Megjelent a „Kövekbe épített hitvallás” – a
225 éves nyíregyházi evangélikus nagytemplomról
A színes, képes albumot lelkészek és laikus evangélikusok közösen írták, fényképezték. A nyomdai ívszámok szabályai miatt, a jelképesen is 225 oldalra megcélzott terjedelmet 232 oldalra „teljesítették”. Az már legyen a későbbi utódok gondja, hogyan fognak 300, 400, 500 oldalas jubileumi emlékkönyvet összeállítani! Mi most, a teljesség igénye nélkül, lapozzunk bele ebbe a keménykötéses, egyszerűen elegáns, s a kövekre emlékeztetően „súlyos”, ám karácsonyi ajándéknak is kiváló kötetbe, s legalább a fejezetcímek és szerzőik rövid említésével ajánljuk a nyíregyházi nagytemplomhoz bármilyen szállal kötődő evangélikus testvéreink szíves figyelmébe, hogy: „Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat…” (Zsolt 78,6–7)! Szöveg: Garai András www.garainyh.hu Könyv címlapfotó: Sallai Gábor
Íme, az 1786. október 22-én felszentelt Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplom kövekbe épített hitvallása – tizenkét tételben!
I.
Kövek és élő kövek hitvallása
címmel Dr. Fabiny Tamás, az Északi egyházkerület püspöke köszönti az olvasót ezzel a kívánsággal: „Akkor vagyunk méltóak elődeinkhez, ha a templomépítők buzgalma és korábbi nemzedékek hűsége ránk is jellemző. Így aztán nemcsak a kövek, hanem az »élő kövek« (1Péter 2,5) hitvallása is valóság lehet.”
II.
A templomépítő evangélikusok
emlékét Demcsákné Balczó Ildikó, a gyülekezet volt lelkészének leánya, „A Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplomért Alapítvány” kuratóriumának elnöke idézi fel. Közzéteszi a templomépítő evangélikusok teljes névsorát, ebben sok mai utód felfedezteti tirpák dédapjának, ükapjának a nevét…
III.
Tirpákok
Szívet-lelket megrendítő, s egyben felemelő részleteket közölnek az emlékkönyvben Dr. Vietórisz István költeményéből, melynek alcíme: Életképek egy város hőskorából, mely a templom felszenteléséről így tudósít: „Végül az oltárnál Schmál esperes úr szava hangzott; / Buzdító szavait küldötte a pásztor a nyájhoz: / Hitben erős legyen és Istennek igaz híve mindig – / A Miatyánk s az Erős Várunk befejezte az órát…” – S saját őseiről is, (a mai utódok nevében is szólva), így vall az eposz szerzője: „Tirpáknak csúfolt a világ? Én büszke vagyok rád. / Egyszerű, hűséges, dolgos munkása hazámnak! / Ez volt, ez marad ő ezután is minden időben. / Itt a homok közepén veritékét ontva, jövődért / Él-hal, küzd ez a nép, érted, te szegény Magyarország! / Ezt fogadom s így lesz!”
IV.
Küzdelmünk az iskoláért
A nyíregyházi Kelet-Magyarország című napilap évtizedeken át főszerkesztője, Kopka János rövid áttekintésében az általános iskola és a gimnázium múltját idézve, közreadja Kossuth Lajos levelét is, melyben hozzájárul, hogy a gimnázium alapítványa felvehesse az ő nevét.
V.
Barokk évszázadok – A Nagytemplom épülete
A fiatal, minden ősében evangélikus építészmérnök, Garai Péter a laikus olvasók számára is érhető nyelven, de építész szemmel szól a templom külső-belső formájának változásáról a kezdetektől napjainkig. A saját felvételeivel gazdagon illusztrált anyagrészben felfedezhet a templomlátogató olyan rejtett kincseket is, amiket eddig nem vett észre, például a 88. oldalon lévő fotója az orgonakarzat feletti boltozaton lévő „erős vár” motívumát tárja elénk. Láthatjuk a torony legmagasabb pontjában lévő égtájakat jelző vasnyilakat is, és a szerző 177 forrásmunkát áttanulmányozó kutatásainak több új felfedezését is közzéteszi. Például a 77. számú idézetben ezt olvashatjuk: „ A templom köröskörül chorus vagy karzattal van ellátva, mellek közzül kettő hosszabb a templom északi ’s déli oldalán, erős anyagból, más kettő kisebb ’s fából való, egyike oltár megett, a mesterlegények ülőhelye, alabástrom színre kifestve és arannyal kiékesítve; másika pedig az orgonát környékezi, hol az oskolai ifjúság szokott ülni.” S azt tudja- e a kedves templomlátogató, hogy „az északi karzat padsorai között jóval nagyobb a szintkülönbség, mint a déli oldalon, így ez a karzat egészen az emeleti ablakok fülkéjének kezdetéig ér”?
VI.
Krisztus örök váltságot szerzett
Oltár, szószék, keresztelőkő – avagy az elődök hitvallása
A gyülekezetnek éppen most tíz éve parókus lelkésze, Adámi László az igehirdető szemével ír a templom e három legfontosabb „berendezési tárgyáról”. Szól egy fontos felfedezésről; az oltárkép keretén felül található két alma alakú címerpajzsban ez a felirat olvasható (ismét a 2005. évi restaurálás óta). A cseh szövegnek ez a közvetlen fordítása: „Zsidókhoz 9. fej. 12. v. Krisztus bement egyszer a szentélybe, örök váltságot szerzett.” Levéltári kutatások alapján közreadja, hogy az oltár nem a máriapócsi görög katolikus templomból való, mint azt eddig tudták, mert „tisztelt egyházunk 1796-ban, Isten segítségével, oltárt emelt, melyet a jolsvainak mondott Reizinger János faszobrász készített; amely december 4-én fel is szenteltetett…”! Tehát éppen 215 éves a nagytemplom oltára! Soli Deo Gloria! Egyedül Istené a dicsőség!
VII.
Az orgona
A kolozsvári teológiai tanár, orgonaművész, jelenleg a gyülekezet igazgatólelkésze, és e könyv felelős szerkesztője: Dr. Kovács László Attila méltóképpen emlékezik meg az idén 100 esztendős jelenlegi orgonáról, annak felújításairól és a hangszerek királynőjét megszólaltató kántorok névsorát is közreadja. Közülük is a legismertebb a mai nemzedék számára az 1952-től 1978-ig itt szolgált lelkész, orgonista, kántor; Gáncs Aladár. Itt jegyezzük meg, hogy a jubileumra Dr. Kovács László Attila, a gyülekezet kiadásában megjelent 67 perces CD-n, Bach és Liszt orgonaműveket ad elő, ezen a 100 éves orgonán.
VIII.
A torony lakói: A toronyban két harang lakik…
Általános harangismeretet, 3D látványterveket közöl Sallai Gábor, a gyülekezet másodfelügyelője s egyben e kötet szerkesztője, és a 12 kisharang óránként megszólaló harangjátékának csengő dallamát és szövegét is. Elődeink s a ma élők fohásza: „Jövel, Szentlélek Úristen, / Töltsd be szíveinket bőven.” Közelről gyönyörködhetünk a nagy- és a kisharang képében, feliratában, s megrepedésük történetét is megismerhetjük.
IX.
A torony lakói: Toronyóra és a harangjáték
Több óra is lakott a toronyban. Sallai Gábor történeti áttekintéséből megtudjuk, hogy a jelenlegit 1927-ben a város adományozta az egyházközségnek, a harangjátékkal együtt. Bencs Kálmán, akkori polgármester megrendelte a Szlezák cégtől a 12 darab, kis harangocskát, melynek súlya 16 kg-tól 35 kg-ig terjed darabonként. A harangokra ez a felirat került: „Nyíregyháza város közönségének tulajdona 1927. augusztus.” Csak itt látható az óra, a harangjáték és a működtető súlyok méretarányos 3D hatásvázlata s az óraszerkezet belülről…
X.
Üzenet elődeinktől
A templom legutóbbi felújításakor a toronygömbben, egy 50 cm-es rézhengerbe zártan, három, különböző időpontban; 1822-ben, 1853-ban és 1883-ban íródott levelet találtak. Elődeink üzenetét elsőként Demcsákné Balczó Ildikó, az egyházközség akkori felügyelője ismerhette meg, de e könyvben elolvashatjuk ezeket mi is…
XI.
Közelmúlt, közélet, interjúk
Ebben az összeállításban újságírók faggattak közismert személyiségeket a templom jubileuma kapcsán. Laborczi Dóra újságíró Gáncs Péter elnök-püspökkel beszélgetet; ő kéri: Gyertek be kapuin! Kopka János újságíró pedig Sztankó Gyöngyivel, a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye esperesével; Márföldi Istvánnal, az egyházmegye felügyelőjével; dr. Kovács László Attilával, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkészével; és Veczán Zoltánnal, az egyházközség felügyelőjével készített interjút. – A közelmúlt, közélet képekben is megjelenik a régi képeslapokon, s az összeállítást Pecznyík Pál, a templom szolgálatában eltöltött 27 nyíregyházi évére való visszaemlékezése és két alkalmi, köszöntő verse zárja: Második otthonunk! Emlékezzünk! A kötet utolsó képei 2011. 10. 30-án készültek, ezen az ünnepi istentiszteleten dr. Fabiny Tamás püspök megemlítette, az igehirdetés alapigéje, a 46. zsoltár kapcsán, hogy e 225 év alatt máig, a nagytemplomnak éppen 46 parókus lelkésze volt!
XII.
Utószó
Forrássá válhat őseink életének fohásza? – teszi fel a kérdést Sallai Gábor, s az utolsó szó jogán, Berzsenyi Dániel Fohászkodás c. versét idézve; meg-megújuló „Kövekbe épített hitvallás”-t, a gyakorlatban megvalósuló, azaz gyümölcsöket termő életet kíván a kedves Olvasónak.
A kötet minden fejezetéről rövid tartalmi összefoglaló is készült, amit szlovák, angol és német nyelven olvashatnak a Nagytemplom 225 éves múltja, jelene és jövője iránt érdeklődők szerte a nagyvilágban. A kötet hátoldalán, üzenetként is, ez a szentírási idézet található: „Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak, hogy Istenbe vessék bizalmukat…” (Zsolt 78,6–7)!
(A könyv ára: 3.500 Ft + 1.000 Ft postaköltség. Megrendelhető: nyiregyhaza@lutheran.hu és Tel.: 36 42 508 770, Postacím: H–4400 Nyíregyháza, Luther tér 14. – Az 1753-ban alapított Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség honlapcíme: http://nyiregyhaza.lutheran.hu)
ERŐS VÁRUNK AZ ÚRISTEN!
