Poe Hollója nagy kedvenc mind eredeti nyelven, mind fordításokban tolmácsolva. Még egy hozzám hasonló angolul hellyel-közzel tudót is elragad a vers sötét pulzálása és a szavak ólomsúlya. Előkerítettem pár még ezelőtt számomra ismeretlen magyar fordítást és örömmel tapasztaltam, hogy a Babits-, Kosztolányi- és Tóth Árpád-féle Holló-értelmezések mellett tudnak újat adni, kicsit árnyalni a versről alkotott benyomásomat. Momentumokat, pici részleteket tudnék kiemelni mindegyikből, pl.: Lévay József fordításában a múlt idős igealakok tetszettek nagyon, Szász Károlynál a „semmisem-sohasem” furcsa csengése, Harsányi Zsolt Hollója szinte valóban hallatta a hangját a „be kár érte, óh be kár” sorban, Telekes Béla különleges szókapcsolatai (lelke-tűnten, titok-résen, átkos rémjós) egyenként megvettek maguknak. Persze, a „nagyöregeket” is újraolvastam, a kedvenc még mindig Tóth Árpád, hiszen az ő változata a legborongósabb és lélekmarcangolóbb, mellette Kosztolányié és Babitsé színekkel és jelzőkkel teli. Ettől függetlenül mindegyik Holló megérintett, és elvarázsolt.
Gwenno 0 0
22 ismerős · 51 figyelt · 0 figyelő
Kedvenc könyvek 15
Kedvenc alkotók: Kurt Vonnegut
Aktuális olvasmányok
