Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Hát elolvastam, vége van.
Érdekes, hogy az ember, mindig olyan könyvre vágyik, amelyik nyomot hagy benne. És amikor erre vágyunk, mindig elfelejtjük, hogy amelyik könyv nyomot hagy bennünk, az a végén űrt is hagy maga után. Én is ezt az űrt érzem most, és egyelőre fogalmam sincs, mivel fogom tudni pótolni Őket.
Tény, hogy ez a 8. rész, már kevésbé eseménydúsra sikerült és túl sok volt nekem ez a tanulás is (könyörgöm, aki egész gimi alatt kitűnő, az nehogy már ennyit tanuljon az érettségire…), tény, hogy nekem elveszett a sava-borsa, amikor Reni összejött Cortezzel, és tény, hogy egy kicsit elfáradtam én is, hisz hosszú volt ez a 4 év. De összességében ez egy remek sorozat, rettentő jól szórakoztam, régen talán még soha nem nevettetett meg könyv ennyire, imádtam a karaktereit (na jó, Arnoldot nem sikerült megszeretnem )és velem voltak éjjel és nappal is a gondolataimban (tényleg volt, hogy velük álmodtam). Búcsúzóul csak ennyit tennék még hozzá:
"Máday pedig sokat látott pedagógus, ezzel tökéletesen tisztában volt, úgyhogy hagyta a nagy szavakat, megköszönte, hogy meghívtuk és a vacsorát is, majd sorban végignézett rajtunk.Tizenkét szempár meredt rá, a szavára várva.
- 12/b – sóhajtotta. – Egy élmény volt."
