melka123 kedvenc

tartalmai blogbejegyzései borítói értékelései eseményei észlelései fülszövegei hírei hozzászólásai idézetei illusztrátorai karcai kiadásai kiadói kihívásai olvasásai polcai szavazásai szerzői szócikkei témái

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az első rész után már nagyon vártam a folytatást és egyáltalán nem csalódtam benne. :) Végig izgalmas volt, ezért nem is tartott sokáig, hogy elolvassam.
Nagyon izgultam Anthony miatt, hiszen már az elején leszögezte, hogy nem akar szerelmi házasságot, plusz ott volt a haláltól való félelme is… De „szerencsére” egy olyan nőt talált magam mellé, aki segített neki ezen átjutni, sőt, ő meg Katenek segített. Imádtam őket együtt, teljes mértékben összeillenek!!! <3 Mind a ketten a vidéki, nyugalmas életet szeretik, amivel én is azonosulni tudok, ha találok magam mellé egy hasonlóan jó párt, akkor kinek kell a nyüzsgő városi élet… :D Egyébként meg imádtam, ahogy egyfolytában civakodtak egymással, és évődtek, annyira édesek voltak!!!! :D
Ja, és itt most Kate anyja, Mary tartotta a kiselőadást a lányának a nászéjszakáról. Ez is vicces volt, bár Violeten jobban nevettem, valahogy ő kevésbé volt felkészült, jobban zavarba volt, amikor Daphnenak mondta a tanácsait… :D Remélem minden könyvben lesz hasonló kis rész, amikor az anyák okítják lányaikat erről a témáról!!!! :D
Jó, hogy segíteni tudtak egymásnak és leküzdötték a félelmeiket együtt, és elfogadták egymást teljes mértékben, és hogy ebből is kiderült, hogy nincs hibátlan, tökéletes ember, akármilyen gazdag is az illető és mindenki képes szeretni! Ez szerintem nagy igazsága és tanulsága a könyvnek! :)
Továbbra sem tudom, hogy ki lehet az a bizonyos Lady Whistledown… :) Pedig már volt egy tippem, de ez a könyv végére úgy érzem megcáfolódott, hiszen se nem túl fiatalnak, se nem túl öregnek titulálta az írónő a hölgyet. Vajon ki lehet az? Alig várom, hogy kiderüljön!!!! :)
Nagyon várom a folytatást, már neki is kezdek a 3. kötetnek! Úgy látom Benedict jön a családi sorban, de már Colin könyvét is nagyon olvasnám, és úgy látom nem is kell sokat várom rá, hiszen övé a 4. rész, szuper!!!! :)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Már nagyon vártam, hogy végre neki kezdhessek a Bridgerton család történetének és persze nem csalódtam, nagyon imádtam!!!! <3 :) Johanna Lindsey Malory család sorozatához tudnám a legjobban hasonlítani, ami egyik nagy kedvencem! <3
Imádtam az egész történetet. Végig izgultam minden egyes fejezetet és persze izgultam Daphne és Simon boldogságáért. Szerencsére végül Simon hamar rájött, hogy kincset talált Daphne személyében és bevallotta szerelmét. :) Annyira őrültem, hogy az epilógusban a gyerekikről is olvashattunk. Csodálatos párt és családot alkotnak együtt! <3
Azért azt hozzáteszem, hogy a prológus nagyon kiborított az eljén, amikor az öreg hetcegről olvastam és hogy milyen gusztustalanúl bánt a kisfiával… :( Annyira megszakadt érte a szívem!!!! De szerencsére túl jutottam rajta, főleg, hogy az első fejezetben rögtön kiderült, hogy az öreg herceg halott… :D Ez lehet, hogy gonoszul hangzik, de így érzek, ez van… megérdemelte, amit kapott!
A humora is nagyon megfogott. Ezért is szerettem meg a Malory családot is, a humor egy fő szempont nekem. :) Az egyik kedvencem ezek közül, amikor Daphne anyukája, Violet elmeséli, vagyis próbálja elmesélni, hogy mi történik egy nászéjszakán… :D Annyira aranyosak voltak, hogy zavarban voltak. :D
Na, meg az is nagyon furdalja az oldalamat, hogy vajon ki lehet az a bizonyos Lady Whistledown! Remélem ez még egyszer valamelyik kötetben kiderül! :)
Daphne karakterét különösen megkedveltem. Egy olyan női főszereplő, aki nem rinyál, hisztizik, okos, értelmes, humoros, egyszóval nagyon szerethető. :) Nem csoda, hogy Simon beleszeretett. :)
Nagyon várom a folytatást, főleg, hogy Anthonyé lesz a főszerep! Nem lesz egyszerű dolga annak a bizonyos hölgynek vele, hogy meghódítsa a szívét, de drukkolok nekik! :)
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a sorozatot!!!! ;)

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nagyon jó könyv. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Elsőnek úgy gondoltam h a fényemberek azok angyalok lesznek, de mégsem teljesen azok. Nagyon tetszett az egész történet és érdekes fordulatok lettek a végén. Az utód naplója részen kiakadtam teljesen mert annyira le írja, hogy ki is az, de valamilyen szinten azért várható volt a cselekmények alapján. Alig várom hogy olvashassam a második részt is :)

Lehet bennem van a hiba, de én élveztem. Olyan jóízűeket tudok rajta nevetni! :D
Hibák száma számlálhatatlan, de a fordítás sem rossz… Az egyik e-mailben írja Ana Chrisnek, hogy le ne rágd a körmöd izgalmadban, erre a válasz: a hajam nagyon is szilárdan a helyén van… – He? Nem hiszem, hogy lektorálásnál ezt senki nem vette észre.
A másik kedvenc pedig: Letérdel elém, és a saját tenyerébe fogja könnyáztatta arcomat. Felnézek rá, és elpislogom a könnyeket. – Ezek szerint Ana összement a zuhany alatt?

J. Lindsey-től ez az első könyv amit olvastam – viszont biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó!!! Tetszik az írónő stílusa, és hát igen: szeretem a a történelmi romantikus könyveket.
Azt kell, hogy mondjam, szerintem jobb mint Julia Quinn – pedig eddig az ő könyvei tetszettek legjobban ebben a műfajban…
Maga a könyv szó szerint olvastatta magát. Könnyed szórakoztató stílus jellemzi és a cselekménye is magával ragadott. A szereplőket megkedveltem. Regina egy belevaló nő és hát Nickolas hm…. nem is tudom mit is írhatnék róla…
Szóval a lényeg, hogy elhatároztam beszerzem a többi részét is a sorozatnak és kíváncsian várom a többiek történetét.
Ajánlani azoknak tudom, akik szeretik az angol 19. századi romantikus könyveket, viszont nekik nyugodt szívvel merem mondani, hogy nem fognak csalódni.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Na kerem szepen errol beszeltem! Vegre elerkeztunk ahhoz a szinthez amire nyugodt szivvel mondhatom, hogy minden (tenyleg minden) megvolt benne, amit eddig hianyoltam. A tortenet vegig porgos es izgalmas tudott maradni, ugy, hogy egy deka hullamvolgy sem volt benne, ahol ellaposodott az egesz. Az 'allando' szereplokon kezzel foghato a valtozas, mig a 'foszereplok' az abszolut kedvelheto/szeretheto kategoriaba tartoznak.
Es igen, igen Ward valahogy mindig ugy sziven tud utni, mint mas irok altalaban nem, ezt hianyoltam eddig vegig, hogy mikor jon el az a pont, hogy megint ugy erzem, hogy elvett valamit… tessek, megkaptam… csak mert annyira akartam. Adrian meg mindig a kedvencem, sot egyrejobban az lesz, es az amin folyamatosan keresztul megy, valamint, ami ebben a kotetben tortenik vele, ugy erzem jelentosen hozzatesz a jellemehez, es javitja azt, hogy egy komolyabb verziot kapjunk belole. Ugyanakkor naggggggyon haragszom, hogy legjobb baratja igy lett felre allitva, hogy ilyen sors jutott neki. Remelem, hogy ez nem vegleges, ugy ahogyan azt is, hogy o egyseges egeszuk meg visszater, es Ad 'kihuzza' addig.
A masik angyalparos Nigel es Colin igazan belopta magat a szivembe, eddig nem igazan tudtam hovarakni a 'nagy fejeseket', de ez a kotet elerte nalam, hogy a kis kedvenc polcom bovuljon veluk, es rajongasig szeressem oket :D Kettojuk kozul egyebkent Colint szeretem jobban, tetszik a hatarozottsaga, a szabadszajusaga, es az, hogy barmennyire is kellene tisztelnie a szabalyokat, megis megprobalja megtalalni a kiskapukat benne. Nigel reszerol ugy gondolom, hogy lazitani kellene a jellemet, mert tul merev. Persze ott van a teny, hogy ra harul minden felelosseg, de ha csak egy kicsit is elengedne magat, annyival maskent latna a vilagot.
Jim es Devina parosa az, akik a legnagyobb fejlodesen mentek at szamomra. Devinara tovabbra is ugy gondolok, mint Ward legjobb 'fogonosz' karakterere, ugyanakkor kezdem unni egy kicsit ezeket a pszihologusos visszautalasokat. Elhiszem, hogy kell valami tampont a jellemenek, hogy azzal takarozzon, hogy mit miert tesz, de ezt soknak erzem. Viszont a modszereirol meg kell mondani, hogy annak ellenere, hogy kegyetlenek, egyben zsenialisan kidolgozottak es feepitettek is. Na es Jim?! Nala is elerkeztem oda, hogy noha ebben a reszben volt eddig a 'legsotetebb', de ugyanakkor rajott arra, hogy Devinaval szemben nem megy semmire a finomkodassal, es kormonfontnak kell lennie, ha le akarja gyozni a 'not'. Remekul vette az akadalyokat, es ugyanakkor tokeletesen teljesitette a dolog azon reszet, hogy hogyan jatsza ki a demont.
Vegul, de nem utolso sorban pedig Reilly es Veck parosat abszolut birtam egyutt. Kulon?! Bevallom az elejen nagyon nehezemre esett kedvelni Veck-et, de minel tobbet mutatott magabol annal inkabb ereztem azt, hogy tobb van benne, mint amit eloszor lattam, igy vegul megvett maganak 100%-osan. Nem mondom, hogy az elejen teljesen igy kepzeltem el szamara a vegkifejletet, de nem is erzem azt, hogy kevesebbet kaptam volna, mint amit vartam. Ellenben Reilly-t viszont mar az elso felbukkanasaval megkedveltem, es birtam. Devina mesterkedesenek hala' viszont volt boven olyan a konyvben, hogy legszivesebben felpofoztam volna, hogy lasson a felszin ala is. Orulok, hogy a vegere lehullt a szeme elol a lepel. Ketten egyutt pedig ok ugy tokeletesek ahogy vannak, meg akkor is, ha a vezeteknevukon szolitjak egymast, vagy ha eppen azt varjak, hogy a masik mikor mond ellent.
Ugyhogy ezek fuggvenyeben azt mondom, hogy a sorozat eddig legjobb kotete ez, es vegre kielegitett lett teljesen az a reszem, ami teljesen odaig van J.R.Ward konyveiert.