naravna 0 11

21 figyelő · 39 figyelt


Több mint két éve moly ★★★★ Csodaidők-olvasó ★ Olvassuk el az időcsodákat! ★ Vavyan Fable világa! :) ★ Nekhti másik arca – Ta-mia Sansa: Forradások ★ Autókat keresünk! I love England – Szeressük együtt Angliát! ★ Ajánlották? Olvasd el! ★ Skandináv Krimisorozat ★ *Csillagos kihívás* ★ Moning Maniacs – avagy olvassuk el a Tündérkrónikák sorozatot ★ Szárnyaljuk túl 2012-ben elolvasott könyvek számát! ★★★ Kiss me, I'm Irish – olvassunk írekről ★ A magánkönyvtáron kívül ★ Tovább is van még :) ★ Olvass 2000 előtti könyveket! ★

Összes kitüntetés 43


Kedvenc könyvek 13

Raana Raas: Csodaidők 1. – Az ogfák vöröse Raana Raas: Csodaidők 2. – Kiszakadtak Raana Raas: Csodaidők 3. – Árulás Raana Raas: Csodaidők 4. – Hazatérők Vavyan Fable: Jégtánc Kertész Erzsébet: Szonya professzor Bartis Attila: A nyugalom Vavyan Fable: A Halkirálynő és a Kommandó Vavyan Fable: Vis Major J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly Zaicz Gábor (szerk.): Etimológiai szótár – Magyar szavak és toldalékok eredete Jo Nesbø: Denevérember

Kedvenc sorozatok: A Végzet Ereklyéi, Csodaidők, Darren Shan regényes története, Halkirálynő, Harry Hole, Harry Potter, Időcsodák, Millennium-trilógia, Vis Major

Kedvenc szereplők: Bárd, Denisa Wry, Harry Hole, Jade, Kyra Emett, Lisbeth Salander, Yaan Raas

Kedvenc alkotók: Darren Shan, Donald James, Görgey Etelka, J. K. Rowling, Jo Nesbø, Kertész Erzsébet, Stieg Larsson, Ta-mia Sansa, Vavyan Fable


Aktuális olvasmányok

>!
2014. január 27., 20:09
3 hozzászólás
>!
2014. február 9., 13:43
>!
2013. december 21., 21:36

Utolsó karc

+
>!
naravna
Tudomány

Hámori József: Az idegrendszeri plaszticitás
http://www.matud.iif.hu/05jan/07.html

Két félév neurobiológia (mindkétszer hármasra sikerült feltornázni a jegyemet, annyira nem sikerült bemagolni az anatómiát) nem volt elég ahhoz, hogy felismerjem az emberi agy lényegét, de tavaly volt egy heuréka-pillanatom: az agyunk a körülöttünk lévő világot képezi le. Azaz egy nagyvárosi ember egyedül a dzsungelben általában akármit is tesz a túlélésért, az veszett fejsze nyele, akármennyi Bear Gryllst nézett a tévében. Például megehet egy mérgező növényt, megmarhatja egy kígyó, megtámadhatja egy ragadozó – ez mind olyan dolog, amit az, aki a dzsungelbe születik, nagyon hamar megtanul kivédeni. Ugyanakkor a civilizációtól elzárt törzs gyermeke a nagyvárosba kerülve lelép az úttestre az autó elé. (Ez – az alapján, amennyire értek hozzá – igaz pszichológiai vonatkozásban is: akinek nem jutottak szülők, annak nincs követendő példája, hogy hogy is kell azt csinálni, akinek meg jutottak, az nehezen tud elszakadni a példájuktól.) Persze idővel megtanulhatjuk, hogyan boldoguljunk a dzsungelben és a nagyvárosban is.

Ez az agyi plaszticitás, ami gyermekkorban bámulatosan gyors, de felnőttekben is megmarad. A cikkben elolvashatjátok, hogy az idegsejtek szintjén ennek mi az alapja. Nem hosszú cikk, némi biológiai előismeret nem árt, de szerintem köznapi nyelven, érthetően magyaráz.

Felhívnám a figyelmet az emberi agy „nyitott genetikai program”-jára: azaz nem predesztinált, hogy az agyunkban mi fog történni az életünk során, nagyrészt a környezetünkön múlik, hogy hogyan fejlődik!

Kép az említett piramissejtekről: http://images.scholarpedia.org/w/images/thumb/8/82/Fig-1-.2_Schz.jpg/400px-Fig-1-.2_Schz.jpg
Purkinje sejtek: http://m1.acris-antibodies.com/images/Novus/INPPL1%20Antibody-Immunohistochemistry-Paraffin-NBP1-87046-0005.jpg

1 hozzászólás