Bence AP kedvenc

tartalmai blogbejegyzései borítói értékelései eseményei észlelései fülszövegei hírei hozzászólásai idézetei illusztrátorai karcai kiadásai kiadói kihívásai olvasásai polcai szavazásai szerzői szócikkei témái

Nagyon örülök annak hogy regisztráltam erre az oldalra :D talán életem egyik legjobb döntése volt !!!! köszönöm :)))

A mai nap párom egy szép gyűrűvel állt elém:) A leánykérésre pedig IGEN-t mondtam :)

Pünkösd alkalmából néhány olyan mondatot szeretnék megosztani veletek, amik tulajdonképpen idézetek egy a feleségem (@Magdala) által még meg nem írott könyvből.
Talán egy picit másképp, de az ünnepet tisztelve.

A Pünkösd keresztény ünnep, de nemcsak a keresztényeket éri a fény. […] Pünkösd máshol is megfogalmazódott ünnepként. A zsidók a kőtáblát ekkor kapták meg. A keresztény egyház rakosgatja ide, oda. Ez nem olyan jó, mert eltolódnak a napok, de azért az ünnepkör lényege nagyon fontos.

Pünkösd az új ember* ünnepe. Ez lesz az igazi ünnepe ennek a kornak. Az elfeledett Pünkösd tartalommal kell, hogy megtöltődjön.

… Eltávozik. Harmadnapra visszajön. De már csak a tanítványok érzékelik szellemtestét. A szelleme és a hite erősíti őket.
Az Atya nem haragvó. Szeretet-teli. Ez áramlik. Szentlélek kiáramlása.
A tanítványok együtt ülnek. Mitévők legyenek? Tűz. Szent Szellem.
„Nem haragszom. Válogatás nélkül mindnyájatokat szeretlek. Templom az otthon. Templom a testetek. Hit a szeretet. Vigyétek!”
Mindenkiben ott munkál a szeretet. Mindenki megkapja a kegyelmet.

Ha megvan a szeretet, isten ellen való vétek nem engedni kiáramolni oda, ahova mennie kell. Ha valakinek az otthonában nem jelenik meg a szeretet, akkor ugyan hol? Ha az otthonában van, akkor nem állhat meg.
A bennünk lévő Isten szétáramoltatása fontos.

*Az új ember, akinek a tudása hatalmas, de van vágya az egyszerűre, a tisztára.

Befizettem az éves pro tagságot. Nem volt semmi különös indokom, csak arra gondoltam, hogy a honlappal emberek dolgoznak, nem kívánhatom ingyen. Az a 4ezer ft, meg szinte egy jelképes összeg.

Már csak azt kéne tudnom, hogy mire jó ez a pro tagság. El tudná valaki mesélni? Azt tudom, hogy mostantól a karcaimhoz tudok fényképet feltölteni.

Az alábbiakban szerény képességű fordításomat olvashatjátok James Thayer How Many Words a Day? című cikkéből: http://www.authormagazine.org/articles/thayer_james_2009_04_09.htm

Okkal merülhet fel bennetek a kérdés: Aki se angolul se magyarul nem tud, minek fordít?
Nos, ennek két oka is van. Az egyik a kíváncsiság, amit a fordítással töltött munkás órák alatt maximálisan kielégítettem. „- Ó, szóval ilyen érzés fordítani.” A másik, hogy én ezt egy nagyon érdekes és hasznos cikknek találtam, és szerettem volna megosztani veletek.

Olvassátok el, és javítsatok ki. Tudom, sok benne a furcsaság, de meg akartam mutatni.

***

Hány szót írjunk egy nap alatt?

írta: James Thayer

Hány szót kellene írnunk naponta? Milyen tempóban kellene haladnunk? Ha túl gyorsak vagyunk, lehet, hogy felületes lesz a munkánk. Ha túl lassúak, sosem fogjuk befejezni a regényünket. „Az íróvá válás titka” – mondja Jerry Pournelle – „az, hogy írsz.” De mennyit egy nap alatt?
Útmutatást adhat, ha megnézzük a sikeres írók eredményeit.Tételezzük fel, hogy egy dupla sorközzel írt kézirat egy oldala 300 szót tartalmaz.
R. F. Delderfield angol családregény író 33 oldalt írt egy nap alatt, és minden nap délután négyig írt. Ha befejezett egy regényt délután háromkor, befűzött egy tiszta lapot az írógépébe és elkezdte a következő regényét és írt a munkaidő végéig. Bámulatos teljesítményét azzal indokolta, hogy minden nap úszott a La Manche-ban.
Egy másik angol író, Charles Hamilton – aki 25 álnevet használt, a leghíresebb ezek közül a Frank Richards volt – annyira termékeny volt, hogy George Orwell azzal vádolta, hogy ő valójában egy több íróból álló csapat. Hamilton válasza a következő volt: „Ilyen tekintély jelenlétében félénken szólok, és csak azt mondhatom, hogy legjobb tudomásom és hitem szerint mindössze egy ember vagyok, és sosem voltam kettő vagy három.” Másfél millió szót írt egy évben, azaz nagyjából húsz oldalt minden munkanapján (250 munkanappal számolva egy évben).
Erle Stanley Gardner, a Perry Mason regények szerzője, egymillió szót írt egy évben, ami nagyjából 13 oldal egy munkanap alatt. Victor Hugo 20 oldalt írt egy nap. John Grisham A Pelikán ügyiratot 100 nap alatt írta meg, Az ügyfélt pedig 6 hónap alatt. Samuel Johnson gyakran írt 40 nyomtatott oldalt egy nap alatt.
De ezek az írók lassúnak tűnnek az ógörög tudós, Didymus Chalkenteros mellett, aki 3500 könyvet írt. Ciceroval egy időben élt, és Bronz Belűként emlegették, elszánt szógyártása miatt. P. G. Wodehouse 90 könyvet írt, 20 forgatókönyvet, és több mint 30 színdarabot és musicalt. Ezra Pound 8 könyvet írt és 100 cikket 6 év alatt, 1908 és 1914 között.
De a legtöbb író nem ennyire frenetikus. Jack London 1000 és 1500 szó között írt naponta. Stephen King 2000 szót ír egy nap, „és csak szörnyű körülmények esetén engedem meg magamnak, hogy abbahagyjam mielőtt elérem a 2000 szót.” Három hónap alatt megír egy 180 000 szavas regényt. Azt mondja „Ha nem írok minden nap, a karakterek elcsépeltté válnak a fejemben – elkezdenek karakterek lenni valódi emberek helyett. Az elbeszélés éle rozsdásodásnak indul, és kezdek eltávolodni a történet helyétől és ütemétől. Ráadásul az újdonság varázsa is elmúlik. A munka kezd munkának érződni és a legtöbb írónak ez egyenlő a halál csókjával.” Raymond Chandler egyetért: „Minél gyorsabban írok, annál jobbat írok. Ha lelassulok, bajba kerülök. Onnantól én tolom a szavakat, nem pedig ők húznak engem.”
Ezzel szemben más írók kifejezetten lassúak. A Simon & Schuster legendás szerkesztője, Michael Korda szerint Graham Greene „anélkül, hogy kihúzott volna bármit is, arányos, egyenletes kézírással, kicsi és alaktalan betűkkel írt, mintha a Miatyánkat akarná egy gombostű fejére írni. A következő bő egy órában pontosan 500 szót írt.” Greene megszámolt minden szót és megállt a napi 500-nál, még akkor is, ha épp egy mondat közepén tartott.
Tom Wolfe Talpig férfi című regénye nagyjából 370 000 szavas, és 11 év alatt sikerült megírnia. „A gyermekeim úgy nőttek fel, hogy csak azt látták: írok, de sosem fejezem be a könyvet, aminek a címe Talpig férfi.” Ha ennyi szót elosztunk ennyi évnyi munkanapon, megkapjuk a 134 szavas napi átlagát.
J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Urát egy regényként írta meg, ami nagyjából 670 000 szót tartalmaz. 11 évébe telt, ami 245 szót jelent minden munkanapra, azaz egy kicsivel kevesebbet, mint egy nyomtatott oldal. A Pulitzer-díjas életrajzíró Edmund Morris nagyjából 300 szót ír naponta, és azt mondja, egyetlen mondaton is rengeteget dolgozik. 7 év telt el Joseph Heller A 22-es csapdája című könyve és a következő regénye, a Valami történt között.
Sok írónak másik állása is van, vagy háztartást vezetnek. Mikor van idejük írni? Wallace Stegner 4 órát írt kora reggel, majd elment tanítani, először a Wisconsinra, majd a Harvardra, majd a Stanfordra. T. S. Eliot teljes állásban dolgozott egy bankban. Az önéletrajzírója, Peter Ackroyd szerint „Próbált két órával korábban kelni, mint ami feltétlen szükséges lett volna, hogy az írásra koncentrálhasson, és aztán indult a bankba.” Stephen King reggelente dolgozik az új regényén. „A délután a pihenésé és a leveleké. Az este az olvasásé, a családé és a Red Sox meccseké a TV-ben, valamint más ismétléseké, amik nem várhatnak. Alapvetően a reggel számomra a tökéletes ídő az írásra.”
Rudyard Kipling napközben dolgozott, tíztől négyig. John O'Hara egész éjjel írt és késő délután ébredt. Anne Perry azt mondja „Nyolc vagy kilenc órát dolgozom egy nap, hat napot egy héten.” Harold Robbins jelentős halogatás után bezárkózik egy hotelszobába, eldugja az összes órát, és éjt nappallá téve dolgozik, a kimerülésig.
Mit kezdjünk mi mindezzel? Egyes írók gyorsan írnak. Mások lassan. Egyesek kora reggel, mások később, egyesek egész nap, mások egész éjjel. Talán a nagy box író A. J. Liebling foglalta össze a legjobban: „Jobban írok, mint bárki, aki gyorsabban ír nálam, és gyorsabban írok, mint bárki, aki jobban ír.”
Ha még nem ismered az írási sebességedet, itt van néhány ötlet. Először is, sok írónak minden áldott nap könnyebb nem írnia mint írnia, mert az írást kemény munkának találjuk. George Orwell azt mondta „Könyvet írni hosszú, kimerítő küzdelem, mint egy hosszú harc valami fájdalmas betegséggel.” Norman Mailer és Edna Ferber is a szüléshez hasonlította a regényírást. Bár ez a vélemény nem egyhangú. Irving Thalberg filmproducer egyszer megkérdezte „Mi ez az egész ügy azzal, ha valaki író? Hiszen csak annyit tesznek, hogy az egyik szót a másik után írják.”
Könnyebb lesz megírni a regényed, ha írsz egy vázlatos ütemtervet. Egy terv – az egyes munkafázisok beütemezése – szervezetté tesz és ösztönöz, és növeli az esélyét, hogy befejezd a regényed. „Hogy valódi író vagy-e, nem abból derül ki, hogy dolgozol-e egy könyvön,” – mondja Raymond Obstfeld. – „hanem hogy befejezel-e egyet.”
Néhány író abban hisz, hogy minél alaposabb a terv, annál inkább fog segíteni a kezdésben és annál könnyebben fogsz haladni a regényeddel. Mások egy részletes tervtől könnyen elmaradnak és felhagynak az írással a frusztráció miatt. Egy jól működő terv szórványos és rugalmas, valami ilyesmi:
Kezdeti cselekmény: egy-két hét.
Kutatómunka és további cselekmény: négy-hat hét.
Körvonalazódás: két-három hét.
A regény megírása: egy oldal (300 szó) egy nap. Fejezd be a regényt egy éven belül miután elkezdted írni a kéziratot. Ha teljes állásban dolgozol, 300 szó egy nap alatt ésszerű célkitűzés.
Az elkészült kézirat szerkesztése: nagyjából egy hónap.
Egy ütemterv nem csak ösztönözni fog arra, hogy kitartóan írj, hanem – amikor a vállalkozás nyomasztónak tűnik – szabadságra küld.
Ez a terv csak egy kezdőpont, valami, amiről gondolkodhatsz. Nem minden író értene vele egyet. Stephen King szerint „a könyv első vázlata – még egy hosszúé is – nem szabadna, hogy három hónapnál több időt vegyen igénybe, egy évszak hosszát. Ha több időbe telik – legalábbis számomra –, a történetnek elkezd fura, idegen érzete lenni, mint egy sürgönynek a román Közügyminisztériumból, vagy valamilyen magas sávú, rövidhullámú rádióadásnak napfolt tevékenység közben.”
Tehát kis kísérletezéssel meg fogod találni a saját írói sebességedet, és azt a napszakot, amikor a legjobban tudsz haladni, de – mindezek felett – az első lépés az íróvá válás felé az, hogy elkezdesz írni. Ahogy George Bernard Shaw mondta: „Egy dolog biztos, hogy muszáj írnod, írnod, írnod minden nap.”

A kabátom. ;)