A 251. oldalon megjelenik egy mellékszereplő, Deril.
Namost az ő szövege nekem nagyon ismerős;
– […]… Ha megbocsát… kevés itt a' zoxigén.
– Mikó?!
– Hát hogy akarjam magának kifejezni – […]
Ez egy az egyben Szalacsi Sándor. Kíváncsi vagyok, kapott-e valami jogdíjat.