen, meglapulva les ránk, napokig vagy évekig szunnyad. Ez volt a vörös vonal, az őszibarackmag, a csók, a megbocsátás. Az ember nyomába ered, elkerüli, láthatatlan, ez minden, még annak is, aki élete végére ért, mint Elinor Sparrow.”
Kellett valami kis könnyed olvasmány a vaskos Királyok csatája után. Pont azt kaptam, amire vágytam: illatokat (főleg őszibarack és rózsa), kő- és nárciszesőket, barátságokat, szeretetet, mindennapi mágiát a Sparrow lányoktól. Köszönöm Alice:)
Kevésbé tetszett, mint az első rész, emiatt lassabban is haladtam vele, mint szerettem volna. Tyrion picit beljebb jutott a szívemben, Arya és Jon még jobban, imádat, Sansát kevésbé akartam felakasztani, Theon bekaphassa, kis rohadék. Dany még mindig abszolút kedvenc. Kicsi szünet, mert ez most nagyon sok volt és folytatom a sorozatot, mert azért. Na.
Lemerült a Koobe-m, mondom fasza, akkor olvasom Alfit, ha már kölcsönkaptam… Hát már az első mondaton befostam. Rohadt mocskos szájú ez az Alfi, de azt hiszem bírni fogom.A rajzok halál cukik, de nem értem, hogy tud egy macska naplót írni… Mindenesetre jól teszi. Kb.az egészet ki tudnám írni idézetnek, annyira jó szövegek vannak benne. Örülök, hogy @maerlyn kölcsönadta. Igen és ajánlom mindenkinek, akinek van macskája, és annak is, akinek nincs. Néha elgondolkodtam, hogy miket gondolhat Panni, mikor rám néz: „Adjál tasakost köcsög, vagy letépem a vádlidat!” ?? :D
Tegnap már égtem a szemeim, mire befejeztem, de nem akartam az utolsó 20 oldalnál abbahagyni. Érdekes volt és néha meghökkentő, az már biztos. Nem tudom igaz történet-e vagy sem, annyira nem is fontos, de rettenet ki voltam akadva, hogy 10-15 évesek drogoznak. Mi a fene baja van mindenkinek? Alíz nekem elég gyenge jellemnek tűnt, hogy dícsérte a szüleit, de nem merte elmondani nekik, hogy bajban van. Én mindent elmondok anyának, de lehet ez csak nálunk működik így. Azt tudom, hogy a drog sose megoldás, akármennyire is jópofának tűnik. Csak lehúz a kakába bele. Nem is tudom hány csillagot adjak. Azért ha lesz majd gyerekem, tuti a kezébe nyomom…
Hm hm az első e-book-os élményem a Koobimon. Nagyon gyorsan haladtam vele ( nem tudom ez a könyvnek, vagy a könyvolvasónak volt köszönhet), meg is lepődtem. Elena egy igazi elkényeztetett picsa, aki mindent megkap, amit csak akar, jajj de rühelltem:D Sajna a sorozatból láttam pár részt még tavaly és végig az ő arcuk volt előttem és ordítoztam magamban, hogy hát nem is hasonlítanak:D Valószínűleg ennek ellenére nézni fogom, mert az tetszett. Na hát annál ki voltam akadva, mikor Elena bebeszélte magának, hogy Stefan szerelmes belé. Kisanyám nem beléd szerelmes, hanem a régi bulába, vedd már észre. Elsőnek Alkonyat koppintásnak tűnt, jajj már megint ez a vanlelkemvámpírtéma, de aztán bejött a képbe Damon, aki marcangol és gonosz és használja az Erejét, asszem őt csipom:)
Nagyon tetszett, végig izgultam, hogy mi fog kisülni, de nagyon sajnálom, hogy ennyi időkülönbség volt az előző kötet után, nagyon sok mindenre nem emlékeztem már. Volt ami visszajött, volt ami nem. Szerintem mindenki olyan pasit akar, mint Sam. Cole a legnagyobb seggfej a világon, abszolút összeillenek a szintén kevésbé szimpatikus Isabellel. Még mindig imádom a fejezeteket, hogy emberekre vannak felbontva és mégis halad a történet és összeérnek a szálak. Sajnálom Grace, de biztos minden jóra fordul, mert nektek örökké együtt kell lennetek:)
Már jó ideje szemeztem vele. Mindenki orrba-szájba dicsérte, és magamnak akartam én is, hogy ez biztos nem lehet rossz, ha ennyien szeretik. Aztán megvettem, de halogattam, féltem, hogy nem fog tetszeni, meg persze a hosszúságától is (még mindig baromi sok kölcsönkönyv van nálam, és lelkiismeret furdalásom volt/van, hogy nem azokat kezdem el). Aztán mondom egye fene. És nem bántam meg. Szinte elhittem, hogy ez az egész megtörtént, hogy ezek a házak mind léteztek, az emberek mind valósak. Baromi jól ír Martin. Sajnos a sorit láttam először, amit azóta is bánok, mert sokkal jobban szeretem, ha az arcokat én találhatom ki, és utána szidhatom a szereposztókat, hogy mennyire nem találtak el senkit :D Pedig nagyon jó lett a sorozat is hozzá kell tennem. Abszolút kedvenc lett Arya és Dany (mindig sunyi voltam és hátralapoztam a tartalomhoz, hogy mikor jön az ő fejezetük) és nagyon nagyon nagyon utáltam a szarházi elkényeztetett Joff-ot és az ostoba Sansát (meg is érdemlik egymást), de hát ez is csak azért van, mert rettentő jók a karakterkidolgozások, vagy hogy is mondják a nagyok. :) Mindenképpen el fogom olvasni a többi részét is, mert imásom és mindenkinek csak ajánlani fogom.
Viszonylag hamar végeztem vele, bár semmi extra nem volt benne, amitől késztetést éreztem volna az újra kézbevevéshez. Kicsit csalódás volt, mert az összes Pullman könyvet nagyon szeretem. Lehet az volt a baj, hogy nem tiniként olvastam, mint a többit. Na de nem akarom elvenni senki kedvét, a karakterek nagyon szimpatikusak, a negatív karakterek nagyon utálatosak, a történet nagyjából megállja a helyét, csak kicsit uncsi. A folytatást biztos nem fogom megvenni, de egyszer lehet elolvasom kölcsönből vagy könyvtárból. Csók a családnak:)
Nem is nagyon tudok mit írni róla, a felét már leírta a fülszöveg, a másik felét meg az előttem levők. Jópofa volt, hogy a közismert meséket beleolvasztotta, és a boszorkány szemszögéből nézte:) Miró rettenet makacs, és önelégült volt, rühelltem, de a végére csak összeszedte magát és még meg is szerettem picikét:)
Rettenet aranyos kis történetek vannak benne, tele nyuszikkal és mókusokkal és erdei állatokkal. Alexandrás akcióban vettem háromszázér, eredeti ára ezerkéccá.. na annyit viszont nem adtam volna érte, de esti mesének bőven jó volt. Kedvenceim a Satnya Nyuszi mákot dézsmál és a Satnya Nyusziék szaloncukrot kötöznek.
Kezdőknek abszolút ajánlom. Remek kis könyvecske, egyszerű, magyaros, de tipikus mamás receptekkel. Mindent leír, amit egy kezdőnek tudnia kell: pácolás, forrázás, párolás, húsfajták jellemzői, sűrítések… Nagyon csinos kis illusztrációk vannak benne, és jópofa tippek, pl. tegyél olajat a tésztavízbe, tojásvízbe sót, sószóróba rizst… Nagyon örülök, hogy megkaptam:)
Hát hú. Nagyon tetszett, imádtam Valentinát, szerinetm kettőjük közül ő az, akit jobban szeret az ember(legalábbis én így voltam vele). Julia baromi ellenszenves volt, hogy mindig dirigált Valentinának, de a végére megszerettette magát ő is. A szellem dolog baromira bejött, jópofa volt az ötlet, hogy először csak pamacs, és a végére megerősödik. Halál Cicáját akarok én is, kis cuncimuncit:) A vége viszont áááá nagyon nem erre számítottam, nem is részletezem inkább, mert megint csak elhúznám magam. Nem ilyen véget vártam.
Köszönöm @miestas-nak, hogy kölcsönadta, és türelmes volt, és nem zargatott, hogy adjam már vissza.:)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Örülök, hogy elolvastam. Már nagyon régóta kíváncsi voltam rá, ha nincs a FMK, talán a kezembe se veszem még évekig. Ez volt a 2. Kingem, és nem csalódtam.
Jack az elejétől fogva idegesített, nagyon nem kedveltem, valószínűleg a pialása miatt. Aztán eljutottak a Panorámába, bezárták őket, és még jobban kezdtem utálni. Danny a legtüneményesebb 5 éves, akiről valaha olvastam. :) Mr. Hallorann pedig áá :D mikor először képbe került, azt hittem( a jófejsége és jókedve miatt), valami 30 éves tag, erre kiderül:D
Az utolsó 50 oldal rettenetesen izgalmas volt, könyörögnöm kellett a szereplőknek, hogy ne csináld ezt, ne csináld azt. Nagyon belelendültem. Amúgy nem hittem a heppiendben, de örülök, hogy így alakult.
SPOILER!!!!
Wendy a könyv végén megemlíti, hogy aki rájuk támadt az nem Jack volt, hanem a szálloda és hogy megölte őt. Ezt hogy értette? Nem figyeltem oda, mikor megölték Jacket? Vagy végig csak benne volt a szörnyecske és erre értette? Kicsit zavaros még az egész.
Furcsa volt nem nyálas, hanem vérszomjas vámpírról olvasni, de mindenképpen szimpatikusabb volt. A naplójegyzetes dolog nagyon tetszett, bár néha belekavarodtam, hogy most akkor ki is írt? A könyv elején folyton a hülye Keanu Reeves feje volt előttem, de aztán idővel elmúlt. Jaj és a nyelvezet. na attól el voltam ájulva, főleg a tájleírásoktól. Csipom, hogy mindenki ilyen kimért:) A borító fenomenális. Az Ulpiusos kiadás van meg, elején a rajzolt Drakulával és a dombornyomott denevérekkel:) A könyv vége nekem kicsit elkapkodott volt, hogy oldalakon át arról írt, hogy üldözik és aztán a végén két oldallal elintézte az egészet. Valami nagy vérengzős kaszabolásra számítottam, de így is jó volt:)
egyértelműen mese, de abszolút nem kötött le. nem izgultam, előre kitaláltam mi fog történni, sokszor nem is volt kedvem olvasni, de azért rávettem magam. 500 oldal úristen :D nem értem, hogy lehet rajta az 1001es listán. az illusztrációk viszont nagyon tetszettek viszont, kár, hogy nem sok volt belőlük. én is akarok egy Szikla Szilárdot:)
Rettenet bááá:D majdnem kedvenc. Mintha egy filmet néztem volna, olyan jók a leírások a harcokról. Ez volt az első ilyen fantasy-m és azt hiszem megérte elolvasni. Csak ne lett volna az a sok gépelési hiba. Majdnem felakasztottam magam tőle.
Nem gondoltam az elején, hogy tetszeni fog. Csak döcögtem vele egy darabig, aztán mikor megismerkedtek, beindult az egész:) Jópofa ez a hőmérsékletes dolog. Jajj és szerelmes történet és olvasnak benne és könyvesbolt és Sam szeme és hogy mindig dalokat ír és az aranyerdő.. Köszönöm @NitaKönyvgalaxisnak, hogy ajánlotta!:)
