balagesh I 51

MERÍTÉS-DÍJ BOOK TAG by @Merítés_díj

A Merítés-díj közössége a 10. évadra rengeteg mindennel készült, és ezek egyike a széppróza kategóriához tartozó booktagelősdi: https://moly.hu/karcok/2074722
Mint ötletgazda-alapítót és nyolc éven keresztül lelkes tagot, az elsők között kértek fel a karcolásra. Bevallom, nem szoktam ilyesmikben részt venni, ezért kissé bátortalanul álltam hozzá, és míg szöszölgettem a válaszokkal, már egy garmada karc került fel. Ennek azért örülök, mert ebből is látszik, mennyire klasszul működik a díj mint közösségformáló erő.
És akkor íme a válaszaim:
– -- –
M – Magyar szerző: Kedvenc kortárs magyar szerződ az elmúlt 10 évben publikáló írók között.
Esterházy Pétert mint tevékeny írót és a közeg alakítóját utoljára ebben az évtizedben tudjuk idézni. Ő számomra sem csupán az egyik nagyon jó író volt, hanem olyasvalaki, aki más szintre emelte az embert. Einsteint szoktam emlegetni párhuzamként. Van EP előtti irodalom/irodalmi nyelv, és van, ami utána következik. Ha okosabb lennék a matematika területén, még Eulert is részletezném, hogy ezek az emberek E kezdőbetűvel… Lám, az e (az Euler-féle szám) valamit megmutathat ebből. De ezt kénytelen vagyok elengedni. Ahogy EP szellemiségének megfelelően őt is el kell engednem, vagy legalább lazítanom a fogáson azért, hogy továbbra is figyeljek arra, amire érdemes.
Ami pedig a remekműveket illeti, a néhányszor tíz között mindig (örökké) ott fogjuk találni az épp egy márciusi bejegyzéssel véget érő Hasnyálmirigynaplót link és az örökkévalósággal mérhető A Márk-változatot link.
Ez a tíz év azonban nem csak elvett, hanem adott is. Paradox módon egy EP-nél idősebb szerző lett a kedvenc élő magyar íróm: Sándor Iván. A legcsodálatosabb, hogy könyvről könyvre tökéletesebb és lenyűgözőbb, amit létrehoz. Olvassátok! Kedvcsinálónak ajánlom @fulbea friss Merítés-rovatát: link

E – Első könyv: Egy szerző, akinek első könyvét a Merítés-széppróza listájáról ismerted meg.
Nyolcévnyi intenzív olvasás számtalan nevet megismertetett velem, és visszatekintve, teljesen evidens, hogy akit ismertem, sem ismertem annyira, mint ma. Egy egész generáció indult el vagy kapcsolt értékelhető sebességre ebben az időszakban, és annyi, de annyi mindenkinek szurkolok. Van itt azonban valaki, aki nagyon betalált, és valószínűleg sok karcban bukkan majd elő az a bizonyos debütáló kötet: Moeskó Péter Megyünk haza című könyve igazi nagy siker volt. Egy eredeti hang kellő tudással, sok-sok ígérettel. link
Szurkolok neki is, mert tudom, néha évtizedek munkája után igazolódnak csak vissza a dolgok. Akkor azonban minden. Úgyhogy hajrá, és hajrá, ti mindannyian!

R – Rövid próza: Kedvenc novellásköteted az elmúlt 10 évből.
Az egyik legnagyobb meglepetést nekem az okozta, hogy mennyi jó novellistánk van. Moeskó Péter után most valaki mást citálok ide, akire azért csak úgy nem tudnám rámondani, hogy novellista lenne. Neki ugyanis írásai vannak – és akkor ezzel nem lövök mellé nagyon. Ezen írások egy kötegét újra meg újra kézbe veszem. Nem értem ezt a helyzetet, benne magam, a dolgok teljes mélységében, de tény, hogy mindig a kezemhez ragad, és aztán úgy állok fel, mintha valamilyen mentálhigiénés gyakorlatot végeztem volna el:
Molnár Vilmos: A legfelső stáció
https://moly.hu/konyvek/molnar-vilmos-a-legfelso-stacio/en-es-a-konyv/balagesh

Í – Ígéretes: Egy könyv a Merítés-díj széppróza rövidlistásai közül, amit még nem olvastál, de érdekel.
Hivatalból az első 8x10-et olvastam, és még a 9. adagba is belecsúsztam, de azért maradtak vágyak.
Tóth Krisztina közönségdíjas regényére előbb-utóbb sort kellene kerítenem, és Gyurkovics Tamás Akcentusát is tervezem.

T – Terep: A legemlékezetesebb regénybeli helyszín az elmúlt 10 év szépprózájából.
Palics – ezt írom le. Ráadásul nem is csak egy műben bukkant fel. Számtalan más kép villan fel az elmémben, de egyik sem tud versenyezni a házzal, ami Danyi Zoltánnak A rózsákról című művében szerepel. Az a ház a férfistrandnál, vagy „valamivel túl a férfistrandon”, ami eredetileg üresen állt, vagy legalábbis elbeszélőnk nem látott „körülötte mozgást,” sem „rajta semmilyen változást” – és mégis volt egy életjel, „a ház kertjében ugyanis, két fa közé kihúzott dróton vagy zsinegen, egy gatya száradt, és ez a gatya mindig, minden alkalommal ugyanolyan ferdén lógott, mint az előző héten”. Később ide költöztek a feleségével. Ez az a ház tehát, ami a szemem elé bekúszik néha. link

É – Évek – kedvenc, a történelmi múltban játszódó magyar regényed az elmúlt 10 évből.
Ez kicsit trükkös lesz, mert ez nem egy igazi történelmi regény, hanem csak valami kitaláltságos múltban játszódik. De azért nagyon tudományosan megalapozott, hihetően múltszerű jellege van. Olyan, mintha. Mintha lett volna egy ilyen birodalom. Vagy mintha lett volna egy olyan régi-régi író, aki valamelyik király kegyelméből megtehette, hogy megírja ezt a könyvet.
Bánki Éva: Összetört idő link – még adós vagyok magamnak a teljes trilógia elolvasásával, sőt az író minél több művének elolvasásával.

S – Siker: Kedvenc könyved, amit szívesen láttál volna/látnál a TOP 10-ben.
Nem győzöm elégszer leírni, hogy egyetlen hiányérzetem van a TOP 10-ekkel kapcsolatban, de az nagyon fájó nekem. Olyannyira, hogy bár sokféle írói teljesítményt láthattam az elmúlt években, igazán nagyszerű művek születtek, és egyikről sem mondanék le szívesen, de mégis azt érzem, a mögöttünk hagyott évek legjelentősebb műve Zoltán Gábor Orgiája. Nem véletlenül használom a legjelentősebb jelzőt – lehet azt mondani, hogy több szempontból sem a legkiválóbb, de közben egészében meg mégis ez az elmúlt évek legjelentősebb műve. link

D – Dáma: Kedvenc kortárs női szerződ az elmúlt 10 évben publikáló írók között.
Érdekes kérdés – legalábbis a jelző miatt. Mert vannak itt jó néhányan, akiket bírok. Már írtam, sokaknak szurkolok (pl. Czakó Zsófia, Mécs Anna, Puskás Panni). De ha már néhány bombasztikusságot ellőttem Zoltán Gábor Orgiájára, akkor ez a választásom is érdemel párat: egyedi, utánozhatatlan, enyhén bizarr, mint egy empatikus boncnok a cukrászdában.
Szvoren Edina

Í – Ízek: Legfinomabb falatok, legnagyobb evések az elmúlt 10 év szépprózájából.
Ebben szinte biztos voltam, hogy szkippelem majd. Nem vagyok a kajafigyelés embere. Nem mintha nem szeretnék enni, de gourmant semmiképpen sem vagyok, miközben olyan hazafiatlanságot is hajlandó vagyok beismerni, hogy Szinbád nyugodtan megeheti tőlem a velőscsontját. Aztán meg mégis beugrott, ahogy Gerlóczy Márton sertepertél az itáliai otthonukban, meg beszerzik a hozzávalókat. Meg nem tudnám mondani, mit készítenek. Csak a sörre emlékszem, úgyhogy pár napja egy pizzázóban ittam is egy Birra Peronit.

J – Jellem: A legemlékezetesebb regénybeli karakter az elmúlt 10 év szépprózájából.
Tipródtam ezen némiképp. Viszont nem véletlenül élünk az autófikció virágzásának korszakában. Az én legemlékezetesebb hősöm ezekből az évekből bizony az a Vida Gábor, aki a megegyező nevű szerző Egy dadogás története című művében szerepel. Az a fazon tud valamit. (Ezek ketten tudnak valamit.) A könyv 295 csillagozás után még mindig 94%-on áll. (2024. március 12.) Elképesztő.link

+1 Jelölj meg legalább három embert, akikről tudod, hogy szeretik a magyar irodalmat!
Igazán kíváncsi leszek mindenkire, miket választ ki, de most legeslegkíváncsibb rátok vagyok, Kedves @csodaszarvas01, @iniesta, @sophie és @szanes1!