Tréfás kedvű molycik, írjunk halandzsaverset! Lett légyen szerelmetes avagy búsbarnabalkonos, siránkozós vagy harcba hívó, rívó, esetleg szorongásos-pattanásos, pajzánikus-erotomán, vagy akár eleinket idéző – lényeg, hogy kihalljék belőle a poétizmus :)
Példának okádék álljon itt eme opuszom a múltból:
Monyék szottyan lágyan,
bent pozslák zeng.
Bényék ülnek hárman,
egy zombor peng.
Zombor hangja mántor,
zsázsva rí,
messze-messze csámbor,
haza hí.
Hej, te pöndör világ!
– vartyan fel egy bénye.
Szontyorjában virág..
El, pozsályba véle!
S míg pillog a dány,
körötte megannyi cincó,
elsurmodik a péle,
s zizzen a vorinyó.
*
Tehát, molyok, én mondom, halandzsuljatok meg, amíg lehet! :)
Az általatok kreált halandzsa-verseket eme polcra tegyétek: http://moly.hu/polcok/halandzsaversek-polca





















