krisztina0419 P értékelései 724
Határozottan tetszett. Vidám és pörgős :) Azt hittem sokkal több cikibb randizós rész lesz benne. De szerencsére nem így volt. Én végig Jakenek drukkoltam, és alig vártam,hogy felbukkanjon! És az Édesem cetlik között is akadtak mulatságosak. A fél csillagot azért vonom le,mert Jake sajnos nem szerepel sokat!
Nagyobbak voltak az elvárásaim,mint ahogy maga a történet sikerült :(
Jó gondolat az alapsztori,de szerintem több bájt és humort is lehetett volna belevinni. De azért nem volt olyan rossz. Könnyen és gyorsan lehet vele végezni. Bár erőltetnetek éreztem Oliver bűntudatát. De vicces volt, ahogy a testvérek összefogtak Oliver. ellen. :) Jó kezdés egy sorozatnak. Kíváncsian várom Minerva és Ceila történetét.
Hát nincs nagy története igazából. Folyamatosan izzik köztük a levegő, majd miután sikerül egymást megkapniuk állandóan basznak(ez nem az én szóhasználatom, hanem a könyvben használják). Ez a szó nekem annyira nem tetszett. Pff.
Bár a Damien név viszont nagyon tetszik:)
A Szürkének egy újabb hulláma. A vámpíros- láz annyiból jobb volt, hogy azoknak volt legalább valami cselekménye. Ha kijön a következő rész,és lesz rá lehetőségem elolvasom, de nem fogom érte magam törni.
Hosszú volt ez is,mint az előző rész. És jó vastag is. Mindig nagy táskát kellett magammal vinnem,ha mentem valahová,mert rendesen foglalta a helyet.
Nagyon vonakodva olvastam,mert tavaly utánanéztem, hogy mi lesz ebben a részben, és tudtam, hogy vannak benne olyan részek, melyeket nagyon nem akarom:S.És így is volt.
De azt kell mondjam az írónő egy szadista!! Annyira kegyetlen, hogy az már fájdalom.Szem nem maradhat szárazon e sorozat olvasása közben.
Jamie ismét a szívem egyik csücske, és nagyon szívszorító a sírköves rész! Nem akarom!
Claire már kevésbé kedvenc szereplő. Nagyon naturalisztikus, érzelmes, rémisztő és izgalmas egy olvasmány.
Emésztenem az biztos, hogy kell most, de azért szívesen olvasnám a folytatást egy kis pihenő után. De az előző rész azért jobban tetszett.
Kissé nehezen találtunk egymásra az elején.Majd megtört a jég, és kezdtem izgalmasnak találni. Eleinte nem érdekelt annyira Corradino szála, de ahogy halad a történet rájöttem, hogy elengedhetetlen.
A jelenkori Leonore története jobban lekötött, és azt kell mondjam, hogy sokkal jobban tetszett,mint a Siena lánya.
A fél csillagot azért vonom le,mert nagyon ugrált a múltbeli történetekben az időben, és nekem kissé kusza volt, és azért,mert nem volt minden olasz szó megmagyarázva, és nem értettem teljesen!
És persze nagyon szép a borítója!!
Aki kézbe veszi bátran vágjon neki!
Mielőtt kezembe vettem a könyvet,azt hittem hogy lesznek benne ritkán fellelhető képek a forgatásról, színészekről.
Aztán @tejcsi kihozta nekem,mert tudta, hogy nagyoooon szeretném. Kinyitottam, és bumm neki: a filmek képei! Mi van? Már akkoriban is tudták, hogy ebből lehet pénzt csinálni?
Mindegy, ez a könyv gyönyörű. Mert maga a film is az :) Bár mese, óriási habbal. Azért a fejezetek elején a szerző,próbálja a valóságot visszatükrözni.
De,akit érdekel ez a történet, inkább nézze meg a filmet! Én olvasás közben,amikor szó szerinti szöveget olvastam a filmből, halottam a fejemben, ahogy megszólalt Györgyi Anna,Rátóti Zoltán, Földi Teri és Tóth Judit…
Kevéssé volt olyan erotikus, mint ahogy Jordan többi könyve, de azt hiszem ez nem rontott rajta. Bár ebből a sorozatból csak a második részét olvastam, de nem volt probléma.
Megmondom engem Tess, a főszeplőnő nagyon irritált. Egy szűk látókörű nő,aki szentfazéknak tarja magát, de nem lát az orrán túl!
Iant pedig már sajnáltam, sokkal szimpatikusabb volt,mint Tess. Egynek elment…
Nagyon érdekes, és meseszép album.( És majdnem egy évig vártam rá, hogy a könyvtárból hozzám kerüljön!!!) Csak ne lenne az elején az az 1-2 oldal szöveg. Az első előszó engem teljesen az őrültbe kergetett! Majdnem lemondtam róla miatta, de erős voltam és tovább folytattam. 2 képet sikerült benne találnom,ami nagyon megnyerte a tetszésemet. De akadtak közte olyanok is,amik egyáltalán nem az én ízlésemnek valók. Fél csillag az unalmas előhangnak szól.
Hatalmas nagy kultusza van most a harcos testvériségeknek. Hát ez egy újabb. Az alapváz ugyanaz,viszont a körítés más. Annyira nem fogott meg,valamint az első 50 oldalig nem értettem ezt az önözést, jézést. És borzasztó volt a sok helyesírási és tördelési hiba.
Egynek elment, de nem hagyott bennem mély nyomot.
Két jó dolgot tudok róla csak írni.
1. Nagyon, de nagyon jó, hogy befejeztem!!
2. Nagyon szép a borítója.
És ki is merült a jó dolgok listája ezzel.
Mindig kissé sandán nézek az olyan történetekre, melyek a klasszikusokat próbálják feldolgozni, vagy folytatni.
Már az első oldalak után éreztem, hogy bajok lesznek a könyvel, de azt nem hittem volna, hogy ennyire. De elhatároztam, ha beledöglök is, de én ezt most kiolvasom!(Majdnem sikerült)
Mindenki hányingerkeltően boldog volt, Elizabethből egy bőgő masinát, és egy engedelmes pudlit csinált, míg Darcy elvesztette titokzatos vonzerejét, és nem győzték túllicitálni egymást, hogy mennyire alázatosak. Grrrrrrr.
SPOILER
És milyen meglepő, hogy húsz év után,mikor megtörtént a tragédia, hipp-hopp jött a trónörökös!?
SPOILER VÉGE.
Kell egy kis idő míg ezt a traumát feldolgozom.
Rég olvastam ilyen jó Quick könyvet. Bár az első nem volt bent a könyvtárba, de egye-fene kihoztam. Az elején valahogy nem akaródzott olvasni, de mikor végre rendesen nekiálltam, nem akartam letenni. Az tetszett benne, hogy nem volt tele Quick klisékkel. Mindig van egy sémája és aszerint halad, de itt okozott meglepetést, és ez nagyon tetszett. Valamint a könyv végén van egy ismertető a trilógia befejező részéből, és ez felkeltette az érdeklődésemet.
Nálam 5 csillag!
Elég gyenge koppintása Marcello D'ortának. Írják is, hogy onnan származik az ötlet, de nem is tudom.Vagy a kérdések nem voltak jól, vagy nem jó történetek voltak kiválogatva, vagy szimplán a magyar gyerekek nem olyan viccesek,mint az olaszok.
1-2 történeten kívül nagyrészt felejthető.
Viszont olyan kis rövidke, hogy ma, lassan haladva egy baleset miatt, még el se hagytuk Pestet és végeztem vele.
Összességében ennek a kötetnek van eddig a legkellemesebb, legvidámabb hangulata. Valahogy most nem magyarázott annyit a Wendy,mint az előző részben, és ez tetszett.
Érdekes viszont, hogy ebben már akad magyar Darwin-díjas is.
Szórakoztató, olykor elborzasztó, de érdemes elolvasni, és mások hibáiból tanulni.
Személyes: a 20. könyvfesztiválra villamosozva fejeztem be:D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nagyon vártam már, hogy elolvashassam ezt a könyvet, mert mindig valami mélyre szántó történetet kapok. És a Kendrick- Coulter-Harrigan széria újabb darabja is ezt tartogatta.
Vakvezető minilovak? Soha nem hallottam róla, és nem álmodtam volna, hogy léteznek ilyen pici lovak. De utánanéztem, és tényleg nagyon édesek :)
A Harrigan férfi ismét nem okozott csalódást, és hogy találkozhattam újra régi arcokkal az további pozitív dolog volt :) Ahogy Mandy és Zach találkoznak, az nekem nagyon tetszett!
De Mandy és Luke. Nekem már ők sok voltak. Elhiszem, hogy léteznek ilyenek, de az a sok bűntudat, az egymástól való függőség. Nem tudtam egyikükkel sem azonosulni, és némely tettük, mondatuk miatt előfordult, hogy ellenszenvessé váltak.
Nem mondom, hogy rossz, de van ebben a hosszú családregényben sokkal jobb történet is!
Hát nem fog bennem mély nyomot hagyni. Ez a kesze-kusza család séma nagyon jellemző Cruisére, és mikor már vagy ötödször is ezt olvasom neméppen izgalmas. És a szex sem jön össze köztünk,ezt már olvastam az Isten hozott kísértésben. Itt azt olvastam, hogy sokan végig kacagták az egészet. Nekem ez elmaradt.
Egy könnyen felejthető olvasmány.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egyszer ezt a történetet pár oldal után félretettem. Másodszori olvasásra is nagyon megszenvedtem az elején. Nem is tudom. Valahogy nem akart megfogni a történet. De én kitartó voltam, és most nem adtam fel. Milyen jól tettem.
Bár a negyedéig olyan lassan, döcögve indult be, utána már teljesen magával ragadott.
Azt kell mondjam, hogy a szereplők jellemei nem tipikusak,és ezt pozitív értelemben gondolom.
Nagyon megkedveltem Sebastiant, és Audrianna-t is sikerült nagyon a végére szeretnem,mert ő nekem makacsabbul érthetetlen volt, de a befejezésre eléggé kirekedett a jelleme.
Tetszettek a mellékszereplők is. Kíváncsi leszek Hawkeswell, Celia ,Castleford és Daphne(közös!!!) történeteire!
Meg a márki rokkantsága is nagyon jól volt ábrázolva. Bár én túlzásnak éreztem, hogy ilyen nagy bűntudata volt. Azt hittem jobban sáros az ügyben.
A fél csillag levonás a nehéz kezdésnek szól!
Mikor kezembe vettem tudtam, hogy az Elveszett lordok széria legújabb kötete, de hogy kiről szól, arról gőzöm se volt.
És ahogy olvastam a sorokat, rájöttem, hogy csak Lady Agatha ismerős, és az előző három történetre nem is emlékszem. De nem is volt létfontosságú,mert utazunk Franciaországba.
Nem volt nehéz dolgom,mert hamar meg lehet szeretni a 2 főhőst, és hamar végezni a könyvvel.
De. A vége már annyira kiszámítható volt, hogy simán ki tudtam találni, hogy mi is lesz pontosan a vége, és három Putney regény címe is beugrott,ami ezen a szisztémán alapul.
Az élvezhető kategóriába sorolnám.
A borító viszont? A legyezős szebb lett volna szerintem.
Nagyon rövid és lebilincselő, könnyen lehet vele végezni.
Az események elég gyorsan pörögnek,és azt vesszük észre, hogy az utolsó oldalakat olvassuk.
Bár Bradford féltékenysége már betegesnek nevezhető, és Angela természete se egy könnyű eset. A „kedves” sógort és sógornőt pedig jól móresre kéne tanítani.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A több szálon futó történeteket annyira nem szeretem. Ez a könyv 3 szálon fut, de a végére összeér.
A legelején meg csak úgy ugrál az időben, hogy csak lestem.A 2. világháborús történeteket nagyon szoktam kerülni, de most kivételt tettem, és megerősített benne, hogy továbbra sem szeretem ezt a korszakot.
A három szál közül engem a Kitty és Cassidy szál érdekelt a legjobban, hát a másik kettő,miután meghalt Greer már nem kötött le.
A vége engem teljesen a Pearl Harbor – Égi háború c. Ben Affleck és Kate Beckinsale szereplésével készült film befejezésére emlékezett. (Mind a kettő 2001-es . Hmm.Érdekes.)
A borítón lévő férfi pedig azzal a bajusszal igencsak Hitlerre emlékezetet.
Egynek elment.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A feléig eléggé unalmas volt. Nem igazán értettem a 2 főszeplőt, és nem is ismertem meg a lelkivilágukat. De amikor megköttök a fogadást, onnantól izgalmassá vált a dolog!
Személy szerint nekem masnis feladat a kedvencem, és persze a Caitlynt támogató asszonysereg. Ez lett a második kedvencem a sorozatból.
Szórakoztató és könnyed volt, de nem tetszett annyira,mint a Komisz hercegnő. Hiányzott belőle a humor és az események pergése.
Azt éreztem, hogy egy helyben toporgunk, és az a walesi támadás is kissé erőltetett volt. Valamint azt, hogy Merrick 3 nap után zokog,mert megsérült Clió? Hmmm.
Viszont az ikrek és Tobin nagyon jópofák, és a boszorkány is, ahogy Robertre kacsingat, az humoros volt, de ez most csak 4 csillag.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Gondoltam gyorsan kihozom,mielőtt a könyv elérhetetlenné válik a könyvtárakban a film hatására.
Bevallom vonakodva láttam neki, de volt bennem azért kíváncsiság is. Az első 15 oldalon az érzetem, hogy HMMMMMM?? Ki, mi, hol? Olyan szavakat használtak,ami számomra teljesen kína volt. De végül nekiduráltam magam, és folytattam tovább. És kellemesen csalódtam,mert ezek után nem akartam letenni, és ha le is kellett tennem szaladni akartam vissza, hogy folytathassam.
Megmondom őszintén engem végig a Melanie Jared szál érdekelt elsődlegesen.
Bár nem mondom azt, hogy nem éreztem együtt Vandával, de bennem valahogy végig ott mocorgott, hogy Melanie:) Mert azért, csak elkeserítő, hogy az emberiséget ilyen könnyen legyőzték a paraziták.
Bár Vanda végül is itt lelte meg a hazáját, és igyekszik segíteni ahogy csak tud, a többi milliárdot nem tudja ellensúlyozni.
Bár Meyer ismét alkalmazza ezt a buta szerelmi háromszögét, számomra végig Jared volt a „nagy ő”.
Azért vonok le fél csillagot,mert a végén nekem hiányérzetem maradt a lezárást illetően. Hogyan tovább? Sikerül nekik? Vagy végül túszul ejtik őket?
De a filmet tuti meg fogom nézni!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nekem az előző résznél jobban tetszett!
Bár nem értettem, hogy ha valakik ennyire szeretik egymást, hogy lehet az, hogy három évig egyáltalán nem is foglalkoznak egymással. Aztán az írónő kitöltötte a hiányzó éveket tartalommal, mert ugye az alkoholizmusból nem lehet egy-két hét alatt kigyógyulni.
Szeretem azt,mikor az előző történetek szereplői aktívan szerepelnek a továbbiakban. Az is pozitív volt, hogy Mac képes volt érzelmekre, érzelmileg nem egy lezárt kuka volt.
Isabella családja nem volt szimpatikus, főleg a mama nem,akinek csak akkor jó a veje, ha gazdag, és lesz sok szép ruhája.
Cameron és Daniel? Ők lesznek a következők, remélem sikerül mind a két „ fiút ” megnevelnie Ainsleynek,mert nem fog ártani nekik.
Átlagos Quick történet. Nem váltak kedvenc szereplőimmé, de nem is volt rossz.
A történetek szempontjából egálban vagyunk. Az előzőben Lavinia múltja köszöntött vissza, itt pedig Tobiasé. A végét én kissé lezáratlannak éreztem.
Örülök, hogy Valeék ismét megjelentek,valamint Dominick karaktere is pozitív volt.
4 csillagot érdemel.
Izgalmas és méltó folytatása lenne a történetnek, ha nem egy teljesen inkompetens fordítót bíznak meg ennek a könyvnek a magyarba öntésébe. Elkezdtem olvasni, és csészealj nagyságúra kerekedtek az olyan szavaknál, és kifejezéseknél, mint le van szarva, dögös, hülyeség. Ezeknél( ami szinte minden 3.oldalon ránk köszönt, csak hápogni voltam képes, hogy ezt most miért? A 19. századi viktoriánus korban megszólalni nem volt szabad, nem még hogy így!
Hát annyit a történettől, hogy nem élveztem az évődős részeket Tobias és Lavinia között. De ezt is a fordítónak rovom fel, mert eddig tudtam élvezni Quick ilyen jeleneteit.
Várom már,hogy Anthony és Emmeliene is egymásra találjon, és pozitív szál volt a Vale és Joan vonal!
A pocsék fordítás miatt kap csak három csillagot!
Csalódtam, de nagyot. A film – azaz évek óta vártam arra, hogy elolvashassam ezt a történetet. De azt hiszem jobban jártam volna, ha megmaradok a filmnél.
Több ,mint 600 oldal, de nekem elég lett volna olyan 300 is. Mindenki csak tépelődik benne, a sztori pedig homályos és vontatott.
Gwinen a szarvas nyesten kívül senkit sem tudtam kedvelni. Elinor a legtöbbet egy házsártos banya, Mo egy szófukar idióta, és Porkézt se tudtam megszeretni. Meggiről pedig ne is beszéljünk. Nagyon idegesített, hogy az apját Mo-nak nevezi!
A könyvben fel van tüntetve, hogy a Tintavarázs 2009. márciusában, míg a Tintahalál 2009. novemberében meg fog jelenni. Nos, hogy ez elmaradt én egyáltalán nem csodálkozom.
Az hiszem kellene nyitnom egy olyan listát, hogy idegesítő könyvszereplők. Ennek a könyvnek a legtöbb szereplője gyorsan fel is kerülne. Abrielle viselkedése, tettei egyszerűn az őrületbe kergettek. Nem is értettem, hogy Ravennek minek kell egy gyerekes viselkedésű nő.
Valahogy már nem volt meg Woodowis bája,ami a legtöbb könyvét jellemzi. Egyszer olvasós.
Érdekes olvasmány volt, még ha kissé nehézkes is a nyelvezete. Igazi középkori, balladás hangulata van a könyvnek. Ugye ott van az a fránya balladai homály,amit a képzeletre kell bízni, és mellé még társul az is, hogy sok történetnek hiányoznak sorai, versszakai.
Szerepel benne Robin Hood, aki azért másabb volt,mint Kevin Costner. :) Akadnak benne vidám, de igazi tragédiás történetek is. Azért vonok le egy csillagot,mert a végén szereplők kisbetűs magyarázatokat lehetett volna közvetlenül a versek után rakni, nemcsak ömlesztve a végén.
Sikerült egy sorozat második könyvébe beletrafálnom. Annyira nem tetszett. Talán azért,mert nem volt lényegében története. Végig epekedtek egymásért, pár fejezetenként egy kis etye-petye. És össze is foglaltam a lényeget. Vagy rossz pillanatomban kapott el, vagy már nem köt le Nicole Jordan regénye.A többi részét elolvasom, ha bent lesz a könyvtárban, de nem fogok utána nagyon vágyakozni.
Számomra csak egy átlagos történet. Az eleje unalmas, a közepe langyos, ahogy a vége is. Annyira sajnálom,hogy az első kötet szenzációs atmoszféráját nem tudta hozni az előzőekben, és ebben a kötetben sem az írónő. A gyerekek undok kis békák voltak, és Trionát sem értettem. Nem is tudom, hogy merjek-e valamit jót remélni a következő résztől…
Azt kell mondjam, hogy idáig ez a Meg Cabot regény tetszett a legjobban! Tetszik a kor, a harcias Finnula és Hugo (aki hol Hugh hol Hugo), aki képes megzabolázni a vadóc főhősnőnket. Bár a végén abszolúte ki lehet következtetni,hogy ki áll a cselszövés mögött nem veszít sokat a bájából. A fél csillag levonás azért jár,mert a Neveletlen hercegnő Mia neve alatt akarják tovább gerjeszteni a már így is nagy felhajtás!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Már a könyv édestestvére (Fotók, amelyek megváltoztatták az évszázadot) is teljesen lenyűgözött, így nagyon kíváncsi voltam a magyar oldalra is. Sok érdekes apróságot megtudtam,ami kimaradt a töri órákról. Pedig nem lehet panaszom, hiszen nagyon jó munkát végzett a tanárom. Megdöbbentő volt megtudni, hogy a doni katasztrófa parancsnokát, Jány Gusztávot kitüntették miután hazatért, mert a parancsot úgy értelmezte, hogy ott csak meghalni lehet, visszavonulni nem.
Soha nem hallottam még Polgár Judit bravúrjáról,amire pedig nagyon büszkék lehetünk, és nem hallottam még Horty újratemetéséről sem. És hogy Göncz Árpád és II. János Pál pápa a 2 világháborús időkből ismerik egymást? Hm. Valamint azt is megtudtam, hogy 1990-ben a FIDESZ választási szövege az volt, hogy „Listen to your heart”- micsoda „magyar” szavak!
Sok olyan fénykép is van benne,ami nem igazán ismert (például Ferenc Józsefről vadász öltözékben,Bethlen István cigarettával, és vadászpuskával a kezében,Hitler és Gömbös Gyula közös képe. És még sorolhatnám tovább.
Fél csillag levonás a sok politika miatt van. Én nagyon szeretem a történelmet, de ha nagyon sok benne a politika az már unalmas tud lenni egyszerre!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Két hónap várokozás után visszakerült a könyvtárba, és eljutott hozzám és végre elolvashattam!
Kezdem a külsejével: Nagyon, de nagyon tetszik a borító! Meseszép.És, hogy a cím olyan dombornyomásos! Ezért nagy piros pont a tervezőnek!
A tartalom: nagyon vegyesek a véleményem az írónő könyveit illetően. A Szerelmes leveket a kedvenceim között van, de a Száz boldog esküvőmet be se tudtam fejezni. Ez a könyv a szeretem kategóriába tartozik. Nem olyan jó,mint a szerelmes levelek, de nem is borzasztó.
Már az elején lehetett érezni, hogy Fiona hazaköltöző fiának valahogy köze lesz Sianhoz. Féltem, hogy sokára fog hazaérni, de a 78. oldalon egy káromkodás kíséretében végre megjelenik.
Hát nem volt köztük azt az eget rengető szikrázás, de ez nem is Fforde stílusa.
Nagyon tetszett Sian munkája, és szívesen a helyében lettem volna mikor Fiona csűrjét pakolték ki. Én is imádok ilyen kincsekre bukkanni!
Fiona és James szála is jól alakult,viszont Melissát úgy megtudtam volna gyepálni, hogy szinte kilakoltatta Sienékat!
Az viszont nagyon bosszantott ahogy Sian Richard felé fordult. Pedig csak beszélnie kellett volna Gussal!
Így tőlem 4,5 csillagot kap a könyv
Az első 150 oldalon csak a szememet forgattam, és alig vártam, hogy vége legyen. Tele volt idegen orosz szóval,amit nem értettem, és rettentően bosszantó volt, hogy nem volt lábjegyzeteben megmagyarázva. Idegesített Anna, Ivan, Alekszej és Szinnovea viselkedése is. Aztán nagy nehezen került bele egy kis izgalom, de nem volt az a hű de jó. Vannak jobb Woodiwiss történetek is.
Ez de jó könyv volt! Átlagos történetre számítottam, azt gondoltam hasonló lesz Heather Graham történeteihez, de nem lett igazam:)
Nagyon sokat nevettem ezen a könyvön! Megszerettem Sophiet és Tobint is. Nem voltak azok a nagyon önfejűen makacsak,hogy a hajamat téptem, csak picurkát. Szikrázik köztük végig a levegő, és az is nagyon szívmelengető, ahogy először találkoznak. És ahogy végig hadakoznak egymással az szerintem mókás:)
Az is pozitív volt a számomra, hogy nem volt köztük vagy 10 év különbség, hanem csak 3.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A hercegnő quartet második része óta szerettem volna elolvasni Rees és Helene történetét. Aztán írták a többiek, hogy nem az igazi, és bevallom félve kezdtem neki az olvasásnak. De a többiekkel ellentétben nekem tetszett!! Azt hiszem azért, mert valami hasonlóra számítottam. Talán csak annyival többre, hogy Helen kardosabb menyecske lesz, és nehezebben bocsájt meg.
Rees hm, érdekes egy főszereplő volt. Volt, hogy a cselekedetei kegyetlenek voltak. És persze a ágybéli képességei. Lina és Helen simán viccelődtek, de ő nem is foglalkozott vele! Egyem a kis zenész szívét! Talán, ha nem csak most fedezi fel,hogy nem 7 perc az egész, akkor a felesége sem hagyta volna ott 1 év után.(Azért tényleg béna lehetett!)
Helen helyében én nem tudom, hogy reagáltam volna, hogy a férjem szeretője az én ágyamban alszik. Hmm. De, hogy együtt nevetgéltek, azért az vicces volt. Az első negyedben az egész könyv hangulata egy nagy groteszk műnek hatott, míg a végére szépen kikerekedett.
Lina és Tom. Tetszett ez a mellékszál, és az is, ahogy kivágták magukat a végén Esme ötletével.
És persze az is pozitívum volt, hogy találkoztunk az előző három rész szereplőivel!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az eleje számomra egy hatalmas katyvasz volt. Fogytak az oldalak, és csak kapkodtam a fejem, hogy mi van??? Ennyire figyelmetlenül olvasok, vagy lemaradtam valamiről? És az hogy is van,hogy csak találkoztak életükben összesen 20 percre, és máris őrülten szeretik egymást?
Majd megtört a jég: amikor Pierce beszél a temető gondnokkal, onnantól azt mondom, na itt végre valami izgalmas is történik!
Nagyon izgalmas elgondolás, Hádész Perszephoné mondára tenni az alapokat, és hogy a Fúriák nem olyan misztikus lények, hanem bosszúra éhes lelkek, igazán eredeti! Ha lesz rá lehetőségem elolvasom a folytatását is!
UI: az Alvilág urának nem lehetett volna valami vagányabb nevet adni a Johnál/Jánosnál? Ha már a főszereplőnőnknek Pierce neve van?
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Csalódás. Lassan indultak be az események, és a történet is lassan csordogált. Olyan sok rizsa volt benne, hogy legszívesebben átugrottam volna jó pár oldalt.. Annyit tépelődött Sadie, az apja és a múltja miatt, hogy már kissé unalmas volt. És ami legfőképp hiányzott nekem belőle a humor, a báj és a lendületesség,amit az eddigi Gibson könyvekben megszoktam.
Vince se dobogtatta meg úgy a szívemet a SEAL-es múltjával. És mi a legbosszantóbb??? A húga története a hokis széria hatodik része!!!!! Grrrr, és visszautalnak rá!!! Miért nem ezt a sorozatot folytatta a „kedves” kiadó?????
Viszont megható, ahogy Sadie rádöbben, hogy az otthon mennyire fontos, és fölösleges előle futnia.
De azt nem értem, hogy a Mercedes Johanna Hollowel-ből, hogy lett Sadie?
Kedves kiadó! Ezúton kérlek, hogy a következő rész megint hokis legyen!
Miután már mondták nekem, hogy érettségi tétel vagyok, és volt hogy már gratuláltak az írásaimhoz, kíváncsi voltam, hogy mit is tud az én névrokonom.(Az megjegyzem jól esett ránézni a kinyomtatott könyvre, hogy az én neven volt rajta :PPP) Én is gratulálni tudok! Kellemes csalódás volt. Ha ő lett volna nekem is érettségi tétel kortársként – Varró Dani helyett – nagyon örültem volna.
A borító viszont egyáltalán nem tetszik. Most miért kell egy ilyen jó könyvet, így elcsúfítani?
Akadnak szellemes, mélyreható, és igazi hétköznapi történetek. Ráadásul olyan stílusban, amit nagyon könnyű olvasni, és megemészteni is. Azért vonok le fél csillagot,mert az utolsó fejezetben a történetek nem tetszettek.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ez a könyv mindig is különleges lesz a számomra! Mert egy nagyon különlegese személytől kaptam meg, és nem is számítottam rá! Nagyon, de nagyon köszönöm @wallery!
Szóval, ott kezdődik a történet, ahol a Zafírkék befejeződik. Tehát utáljuk Gideont, Charlottetot még jobban de azért bennünk van az izgalom, hogy megfejtsük nagyapa rejtélyét.
Én végig azt hittem, hogy a bál estéje lesz a csúcspont, de hát az írónő nem így gondolta.
Xemerius most is olyan zabálnivaló,mint eddig, és miután megbocsájtottunk Gideonnak megismerjük a lényének egy apró részét. Szereti a Csingilinget. ♥
Nagyon tetszik az összeesküvő család,és hogy Gwendolyn ilyen rugalmas az anyukájához!
Viszont a végén nem kicsit hiányérzetem támad Gwen és Gideon kapcsoltat tekintve, ennek ellenére méltó befejezésnek tartom!
Spolier Paul és Lucy miért nem mennek vissza a jövőbe? Spoiler
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Erősen spoileres!
Nem hiszem el, hogy hogyan lehetnek a férfiak ennyire fafejűek???? Ha az alsó végtagjukkal gondolkodnak, de amikor már a fejükkel kéne, az már nem megy nekik???
Nagyon, de nagyon dühös vagyok Lord Macconra!!! Jó reggelt ember! A sok ágytornának vannak bizonyos következményei!!! És amúgy is, nem a józan eszéért vetted el Alexiát??? Jó alaposan meg kéne verni azzal a spéci esernyővel, de csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! Grrrrrrrr… Engem szíven ütött,amit az utolsó oldalakon Alexinek mondott:(
Miután méregből idevettem a szavakat, azt hiszem illene másról is írnom.
Nagyon tetszett, ahogy az eleje beindult. Táborozó farkasfalka az udvaron, és ahogy Alexie elbánt azzal a ficsúrral! :D Nagyon tetszik az, ahogyan gyakorolja és érvényesíti Alexa az alfa jogait.
Azt kell mondjam, hogy az első könyvben csíptem Ivyt, de ebben a részben halálra idegesített, és a kalapkészítő se volt és nem igazán szimpatikus. Alexia tesójáról pedig ne is beszéljünk!
Remélem a következőkben azért Alexia megmutatja a fafej férjének, hogy ki hordja a nadrágot a családban!
Sose voltam oda „a jövőből jöttem, ahol minden repül, és minden mű” sztorikért.
Két részre tudtam osztani a könyvet: Az elején, ahol állandóan le akartak feküdni egymással,de még nem történt meg, a második része pedig, ahol állandóan le akartak feküdni egymással, azért mert megtörtént.
Egy elég gyenge Roberts könyv.
Engem nem fogott meg annyira. Azt hiszem a könyv háromnegyedétől vált érdekessé. Nem is tudom. A karakterek nem fogtak meg, és Daltonon kívül senki se izgatta a fantáziámat. Az ő történetet viszont szívesen venném a kezembe. Valamint humoros párbeszédekkel se bővelkedett a történet. Nekem a közepes és a jó kategória határán imbolyog.
Hát az eleje nem indult annyira rosszul, de a végére elvesztette a varázsát.
Senkit sem tudtam megszeretni, és az egész könyv csak egy nagy nyavajgás volt.
Azt hittem a négy katona legendája befejező kötete sokkal izgalmasabb lesz.
Meglepő volt, hogy míg az előző három részben mennyire szenvedtek a férfi szereplők a háború kínzó emlékeitől, addig Reynaud, aki a legtöbb kegyetlenségen esett át, nem nagyon gyötrődött.
Kicsit összecsapottnak éreztem, és a jellemek sem voltak annyira kidolgozva,mint az előző történetekben.
A bűnös pedig semmit nem mondott nekem. Többet vártam ettől a résztől.
