Casilya értékelései 49
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Imádtam az üzenőfalas részeket!! Nagyszerű ötletnek tartom ezt a kiegészítő kötetet, sok kis titkos infóhoz jutottam és konfliktusmentes bepillantást engedett a testvérek életében. V ridegsége meglepett, de be tudtam annak, hogy Ward az Örzőhöz lett hasonlítva. Legalábbis általam.
Akarok még ilyen bepillantásokat! Sőt a többi sorozatból most már hiányolom :D Méég ilyet! és Q&B-t is
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Még mindig imádom a testvéreket és végre lett egy női karakter is, aki szimpatikus volt végre. Elvégre szeretjük a lázadókat. De! Lehet, hogy túlcsordult már nálam a pararománc, de nem tetszett a szenvedésük. Mindig ez a sok nyafi. Mondjuk másoknál se tetszik, szóval nem az ő hibájuk. Viszonyt Phury függősége és a Varázsló annál inkább! Na a veszekedés Z-vel! Konfliktusok és tökéletlenség. Vééégre! Ide a következőt :D Hol van még számomra Blay és Qhuinn története…*sóhajt*
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Csalódás volt számomra a vége :( Na de attól még nagyon szerettem a könyvet, de csak mert a sztárpáros volt a középpontban. Számomra Butch és Vishous a best :D Ők összetartoznak ^^ Khm…és nem csak nagyon-nagyon jó barátok a fantáziámban :DDDD
Viszont az Őrző döntése, illetve Jane sorsa. Na meg értetlenkedtem is, hiszen Jane kishúga nem is tért vissza sehogy. Hazudtak :D Érthető, hogy az Őrző „kivételezik”, de attól még neheztelhetek rá :P
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Eddig Zsadist könyve tetszett a legjobban meg persze Butch-é, muhahhahaha, persze nem is csodálom, ő volt az a karakter akit a legjobban megismerhettük a testvérek közül. Na meg ott a perverzióm is, hogy a szenvedjenek már kicsit a karakterek. A múltja, a szenvedés, vérrabszolgaság, az önútálat. Na meg a karakterfejlődés, a változásra való hajlamosság! Hahh ez kell nekem :D
SPOILER
Főleg, hogy nála még annyira nem happy end, mert ki tudja mi lesz a babával. Na jó, mindenki tudja, de ők még azért szenvednek még egy ideig, amíg meg nem születik
SPOILER VÉGE
A legjobb volt eddig :)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Azt leszámítva, hogy nagyon unom már, hogy mindenki mindig révbe ér, megtalálja a szeremét, megbocsátást nyer stb. Nagyon szeretem a sorozatot. Olyannyira, hogy amúgy már a 6. könyvet olvasom épp és nem is írtam értékeléseket :D
Rhage-t nagyon szeretem, kis édes, beképzelt tuskó, a hatalmas szívével és hülye poénjaival. Plusz a szörnyeteg hát na :D Nem lehet nem szeretni, bár nagyon-nagyon hiányolom a múltját, mert a szörnyeteg története nem elégítette ki a kívácsiságom :) Ezért is robogok sebesen a Beavatás felé, hogy jobban megismerhessem.
Valahogy nem adta vissza a játék hangulatát, de így is nagyon tetszett. Persze a játék sokkal, de sokkal jobb, még ha régi is :D
Érdekes volt könyvkarakterekként megismerni a STARS tagjait, főleg mert én másképp képzeltem el őket :)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Édes volt :) Annak ellenére, hogy vérfakas love story, igazán egyedi és nagyon tetszett, hogy hol Grace, hol Sam szemszögéből élhettük át a történetet. Végre nem egy kiborító tiniszerelmet raktak elénk, hanem egy teljesen komoly, bensőséges szerelmet, melyet át lehetett érezni. A vérfarkasok „mechanikája” is nagyon érdekes, és végre a vérfarkasok viselkedésének köze is van a farkasokhoz! Nagyon várom a folytatást.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az a baj, hogy mást vártam tőle. Gena Showalter könyv, nem vitás, de mégis. Annyira csak a két főszereplőről szólt, annyira semmitmondó volt nekem. Persze tetszett, elolvastam jó, volt, de ennyi. Semmi extra élményt nem nyújtott. Hiányzott Atlantisz története, a többi lakos, szereplő, Darius a végén egyenesen elkeserített. A többi szereplő és helyszín, olyan szinten háttérbe volt szorítva, hogy már herótom volt Grace-től és ezért lassan is haladtam vele. Csak pislogok, mint újszülött vízilóbébi, hogy mi is történt Alexékkel? A másik sárkánypalotával, Atlantisszal?? Darius meg a végén kifordult önmagából egy nő kedvéért, ez nem tetszik. Lehet eszeveszetten szerelmes, de hogy egy Atlantisz sztorit, ennyire semmilyenné hogy lehetett írni? Elszomorított :(
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Tudtam, hogy Stefan gyanús lehet. Háhá! De remélem nem lesznek többen. Mercy már így is bajban van, de remélem megtalálja a helyét Adam mellett :P. Megint csak nagyon nehezen tudtam letenni amikor kellett, magával ragadó történet, szerethető karakterekkel. Még Ben-t is megszerettem :) Sajnálom, hogy jelenleg elérhetetlen a 3. rész, de úgy is neki fogok esni angolul, mert nem bírom ki :D
Az elején idegesített a (számomra) szájbarágós stílusa a könyvnek, de kb a 60. oldaltól beindult a történet és nem akaródzott és nem is sikerült abbahagyni az olvasást, amíg vége nem lett. A falka, a dominanciaharcok, a hímek/nőstények viszonyulása Mercy-hez és az egész sztori nagyon magával ragadott. Itt-ott voltak hiányérzeteim, vannak elfeledett dolgok, amik a végül nem lettek megemlítve és hát most így a második rész közepénél se kaptam még meg a várt válaszokat, de még semmi sincs veszve :D „Idegesít” az az érzés is, hogy minden pasi odáig meg vissza van Mercy-ért, legalábbis nekem még Stefan is gyanús :D Remélem nem lesz belőle szerelmi sokszög, mert akkor nagyot zuhan a szememben a sorozat.
De hihetetlenül imádom, hiszen a falkával álmodok állandóan :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nem tudok nem spoileresen írni róla, szóval aki nem olvasta, de szándékában áll, ő kalandozzon másfelé a molyon :P
Jajj Nekhti! <3
Nagyon érdekes volt részletesen olvasni a baklövéseiről. Olvasás alatt szinte végig összefacsarodott szívvel gondoltam Nekhtire, és szinte szurkoltam azért, hogy az az ellenőrizetlen anyag ártalmatlan legyen, annak ellenére, hogy tudtam, hogy gondok lesznek vele és Nekhti nem szabadulhat a démonaitól. Szégyellem magam, mert ugyanolyan sajnálatot és szánalmat érzek iránta, mint amit annyira utál :(
Nereida iránt vegyesek az érzelmeim. Tisztelem az őszinteségét és az elveit, de sajnálom is, amiért hagyta, hogy mind ez tönkretegye a magánéletét. És az utolsó oldalak….Tod „története”! Nofer-ba-ra és Diana! Kemt! A szívem szakad meg értük.
Fél csillagot levontam, mert nekem az fura volt, hogy az elmesélt történetek ennyire komplettek voltak, olyan dolgokról is beszámolt, melyekről a mesélőknek gőzük se lehetett. Viszont értem gondolom, így volt az egész kerek, egységes, érthető és csak így adhatta át mindazt amit pl. nekem adott a könyv.
Nekhti, Nekhti…Veled kelek és fekszem.
Igaz @Sansa ajánlása ellenére a Forradások helyett ezzel kezdtem, mert előbb a sztorira voltam kíváncsi, minthogy a főhős múltjára, életrajzára és nem bántam meg.
Egyszerűen az egész @Sansa által alkotott világ rabja vagyok. Bubastis, Prentiest, a firstcat és a lonecat-ek, a morzsák Cat Turney-ről, Nekhti…Ezek mind annyira kidolgozott, egységes egészet kap az ember róla. Először kicsit zavart volt, hogy ki kicsoda, de hamar összeállt a kép és felvettem a fonalat. Amúgy is odáig meg vissza vagyok az egyedi világokért, de hogy ilyet kapjak, álmodni se mertem! Szeretem @Sansa rajzait, de a borítóval nem vagyok kibékülve, az összes többi rajzot jobbnak tartok ennél :D De ez cseppet sem von le a sztori színvonalából.
Csavar van benne rendesen, sejtettem valamiféle véget, de hát kellemesen meglepett a befejezés! Annyira, de annyira kíváncsi vagyok a többi könyvre!
A karakterek nagyszerűek, mindegyiküket szerettem, igen, mindent még az utálni valókat is, mert kellenek ilyen karakterek, egy ilyen sztorihoz. Neheztelek rájuk, nem értettem velük egyet, mélységesen elítéltem vagy épp becsültem őket és ezekért a tulajdonságokért, amik ezeket váltották ki belőlem, szeretem mindent. Mert volt köztük kegyetlen, gyáva, tehetetlen, emberséges, önző, félénk és még sorolhatnám. Igazi emberek, emberi tulajdonságokkal, érzésekkel, cselekedetekkel. Annyira életszagú volt az egész, annak ellenére, hogy hol és milyen világban játszódott, hogy az hihetetlen. Otthon éreztem magam. Mintha itt, a mi világunkból olvasnék egy történetet. Mert az emberek ilyenek, sajnos történnek ilyen dolgok az emberekkel. Egyszerűen csak megköszönni tudom @Sansa-nak, hogy megalkotta ezt a világot és @Timucicának, hogy sikerült mihamarabb hozzájutnom a könyvekhez és hogy felkeltette még jobban az érdeklődésem irántuk.
Azóta is csak terjesztem róla az igét :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Dmitri, Dmitri… *felsóhajt*
Örülök, hogy kapott még egy esélyt. Annyira nagyon megfogó karakter, örülök a boldogságának. Bár szerintem kicsit meg kellett volna rémítenie, hogy szerelmes lett, szívesen olvastam volna, hogy egy percre kiakad :D
Szívmelengető a barátsága Raphaellel, a hűsége, az egész ember. Még így kegyetlen dögökként is. A múltja. Isis, Ingrede, Misha…gonosznak hangzik, de neki való, tökéletesen illik hozzá. Szívesen olvasnék még a Hetekről, sőt Sorrowról is.
Jajj nem is tudok mit mondani, imádom az egész sorozatot :DD
Update: Na az viszont lemaradt, hogy -1 csillag, mert így negyedik könyvként már nagyon unalmasak az ismétlések… Persze tudom, hogy ez csak azért zavaró, mert egyben olvastam az összes könyvet és nem volt a megjelenések közti szünet, de akkor is, szerintem erre figyelni kellene.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Olyan hamar vége lett! Persze ez is azt mutatja, hogy milyen jó könyv, meg sorozat és hogy a rabja vagyok, de kevés volt na :D Többet szerettem volna Caliane-ből!!
Szerintem most már eléggé megpuhult Raphael. Kellően könyörtelen arkangyal és szerelmes hitvestárs, remélem meg is marad ez a harmónia! Jó volt a gyerekkoráról olvasni :)
Kolibriről se tudtam meg sokat. Illium múltja is ott lóg a levegőben. Meg a Hetek többi tagjáé. Jájj! Mindet akarom :DD
Itt lettem hagyva felcsigázva! Szörnyű! Még szerencse, hogy rögtön jöhet a folytatás :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nem lehet betelni ezekkel az angyalokkal, a Hetekkel az egész Menedékkel! Komolyan, még Michaela-t is szeretem, mert igenis ilyen karakter is kell. És annyira el tudnám hinni…Jajj! :D
Számomra új értelmet nyert a dalszöveg részlete: „When angels deserve to die~” Love System of a Down yeah :P
A karakterek! Imádom, hogy azok maradnak, akik. Ott van pl. Raphael. Hiába lett hirtelen párja, mégis megmaradt annak a kegyetlen arkangyalnak, aki mindig is volt. Nagyon tetszik, hogy mindenkinek megvan a maga múltja, a maga kis titkai, amit nagyon remélem, hogy szép lassan megismerhetünk. Vagy talán mégse, úgy az igazi. Szívesen olvastam volna több jelenetet az angyalgyerekekkel, olyan kis édesek *.*
Kész, örök szerelem ez :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Új kedvenc lényt avattam! A sárkányok mellett most már az angyalok is a best of listán szárnyasok előnyben :P
Annyira, de annyira szeretem a hallhatatlanság és az ősiség, a felsőbbrendűség és a hatalom ilyen ábrázolását! Annyira, de annyira igaz lehetne. Hiába vagyunk őrülten szerelmesek, mégis megmaradunk makacs öszvérnek, önmagunknak, vagy épp annak a fenséges, feljebbvaló, halált osztó lénynek! Imádtam. Méééég! *.*
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Habár fogalmam sincs, hogy mitől tartozhat Sötét Vadász sorozat kötetei közé imádtam!
Julian múltja, az anyja és a saját hülyeségei…az egész ami a „vesztét” okozta. Igazi magányos, harcos, aki „erőszakkal” vette el amit akart. Meg is lett az ára! Harcosból megtört rabszolga. Akinek ráadásul a kielégülés sem adatik meg. Minden ami lezajlik benne, a büszkeség és a szeretet iránti éhség ellentéte. Zseniális. Imádom a görög mitológia világát az istenek és istennők önzéseit és játszadozásait, kegyetlenségüket és adakozásukat (meg is kaptuk mindezt!) És Julianoszt :P
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A sorozat első része mellett számomra eddig ez volt a legjobb! Annak ellenére is, hogy „csak” egy kis novella ^^
Bár nekem a végébe teljesen belefért volna a nagy dráma, de én már csak ilyen vagyok. Tökéletes kis előzmény, de azért a szelencébe zárást részletezhették volna jobban is.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Húú, hát vegyesek voltak az érzelmeim, főleg az elején, de szerintem nem a könyv hibája, hanem a hangulatomé volt.
Anja kifejezetten irritált az elején, de hát rájöttem, hogy ő mégis csak ilyen és őt így szeretjük :D
Reyes és Danika viszont annyira semleges lett a számomra. Annyira nyilvánvaló volt, hogy mi a helyzet Danikával, hogy lehúzta az egész értékét. De ettől még rettenetesen érdekel az összes létező folytatás :D Nem csak a többiek (Torin, William és Paris) miatt, hanem a titánok és a görögök mocskos kis titkaik miatt is :D Jó lenne, ha több titánnal illetve a görögökkel is megismerkedni a kincskeresések folyamán. Egy kis alku, egy kis ármány. Ez hiányzik nekem belőle! Mondjuk külön élmény megismerkedni a démonokkal! Aaron… :)
Ő egy külön történet, tőle is nagyon sokat várok ám!! Valahogy hiányoltam mindenkit és túl sok volt Danika… A csajok nem is érdekelnek. Inkább a halhatatlanok és a démonok!
Szóval ide a folytatásokkal! :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Érdekes. Azt nem mondom, hogy minden úgy van és úgy igaz, ahogy olvashatjuk, biztos vagyok benne, hogy vannak események/történések/emberek, melyeket átírtak/megszépítettek/kihagytak. De ha ettől eltekintünk és attól, hogy számomra nem szimpatikus, hogy úgy van ábrázolva az egész, mintha gyakorlatilag a kurválkodás veszélytelen lenne, akkor tetszett. Mármint érdekes volt.
4 lány, 4 adott történet. Engem az borzaszt el az egészben, hogy majd hogy nem mind a négyen, tulajdonképpen „miért ne?” alapon választották ezt a „szakmát”. Engem ez mélységesen megrendít. Az a baj, hogy ez az egész így szépnek és jónak, veszélytelennek, teljesen helyénvalónak van ábrázolva (nekik biztosan az is), de azért szívesen elolvasnám, hogy milyen az életük, milyenek ők maguk úgy pl. egy 5 év múlva. Majd 10 év múlva. Semmi bajom azzal, ha valaki prostituált. Nem ítélem el őket, hiszen ez az ő választásuk, tehát nekik megfelel. De nekem valahogy nehezemre esik megérteni, hogy valaki önszántából lesz prostituált, nem rákényszerül vagy nem bele kényszerítik. De a szülők is megérnek egy külön mesét…legalábbis Zsófi édesanyja biztosan! De még akkor is ott lebeg az a bizonyos kérdőjel az egész dolog körül. Ők végül is most önértékelési problémásak, vagy csak egyszerűen ilyen indentitású lányok? Annyira természetes dolognak tartják, hogy ez a „foglalkozásuk”. Vannak, akiket a pénz ennyire motivál. Félre ne értsetek, ismétlem, nem ítélem el őket. De nem is tudom megérteni őket. Pedig próbáltam. Tényleg nem hangzik rosszul a 10-15-20 ezres órabér. De én nem tudnám megtenni. Addig biztos nem, míg az életem, a megélhetésem múlna rajta. Na de ha meg már odáig jutottam, hogy csak így kereshetek pénzt, akkor ott valamit nagyon elrontottam. Pedig én is nagyravágyó vagyok, nekem kellene az a sok pénz. De nem is én vagyok a lényeg…
Boncolgatja azt a témát is, hogy ők most akkor „kapcarongyok” vagy sem? Nos hát egyet kell értenem a lányokkal. Aki annak érzi magát és hagyja hogy úgy bánjanak vele, az az is. És ez nem beképzeltség vagy ego. Ez is az önértékelés része.
Ami nekem hiányzott a történetekből a biztonság. Nem a védekezésre vagy a higiéniára gondolok. Hanem az adott „foglalkozás” veszélyeire. A bántalmazásra. Ezek a lányok egyedül vannak idősebb és jóval erősebb férfiakkal a saját(!) lakásaikban. Rendben van, hogy van az a bizonyos szűrés a levelezésekkel (helyesírás, fogalmazás ellenőrzése), kávézgatással (szimpátia), de ez édes kevés lehet. Biztos vagyok benne, hogy azért voltak ott problémák, de ezekről nem írtak…kíváncsi lennék rájuk évek múlva. Akkor mi lesz a történetük?
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Utálom, hogy Hamilton debilnek nézi az olvasóit. Gondolok itt a sok ismétlésre. Vagy ha meg nem szándékos az még szomorúbb. Na de viszont…természetesen ezt a részt is imádtam, mint az előző kettőt ezért is sír előre a kicsi szívem a sok bekövetkezendő negatív változás miatt :( :D Richard nagyon színpatikus, pont az a tipikus túl jó, hogy igaz legyen karakter, szóval nem fogok meglepődni semmin :P Na meg természetesen már az első pillanattól kezdve lehetett tudni, hogy vérkutyus…szegény naiv Anita :P Maradtam Edward és JC fan :D Edward szerintem az egyetlen olyan karakter, aki hű marad önmagához és nem fog csalódást okozni. JC meg JC :D Ez a mindenki Anitát akarja és hogy mindenki a város ura akar lenni dolog néha kikergetett a világból. Mintha St. Louis lenne a világ közepe. A vége nagyon tetszett, mondjuk kicsit nagyobb sokkot vártam Anita gyilkolászása után. Hipp-hopp elfogadtuk, hogy „mentálisan megerőszakoltak” meg hogy milyen erőnk lett és túléltük a túlélhetetlent? :O Mondjuk tényleg izgat, hogy hogy a francba gyógyult meg hipp-hopp ha már jelmentes volt drága hősnőnk… Szóval a végén a nagy battle kicsit összecsapott volt számomra, de élvezetes, ugrok is neki a Telihodnak :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Anja és Lucien kialakuló kapcsolata többet adtak, mint vártam! Nagyon sikerült megszeretnem mindkettejük karakterét és végig fenntartotta az érdeklődésemet kincskereső kalandjuk. A szeret? nem szeret? rész kicsit húzta az agyam, nem mintha nem tudnám megérteni, de hát mégiscsak egy istennőről és egy halhatatlan harcosról beszélünk! Anja magabiztossága, elszántsága, büszkesége éa a nagy pofája nagyon nagy piros pont, hiszen én a tökös csajkarakterek szeretem a legjobban. Ennek ellenére hiányoltam Ashlyn-éket, kaphattunk volna kicsit többet mindenkiből. Paris-ért kicsit aggódom. Nem tetszik nekem, hogy meghalt Sienna, aki mégiscsak furcsa hatással volt a kis parázna harcosunkra :D Valami itt még lesz, tudom, hogy nem maradhatott ennyiben a dolog…
William nem lopta be magát a szívembe…nem azért, mert elárulta Anja-éket, hanem már az elején unszimpatikus volt. Pedig elhittem, hogy tényleg jófiú. De egy kis k*csög. Na :D
Kicsit sok volt nekem a petting- és a szexjelenet, hiszen csinálni jobb, mint olvasni :D Na, szóval szerintem elég egy-két ilyen jelenet egy könyvbe. A pikánsságuk nem zavar, habár volt egy pont, ahol mélységesen csalódtam Lucienben, hiába csak eltántorítani akarta Anját igazán gusztustalanul viselkedett.
Még mindig nagyon tetszik a görög vonal és hogy igenis kincseket kell felkutatniuk hogy megszerezzék a szelencét! Anja stílusa nagyon jó hangulatban tartotta az egész könyvet és az én hangulatomat, alig vártam mikor osztja a többieket :D A vége kicsit gyorsan zajlott le a dolognak, szívesen hallanék többet Anja szüleiről és titánokról is, szóval esek neki a további köteteknek, miként alakulnak a Lordok élete (ki milyen nőt talál magának) és hogy hogyan halad a kincskeresés!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Na, kellően megemésztettem, így eljött az értékelés ideje is :D
Mivel nagyon-nagy zombifan vagyok, így muszáj volt elolvasnom és a magaménak tudom ezt a kis drágát *.* Fura volt, hogy a helyszín Magyarország, de üdítő is. Mivel ez egy trilógia (+ egy kieg. eddig), így annyira nem zavart, hogy nem tudtam annyira megismerni a karaktereket, de nagyon remélem, hogy a további részekben vagy akár a napló alapján jobban megismerhetem majd Andrist, vagy akár Kristályt is. (Jut eszembe a Tomi kristályos poén nagyon fájt. Elpusztította agysejtjeim egy részét… :D)
Tetszett, hogy Nostredamus jóslata volt az alap és hogy nem hitte el egyből mindenki a zombik érkezését :) A végéig azt hittem, hogy Andris mindent tud és mindenre fel van készülve, de szerencsére csak akadt olyan helyzet, ahol nem hajazott szuperhősre, úgy hogy ki vagyok békülve az egésszel. Egyáltalán maga az ötlet fenomenális, hogy egy ilyen vírus eljuthat hozzánk is! Mint minden zombifan mi is bátyámmal rengetegszer átrágtuk, hogy mi mindent tennék :D Nagyon kíváncsi vagyok a naplóra, mert az egész sztoriban a napló részletek tetszettek a legjobban, még a semmittevős részeknél is. Sőt volt olyan, mikor nagyon elmélkedtem valamin, annyira Andris stílusával fogalmaztam meg a saját vélemény, az összegzést a dologról, akkor nagyon vigyorogtam :D
Habár a tizedesékről sokat nem tudtunk meg, fura mód őket kedveltem meg csak, szóval I want moreeee~ Ide a naplóval és a többi résszel is *.*
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Imádtam! A borítók gyönyörűek, imádtam a hárfás dalokat egy-egy rész előtt és hát a sárkányok *.*
F'lar vezető képességei, a hite, Lessza iránti tisztelete és szeretete megmelengetett :) Igaz a dézsmák helyességét nem tudom igazán eldönteni. Elgondolkodtatott, ahogy általában az ilyen feudális-céhes rendszerek szoktak. Az egész feudális rendszer, a hagyományok tisztelete és felrúgása a sárkányok képessége a lovasok hitének szilárdsága, egy olyan történetet adott, amitől nagyon nehezen tudtam elszakadni, még ha nem is olvastam épp. Annyira, de annyira lennék én is sárkánylovas, társa egy ilyen csodálatos lénynek!! *álmodozik tovább*
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Már csak azért is szeretem, mert különleges módon jutottam hozzá, de hogy ennyire imádni fogom, arról még csak lövésem se volt! Sokkal, de sokkal jobban tetszett, mint Mead eddigi könyvei, pedig már a Vérvonalaknál is láttam, hogy valami plusz van az alkotásaiban, de ezt most már teljes bizonyossággal állítom: Mead még nagyszerűbb lett!
Tetszett, hogy ezúttal nem tinikről van szó, hogy kicsit komolyodtunk. Nagyon jól beleépítette a halhatatlanok világát a mai mindennapi életbe, egyáltalán nem esett nehezemre elképzelni a dolgokat, nem volt semmilyen zavaró tényező.
Gerogina karaktere nagyon megnyerő volt számomra. (Valahol olyan mint Rose a Vámpírakadémia sorozatból, nagyszájú, csípős nyelvű, gyönyörű és egzotikus. De Georgiánál nem zavarnak ezek a tulajdonságok. Ezek ő hozzá tartoznak és egyáltalán nincs az az érzésem, hogy mennyire a számba akarják rágni, hogy ő mennyire különleges)
Nagyon tetszett, hogy ezúttal a rossz oldalt ismerhettük meg, hogy megtudtuk, hogy ugyanúgy problémákkal küszködnek és hogy nem minden fenékig tejfel náluk sem :)
Jó volt belelesni Georgina múltjába, hogy hogyan és miért is lett szukkubusz és hogy ez mit is jelent valójában. A kis románca Seth-tel és a baromságai mindig megmosolyogtattak :))
Az se zavart, hogy tudni lehetett az elején a turpisságot a gyilkossal kapcsolatban, valahogy nem keserített el, hogy tudtam, hogy ki a gyilkos, de engem is nagyon meglepet a titkos kis fordulat, amire viszont semmiképp se számítottam. Sőt, eszembe se jutott ilyen lehetőség. Imádtam a gyagyás kis vámpírokat, főleg Cody-t, na meg Hugh is belopta magát a szívembe, de az abszolút győztes Carter lett! Kíváncsi vagyok hogy miféle karakterfejlődések lesznek olvashatóak a következő részekben.
Kb. habzó szájjal várom a folytatást, új kedvenc született!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Elősorban ezt az értékelést Drága @Xeroikosz barátoscsajomnak ajánlom :D
Zseniális volt! Eleve az, hogy az egész a görög mitológia körül forog, felvillanyozott. Jó volt kicsit elszakadni a vámpíroktól, vérfarkasoktól és boszorkányoktól.
Remélem azért az istenekről kicsit többet hallunk majd a többi kötetek során. Na meg hogy mindegyik Lordot megismerjük! Maddox és Erőszak. Egyáltalán el se tudom képzelni, hogy milyen lehet folyamatosan a bennünk élő démonnak küzdeni. Mármint nem olyan szinten, mint ahogy Maddox teszi. Mert hogy mindenkinek meg van a saját maga démona, de a pusztítás és az ölés utáni vágy azért mégis más. Örömmel töltött el, hogy egymásra találtak Ashlyn-nel, nagyon aranyosak. Showalter nagyon érti a módját a szexualitás, a vágy, a kétely és a szenvedély, az érzelmek kavalkádjának ábrázolását.
Remélem azért a többi kötetben még jobban megismerhetjük a Lordokat, még Maddox-ot is, az isteneket, és főleg a titánokat!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Huh. Annyi bizonyos, hogy teljesen más, új élmény volt a történetet olvasva is átélni. Nagyon tetszett a a városok, az emberek, a kor és harcok leírása. Igaz kicsit fura volt, hogy Ezio-nak minden egyből sikerül, míg a játékban sokat lehet bénázni :D Egyes küldetéseket kicsit furák voltak számomra, mint pl. a futárkodás. Nagyobb élmény volt a játékban, mint olvasni, hogy hogyan jut el Ezoi A-ból B-be. Leonardo külön kedvenc karakter volt! Érdekes és nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy ebben a korban már barátoknak számítottak Ezio-val. Segített neki mindenben, viszont közös élményük (az utazáson kívül) nem igazán volt. De mégis igazi barátok voltak. Illetve a korhoz hű nő-férfi kapcsolatokon gondolkoztam még sokat. Mindenesetre nagyon jó volt a könyv, a játék szeretete miatt a kisebb hibák sem zavartak és nagy élmény volt így átélni a dolgokat, hogy a saját képzeletemre voltak bízva a dolgok. Igaz, nehéz volt elkövetkeztetni a játéktól, de biztos vagyok benne, hogy a játék ismerete nélkül is imádtam volna a történetet!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egyre kíváncsibb vagyok Anita és JC különleges kapcsolatára. Imádom, hogy JC játszadozik Anitával :D Simán cserélnék vele :D Mondjuk az ő javára írandó, hogy ellen tudott állni. Respect.
UPDATE:
http://casilya.freeblog.hu/archives/2012/03/05/Laurell_K_Hamilton_A_neveto_holttest/
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Szégyenszemre most olvastam először. Nagyon elszomorított és kétkedés van bennem. Vajon a bárány megette-e a virágot? Remélem nem.
Kedves kis történet, de szomorú. Nem hittem volna. Mind e mellett nagyon tetszett és ráébresztett arra, hogy nagyon nagy szerencsémre még gyerek vagyok :)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fuhh. Hát ami nagy igazság az egész történetben…a háborúknak nincsenek igazi nyertesei.
A többit majd később, most még nem tudom megfogalmazni azt a sok mindent, amit ez a trilógia váltott ki belőlem. Lehet inkább blogbejegyzés lesz a vége…
UPDATE:
Collins előtt most fejet hajtok. Imádtam mind a három kötetek, főleg Katniss miatt. A második könyvtől a kedvenc szereplőim közé lépett. Nemes egyszerűséggel azért, mert emberi karakter. 17 éves létére nem egy mindenre elszánt hősnő, aki meghódítja a Kapitóliumot és a két szeretett féri egyikét, hanem egy egyszerű, ijedt, tehetetlen 17 éves szerencsétlen. Egy igazi érzelmi nyomorék. Amit nem is csodálok.
Az a szomorú, hogy az emberek tényleg ilyenek. Legyen szó Kapitóliumi elkényeztetettről vagy az egyik körzetbeli éhezőről, tényleg ilyenek, Collins nagyon eltalálta. Az is nagyon nagy piros pontot érdemel, hogy a fő szál a Viadalról és a háborúról szólt, nem a szerelmi háromszögről. Bevallom, titkon Gale párti voltam, de ez a befejezés tökéletes megelégedettséggel ajándékozott meg. Na jó, persze Primet igencsak megsirattam és talán hiányoltam az Epilógusból Gale-t, dehát ez van…tudom, hogy jó helyen van
Bővebben: http://casilya.freeblog.hu/
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Hol is kezdjem? Nem is tudom, annyi minden kavarog bennem, még több nappal az olvasás után is. Nem hittem volna, hogy ennyire bedurvulnak a dolgok. Hogy ennyi mindenre képes a Kapitólium. Snow elnök. Még egy viadal? Eszembe nem jutott volna.
Katniss egyszerűen megőrjített az elején. Nagyon ellenszenves volt, hogy ennyire érzelmi nyomorék, hogy ennyire gyáván és értetlenül tud viselkedni. De idővel nagyon is megértettem. Sőt, megszerettem és elkezdtem tisztelni. Ki merem jelenteni, hogy ő a legemberibb karakter, akiről eddig olvastam.
Szegény Cinnát nagyon sajnálom! Remélem túléli 8(
A szerelmi 3-szögről nem nagyon tudok mit mondani. Sajnálom Peeta-t. Katniss viszont nem érdemli meg, úgy ahogy Haymitch mondta. Nem csak azért mondom, mert abszolút Gale párti vagyok, hanem azért, mert Katniss nem tud mit kezdeni ekkora és ilyen feltétel nélküli szeretettel. Nem mintha Gale nem tudná megadni neki ezt. Nem tudom mi fog kisülni belőle, de szívből szurkolok Gale-nek *_*
Annyi érzelmet váltott ki belőlem ez a könyv, hogy még mindig nem tudom hova tenni az egészet. A sztori zseniális, nagyon jó csavarok vannak benne, kemény, kegyetlen világot mutat be. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a vége.
Csak ajánlani tudom mindekninek!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Csak az 1408-at olvastam belőle, mert elsősorban arra voltam kíváncsi a film miatt. Na meg hát már régebben is akartam Kinget olvasni, de mertem egy hosszabb sztoriba belekezdeni. Nagyon érdekes volt a „film után” (igaz azt is nagyon régen láttam), teljesen más élmény volt.
Viszont icipicit csalódtam. Remélem, hogy csak a saját hibámból történt. Sajnos két részletben olvastam el, mert tanulás közti szünetnek szántam. Az első fele amit elolvastam nagyon tetszett, imádtam ahogy Olin előadta a szoba történetét, sikerült bogarat ültetnie a fülembe olyannyira, hogy amikor Enslin első perceit töltötte a szobában és amikor az étlap folyamatosan változott, annyira beleéltem magam, hogy saját magam is megborzongtam. Akkor döntöttem úgy, hogy (sajnos) folytatom a tanulást. Utána este elővettem újra, hogy na akkor fejezzük be. És hát akkor már nem érzetem semmi borzongást, nem volt valami ijesztő a vége. De hiszem, ha nem két részben olvasom és ha a borzongás kezdeténél folytatom a könyvet, sokkal, de sokkal jobb élményt nyújtott volna!
Később még elolvasom a többit is, de ügyelni fogok rá, hogy ne részletekben…
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nem is tudom, hogy mit mondhatnék. Csak úgy cikáznak a gondolatok még mindig a fejemben. Kicsit szokatlan volt számomra a vudu és a halottkeltés, mint foglalkozás, na meg a sok lény egyszerre: vérfarkasok, vámpírok, ghoulok, patkányemberek, zombik és ki tudja még mikkel fogok találkozni a többi részekben. Szokatlan, de nagyon is tetszett! Anita karaktere egyszerűen tökéletes, vagány mégis emberi…nagyon is. Teljesen tudtam vele azonosulni, megértettem őt.
Hamiltonnak csak fejet hajtani tudok. Csodálatos volt az egész sztori, a stílusa és a humora magával ragadó. A történet sehol nem lassult le, végig izgalmas volt, a karakterek eszelősek voltak. Szegény Phillip-et nagyon sajnálom. Kár volt érte :( A hideg rázott Nikolaostól, Aubreytől, Valentinetől és szívből gyűlöltem őket. Jean-Claudeért viszont izgultam…sőt veszélyes rám nézve :D
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Újraolvastam. Az eleje megint csak nagyon-nagyon lassú és idegtépő volt számomra, de mivel melóhelyen kihalt a tömeg, így volt bennem erő, hogy folytassam és nem bántam meg.
Miután sikerült végigszenvednem az elejét, egyre jobban magával ragadott a nagy hajsza a gyilkos után. Mindenkire gondoltam,csak Tasha-ra nem. De Daniella ott volt a listán :D Szóval külön piros pont, hogy abszolút nem engedte, hogy már a könyv közepén tudd a gyilkos kilétét. Lissa tesztjei külön tetszettek, mondjuk kicsit zavart, hogy Rose mindegyiket végig tudta követni zavartalanul.
Dimitri…hát vegyes érzéseket keltett bennem, kicsit azért szenvedhetett volna többet azért, amit Rose anno átélt. Bűnhődött ő eleget, de érdemelt volna a Striga Dimitri&Rose rész egy kisebb párbeszédet. Persze várható volt a happy end (szegény Adriant külön sajnálom :((( ), de meg is érdemlik. Tetszett, hogy Lissa tartotta magát a választások megnyerése után is ahhoz, hogy ő nem akar királynő lenni, piros pont. A kötelék eltűnése….hááát nem tudom hogy ez most jó vagy rossz nekem. Igazából sajnálom miatta Rose-t.
Ami miatt csak 4 csillagot kapott az a lassú és uncsi kezdet, és a többiek sorsának kihagyása a végén. Mi lett végül Eddie-vel? Na és Karp? És szegény Adrian? Na meg Jill szülei? Mindenki eltűnt a végére. Ez nem tetszett. Jó gondolom előkerülnek a Vérvonalakban, de hát na. Fejezzünk be egy sorozatot illendően :D
