Fay ♥ értékelései 207

Ismételten megállapítottam, hogy Beninának imádom a stílusát.
Méltó befejezése volt a Bíborhajúnak, de annyira sajnálom, hogy két olyan szereplő is meghal, akiket nagyon szerettem. Viszont most valahogy nem voltak olyan izgalmasak az akciójelenetek, és hamar végük is lett.
Aminek azonban nagyon megörültem, hogy Cat és Lucas életéről sok mindent megtudtunk. Remélem Milán könyvében is még felbukkannak.

Lehet bennem van a hiba, de én élveztem. Olyan jóízűeket tudok rajta nevetni! :D
Hibák száma számlálhatatlan, de a fordítás sem rossz… Az egyik e-mailben írja Ana Chrisnek, hogy le ne rágd a körmöd izgalmadban, erre a válasz: a hajam nagyon is szilárdan a helyén van… – He? Nem hiszem, hogy lektorálásnál ezt senki nem vette észre.
A másik kedvenc pedig: Letérdel elém, és a saját tenyerébe fogja könnyáztatta arcomat. Felnézek rá, és elpislogom a könnyeket. – Ezek szerint Ana összement a zuhany alatt?

Első zombis könyv? Pipa!
Elgondolkodtató, teli humorral. Szerintem ha láttad a filmet, a könyvet se hagyd ki, sok mindenben más és gyönyörűek a leírások. Sablonosan hangzik, de imádtam! :)

Szörnyű.
Most komolyan, ez mi volt? A könyv első fele semmiről nem szólt és szinte semmi nem történt. Imádtam az első részt és nem tudom felfogni, hogy ez annak a könyvnek a folytatása.
Ami pedig nagyon fájó pont, hogy Nash karaktere ellaposodott. Az írónő csinált belőle egy papucsot, úgy követi Kaylee-t, mint egy kiskutya. Tod sem volt az igazi, és egy idő után már idegesített is.
Viszont pozitívum az Alvilág elképzelése, hogy nem a megszokottat írja le Rachel.
A könyvben sok volt a helyesírási hiba és az elírás. Azért nagyban reménykedem, hogy a harmadik rész újra jó lesz és nem kell még nagyobbat csalódnom. :)

Nem vagyok oda az orosz szerzőkért, de ez kifejezetten tetszett. :)

Még mindig a hatása alatt vagyok. Gyönyörű ez a könyv kívül, belül.
A besorolását viszont nem értem. AP könyvnek kéne lenni, mivel a mondanivalóját nem igazán értik meg a 16-18 év alattiak.
Az elején szokatlan volt az írásmód, nem vagyok hozzászokva, de nagyon szerettem.
Furcsa belegondolni, hogy a történet nem teljesen fantázia, hanem az írónő valós élményein alapszik és a könyv annyira át tudja adni ezeket a mély érzelmeket, hogy az hihetetlen! Amivel viszont nem értettem egyet az a srác elvei. Nem hagyja ott a másik lányt, mert… de ez butaság! Így őt is becsapja, hisz már mást szeret.
A vége nagyon tetszett, kíváncsi leszek a második részre és remélem ott már kiderül a szereplők neve.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Még mindig azon az állásponton vagyok, mint a múltkor… A 10. résznél abba kellett volna hagyni, és csinálni egy rendes lezárást a sorozatnak.
Tény, hogy olvastatta magát, imádom az írónő stílusát, de a történet maga már ellaposodott. A krimi és a szerelmi szál szörnyű volt, már nem hozza az előző TB kötetek színvonalát.
Remélem tényleg vége ennek a tündérszálnak. Én valahogy nem nagyon tudtam megbarátkozni velük, egyik szereplőt sem kivéve Claudine, de ő már meghalt tudtam igazán megkedvelni. Viszont annak nagyon örültem, hogy Quinn újra felbukkant, még ha rövid időre is. Ericet viszont tudom, hogy ilyen volt, de csak most látszik igazán. Hát kíváncsi vagyok mi lesz vele meg Sookie-val.
A következő rész remélem méltó befejezése lesz a sorozatnak és nem okoz majd csalódást. Bár ha a tendenciát vesszük, akkor szép álom…

Tény, hogy még ma is aktuális a téma, a társadalmi osztályokat leszámítva.
Én valahogy nem bírom a vontatott könyveket. A könyv első 150 oldalát simán bele lehetett volna sűríteni 20 oldalba. Jó író Mikszáth, de ezt a nagy mesélőkedvét nem szeretem… A könyv lezárása viszont tetszett. Tóth urat nagyon megkedveltem, azért kevés az olyan ember, aki a meggazdagodás után sem száll el. Bár kicsit túl van idealizálva… Noszty és az egész famíliája viszont az agyamra ment. Bár szurkoltam, hogy összejöjjön a házasság, jobb volt így a lezárás. Csak Marit sajnáltam…

Még mindig imádom az írónő stílusát! :)
A történet gördülékeny, vicces és jól felépítettet, a karakterek is jól ki vannak találva. Georgina egy igazi tökös csaj, tetszik, hogy nem ilyen teszetosza, mint a mostani főhősnők. Bastien is nagyon szimpatikus lett, de sajnálom, hogy csak ennyit szerepelt benne. A többi halhatatlan mellékszereplőt is hiányoltam most.
Ez a rész jobban tetszett, mint az előző. Ebben a könyvben sem valami nagy a rejtély, elég hamar ki lehet találni, viszont sokkal izgalmasabb. A kedvenc jelenetet elég nehezen tudnék megnevezni, de talán ahol G és B füveztek… :D
Ami… vagyis aki nekem furcsa, az Seth. Ilyen ember nincs. Kit nem zavarna, hogy a barátnője idegen emberekkel fekszik le, míg vele nem teheti meg?

Összességében nem rossz könyv, de én többet vártam tőle. Vannak benne átgondolatlan részek és a vége eléggé össze lett csapva…

Eléggé sűrgetett az idő és nem tudtam annyira élvezni, mint akartam…
Elgondolkodtató könyv, de sajnos sok mindenben Luciferrel értek egyet.

Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvre és szerencsére nem okozott csalódást. :)
Ami nagyon tetszett, hogy a könyvben új lények jelennek meg és a tájleírásokat is nagyon szerettem. A családi kapcsolatokra elég hamar rá lehet jönni, de ettől függetlenül is élvezetes volt.
Kíváncsi vagyok a folytatásra, főleg ilyen függővég után…

Tetszett, de nem lett kedvenc, mint az első része…
Elég nehezen indult be és nem is lett olyan izgalmas. Ahhoz képest, hogy mennyire bírtam Faythet, most elég sokszor fejbevágtam volna.
Ráadásul utálom, hogy ilyen függővég van a végén. Remélem hamar kiadják a következő részt is…

Mindig azokról a könyvekről a legnehezebb írni, ami tetszik.
Azon ritka kötetekhez tartozik, amiben minden szereplő szeretnivaló, a leírások gyönyörűek és a történet teljesen magával ragadó.
Alex pedig… hamarosan szülinapom lesz… valaki? :D

Nem csalódtam Icában, sőt… azt hiszem egy újabb kiváló magyar szerzőt köszönthetünk. :)

Imádomimádomimádomimádom!
Nagyon jók a karakterek és tetszik, hogy senki sem tökéletes. A cselekményszál folyamatosan alakul és nincs benne unalmas rész.
Olyan érzelmet kiváltott belőlem, amit könyv már rég nem… Nagyon ajánlom! :)

Nagyon vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban.
Nem tudtam elhinni, hogy a szereplők gyerekek és az átlag életkoruk 9. Egyáltalán nem úgy gondolkodnak és cselekszenek. Elég sok benne a hihetetlen rész, viszont nagyon tetszik, hogy van mondanivalója a könyvnek.
Olvastatja magát a történet, de nekem csak egyszer olvasós lett…

Mérhetetlenül dühös vagyok. Csak azért olvastam végig, hogy tényleg ne kössenek bele amit most írni fogok.
Én úgy érzem Kitti nemhogy fejlődne, visszafejlődik.
Szerintem nagyon sok volt a koppintás. Egy csomó könyv össze van ollózva ebben és a karakterekkel sem vagyok kibékülve, az egyetlen jó karakter benne Margaret. Nekem a gonoszok sem voltak meggyőző gonoszok főleg amelyik sír… Arra is elég hamar rájöttem kitől is származnak az Amphibiák.
Nagyon sok a könyvben a helyesírási hiba és az elírás, ami engem nagyon zavart. Jó pár logikai hibát is sikerült felfedeznem. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy egyszer múlt időben, egyszer jelen időben beszélnek a szereplők.
Ráadásul hihetetlen! Ebben a könyvben mindenki tudja mire gondol a másik.
A kedvencem pedig a „Fényasszonyok Lady Gagája”.

Nem akarom megbántani Kittit, de ezt nem tudom többre értékelni, és nagyon gondolkozom, hogy elolvassam-e a következő részt…

Hol is kezdjem…
Reni szülei rettentő idegesítőek! Most komolyan Kamaszútmutató szakirodalomból akarják felnevelni a lányukat? Meg teljesen ki vannak akadva, ha épp nem velük akarja megvitatni a gyerek a történteket?
Reni hisztijeitől is néha falnak mentem, de ezt leszámítva ezt a részt is nagyon szerettem! :)
Még mindig szívesen járnék ide.

Én ezt bevezetném kötelezőnek.
Szívszorító könyv és tele van bölcsességgel. Bemutatja, hogy attól, mert valakinek meg van mindene nem biztos, hogy boldog is, mint ahogy azt is, hogy kéne másokkal viselkednünk. Az írásmódja nem tetszett, de ettől még mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom…

Nem nagyon olvastam még disztópiás regényeket, ezért nincs nagy összehasonlítási alapom, de nagyon tetszett!
Az alapötlet nagyon jó, a karakterekkel sincs bajom. Egy-két logikátlanságot találtam benne, de végig élveztem és olvastatta magát. És a vége… Ide a második részt! :)

Gyönyörűen megírt verses költemény. Végig borús a hangulata, és a vége sem happy end, de nem bánom, hogy elolvastam. Szívhez szóló kis mű és örülök, hogy kötelező olvasmány.

Adri, remélem csuklasz! :D
Az elsőnek a vége sem volt piskóta, na, de ez! Kész kínzás!

Nagyon tetszett bár ez látszik is, mivel kiidéztem a fél könyvet. Még mindig tele van fordulatokkal, és képtelenség letenni bármennyire is sablonosan hangzik.
Viszont egy aprócska gondolat végig ott motoszkált a fejemben… Miért nem próbálták megölni Katie apját? Ő sokkal könnyebb célpont lenne és a végeredmény ugyanaz.

De legalább tudom mit kérek karácsonyra! Nem lepne meg valaki Paytonnel? :)

Nagyon lassan haladtam vele, mert csak a felétől indul be a történet. Tipikus romantika korabeli könyv, vontatott, szóval nem tudtam annyira szeretni, mint akartam… Viszont nagyon szép mondanivalója van.

Nekem kifejezetten jobban tetszett, mint az első rész. Ez legalább szólt valamiről…
A fordítás és a helyesírás még mindig rossz, de az elsőn nem tesz túl.
Ebben a kötetben végre volt cselekmény, de az írónő nagyon hamar lelőtte, mintha túl akart volna lenni rajta és ezt sajnáltam. De még reménykedem… Legalább is a vége alapján. :)

Ez a kötet hozza a Tökéletes kémia színvonalát. Még így második olvasásra is imádom, nem bírom megunni!
Most is csak azt tudom leírni, mint az angol könyv értékelésénél. Szerintem ennek a története is izgalmas, de nem annyira, mint az első részé, viszont ebben sokkal jobban tudtam azonosulni a főszereplőlánnyal. Ha akarnék se tudnék választani a Fuentes-tesók közül, mindet szeretném nem, nem vagyok telhetetlen!
Egy nagyon szerethető történet, tele poénokkal. Bár azért egy fordítással nem értek egyet. Agyhugykővirágzást kap… Mi? :D

Ez a kötet, vetekszik az elsővel. Végig pörögnek az események és letehetetlen.
Nora karaktere nagyon sokat fejlődött és tényleg érezhetően benőtt a feje lágya. Patch pedig… Még mindig hozza a szokásos formáját, egyszerűen nem lehet nem imádni! :)
Kicsit szomorú vagyok, hogy már csak egy rész és vége a sorozatnak. Remélem hamar kiadják magyarul, kíváncsi vagyok hogyan zárja le az írónő.

A sok hibától és rossz fordítástól eltekintve sem valami nagy szám a könyv, két mondatban ellehet mondani az egész cselekményt. Bár az mentségére legyen mondva, hogy olvastatta magát és minden hibája ellenére, nem tudtam lerakni.
Az írónőnek nem lehet nagy a fantáziája vagy épp nagyon szereti ezt a színt, mert minden szürke. Christian szemszíne, zakója, nyakkendője, a köntös … de még a vezetékneve is.
A vége pedig másokkal ellentétben nekem tetszett… de most már érdekel a többi része is, hogy végül hogyan alakul a kapcsolatuk.

Sokkal jobbak a versei, mint ez a dráma…

Most már értem miért áradozott mindenki erről a könyvről.
Hihetetlen aranyos, nagyon sokat nevettem és sok emléket fel is idézett bennem az írónő még 9.-ből. Szerethetőek a karakterek és nagyon jó az osztályközösségük, én is szívesen járnék ide… Irigylem Renit.

Ps.: Nem szánna meg valaki és adná kölcsön a 2. részt? :D

Nem tetszett. Rossz. Már ha ránézek a könyvre kivagyok.
Az egész könyv csupa tőmondatokból áll és az is nagy általánosságban értelmetlenség.
Ráadásul szerintem akivel/amivel igazából foglalkozni kellett volna az Chiara és terhessége, de nem, csináltak belőle egy mellékszereplőt, míg a két idióta főszereplő szenvedéseit kell nekünk végig szenvednünk.

Tipikus lagymatag tini regény, de kikapcsolódásnak jó! :)

Nagyon sokan a Büszkeség és balítélet-et tartják Jane Austen legjobb regényének. Én ezzel nem értek egyet.
Szerintem ez a regény sokkal jobb. Az elejétől a végéig izgalmas, és ha nem este kezdtem volna bele, biztos, hogy egy délután alatt kiolvastam volna… :)

Nem tetszett az írásmódja és még a történet is koppincs legalább ne Lotténak nevezte volna el az egyiket.

Nehéz volt megszoknom a régies nyelvezetet, de az segített, hogy gyönyörű szép metaforák vannak a könyvben. Elég pesszimista egy regény, de teljes mértékben megértem Fannit.