"Az istennő az élet tüzétől vörös; a Föld, a naprendszer, a távolba vesző űr galaxisai mind az ő méhében duzzadnak. Mert ő a világ teremtő asszonya, az örök anya és az örök szűz. Magába foglalja mindazt, ami a világot befogadja, táplálja azt, ami a világot táplálja, életet ad mindennek, ami él.
De egyúttal ő a halála mindennek, ami halandó. A létezés egész körforgása az ő uralma alatt áll, a születéstől a kamaszkoron és a felnőtté váláson át az öregségig, és onnan a sírig. Ő az anyaméh és a sír: az anyakoca, amelyik megeszi a saját fiait. Így egyesíti magában a „jót” és a „rosszat”, az emlékeinkben élő anya két arcát, nemcsak személyes, hanem univerzális szinten is. A hívőnek mindkettőn egyforma odaadással kell meditálnia. Ezen a gyakorlaton keresztül tisztul meg a szelleme az infantilis, helytelen szentimentalizmustól és nehezteléstől, elméje pedig megnyílik a kifürkészhetetlen létezés felé, ami elsősorban nem mint a gyermekkorban praktikusan megkülönböztetett „jó” és „rossz” létezik aszerint, hogy szerencse vagy balsors éri az embert, hanem mint a létezés természetének törvénye és megjelenési formája. (…)
A nő a mitológia jelképrendszerében a megismerhető teljességet reprezentálja. A hős pedig a megismerés útját járja. Ahogy lassan halad előre a beavatás során, ami maga az élet, az istennő képe mindig más formában jelenik meg előtte: soha nem lehet magasabb szinten, mint a hős, bár mindig ígérhet többet annál, mint amit a hős abban a pillanatban felfogni képes. Csábítja, vezeti és arra sarkallja, hogy lerázza béklyóit. Ha pedig a hős felnő a feladathoz, ketten együtt, a megismerő és a megismert, megszabadulnak minden korláttól. A nő az érzéki kaland magasztos tetőpontjához vezeti el a hőst. Az avatatlan szem azonban nem tulajdonít neki jelentőséget; a gonosz tudatlanság pedig banalitásba és rútságba fojtja. Az értő szem viszont megváltást hoz számára. A hős, aki elfogadja őt úgy, ahogy van, túlzott felhajtás nélkül, de megadva a kellő szeretetet és bizalmat, jó eséllyel király lesz,a z istennő által teremtett világ megtestesült istene."
(kép forrása: http://srilalithatripurasundari.wordpress.com)
Khimaira MP 0 0
78 ismerős · 16 figyelt · 18 figyelő · 11 ízlésőr
Kedvenc könyvek 12
Aktuális olvasmányok
Sylvie Ruette: Chaos for continuous interval maps
a survey of relationship between the various sorts of chaos
2011. április 3., 12:23 →
Csíkszentmihályi Mihály – Eugene Rochberg Halton: Tárgyaink tükrében Az vagy, amit birtokolsz
2011. december 27., 20:18 →
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five avagy a gyermekek keresztes hadjárata / or The Children's Crusade
2013. február 17., 14:17 →
Bagdy Emőke – Koltai Mária – Pál Ferenc – Popper Péter: A belénk égett múlt 77% Elengedés, megbocsátás, újrakezdés
2013. április 10., 22:44 →
Utolsó karc
+>!



Khimaira MP

Kapcsolódó könyvek: Joseph Campbell: Az ezerarcú hős


































