abrakadabra értékelései 90

A kedvencem Benedek Elektől, és talán a kedvenc mesekönyvem is. Rengetegszer olvastam már, de megunhatatlan. Nagyon szeretem A rózsátnevető királykisasszonyt, a Világszép Nádszál kisasszonyt és a Világszép Sárkány Rózsát. A Rusz Lívia által illusztrált kiadás hátoldalán lévő sárkányt pedig imádom! Minden feje külön egyéniség.

A hercegnős mesék közül a kedvencem a Csipkerózsika. Imádom benne a gonosz tündért: sárkánnyá tud változni, kénköves lángok közül lép ki, hosszú fekete köpenye van, ráadásul a varázspálcáján holló ül. A Robin Hood-ban nagyon szeretem a nyuszikat és Sir Hiss-t, a kígyót, a 101 kiskutyában pedig a kutyusokat menekítő cicát.

Kiskoromban megvolt mesekazettán ez a történet. A húgommal több éven keresztül hetente legalább kétszer meghallgattuk. Persze az összes plüssállatunkat Somának vagy Fruzsinának hívták. A könyv nem varázsolt el annyira, mint a mesejáték, de azért tetszett. Főleg az a rész, amikor az egerek felmennek a Nagy Macska Mágushoz.

A könyvben lévő mesék sárkányai között vannak háromfejűek, hétfejűek, tizenkétfejűek, tizennégyfejűek, huszonegyfejűek, akik elrabolják a királylányokat, a Napot, a Holdat, a csillagokat, őrt állnak Tündérország határán, réz-, ezüst- és aranyvárban laknak, vagy az égig érő fa legutolsó levelén lévő kastélyban. Szegény párák a történetek végén többnyire pórul járnak, de hát ez a dolgok rendje.

A könyv nagyon izgalmas meséket tartalmaz, melynek gonosz főszereplői mindenféle ördögök és sárkányok, akik általában királylányokat rabolnak el, ahogyan ezt a borítón lévő igen jól sikerült illusztráció is jelzi. A kedvencem Az üveghegyi királylány volt, ahol a hétfejű sárkány sárkányparipává változva lesz a főhős segítője, és A sárkányifjú, amit korábban még nem ismertem.

10 éves koromban kaptam ezt a könyvet a keresztszüleimtől. Persze rögtön a kedvencem lett, két havonta újra kellett olvasnom. Főleg az a rész varázsolt el, mikor elkezdett átalakulni Sara padlásszobája. Imádtam Rényi Krisztina rajzait nézegetni. Most, hogy újra olvastam, szintén nagyon tetszett. Az éjjeliszekrényemen is hagytam, hátha rövidesen újra kedvet kapok hozzá.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szép mesék, gyönyörű illusztrációk. Különösen tetszett, hogy Amália boszorkány végül nem holmi királyfi vagy herceg személyében találja meg a párját, hanem a Fekete Világkerülő Emberben.

Nagyon jó volt újra elolvasni, bár igen nehezen jutottam hozzá, mert anyukámnak ez a kedvenc mesekönyve, és neki is pont most jutott újra eszébe. Kedvencem A beszélő madár, a zengő fa és a táncoló víz története volt. Ismét ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy megvegyem a sokkötetes új kiadást :)

Kiskoromban imádtam a könyv képeit. Még most is nagyon tetszenek a bábok és a róluk készült rengeteg fotó. Én is szeretnék egy ilyen macit! És szeretnék egy csutkababát is!

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ebben a rövid és igazán tarkabarka mesében Tücsöki Tücsökné beleragad a sárba, miközben tarka mesét indult venni a tarka vásárba legkisebb fiának. Az illusztrációktól kiskoromban igen-igen féltem. Főleg a szamártövistől és a sártól. De most már tetszenek, hiszen tudom, hogy a szamártövis elég kedves, a sár pedig úgyis felszárad.

A könyv elsősorban a gyönyörű illusztrációk miatt tetszett, hosszan el lehet nézegetni őket. Meghozzák a kedvet egy budapesti sétához. A kedvenc rajzom Vakkancs térképe és az író „vidám, mulatságos, tarkabarka” lakása.

Csodalatos mese a csodálatos macskáról. Nekem azért nagyon tetszett az az elgondolás, hogy a világ legcsodálatosabb macskáját Egérnek nevezzék:)

Aranyos történet gyönyörű rajzokkal.

Tetszett a mese, bár nem ez a kedvencem a sorozatból. Azért én kicsit sajnáltam a bátor Tintanyulat a végén, hiába volt félelmetes, fenyegetőző és nagyszájú. Hátha Bogyó fest majd egy új Tintanyulat a mese végén vásárolt kék és piros tintából! És hátha az a Tintanyúl már kicsit jobb természetű lesz!

Olyan népmeséket tartalmaz ez a könyv, amelyeket igazán kellemes elalvás előtt olvasgatni. Utána lehet álmodni macskává változtatott királykisasszonyokról, sok-sok próbát kiálló szegénylegényekről, aranyfonalat szövő leányokról, éjjel suszterkodó manókról és a tó tündéréről. Kedvencem A pók meg a légy. Hát, sosem gondoltam volna, hogy a két állat a pokol tüze miatt nem jön ki egymással. De aki nem hiszi, járjon utána!

Tetszett ez a könyv, különösen üdítő volt a dolgozatírásos, vizsgázós időszak után. Könnyed, szórakoztató, humoros, sok-sok ármánykodással és démoni varázslással megfűszerezve. Sibille alakját nagyon szerethetőnek találtam, de nem okozott csalódást Nostradamus, a pokoli hatalomért cserébe lelkét az ördögnek eladó Minden Vágyak Mestere, az okkult praktikákat birtokolni vágyó Medici Katalin és a királynő egymással versengő asztrológusai és jövendőmondói sem.

A történetből megtudhatjuk, hogyan lett az öreg sárkányból Ásító Szörnyeteg. Kedves és vicces mese, de számomra szomorú, hogy olyan világban élünk, ahol a sárkányok nem rabolgatnak királylányokat, a lovagok már rég kivesztek és az öreg sárkány arra kényszerül, hogy egy köztisztasági alkalmazott lombtalanító segédje legyen:)

Ebben a mesekönyvben igazi téli történetek szerepelnek. Mivel sok közülük Andersentől való, ezért a kötet elolvasása nem ajánlott a karácsony előtti időszakban, inkább januárban és februárban tegye meg, aki szeretné (bár a téli depresszióra is ráerősíthet). Az évszakok szimbolikája szerint a tél a pusztulást és a halált jelképezheti. A könyvben szereplő történetekben meg is jelenik ez a motívum, de emellett nagyon szépek és megérintenek. Megtudhatjuk, hogyan segít a nap a szegénylegénynek abban, hogy Jégország királya legyen, olvashatunk a Gondatlanság Palotájában élt boldog hercegről és a nádszálba szerelmes fecskéről, a kis gyufaárus lányról, Holle anyóról, az örökké vágyakozó fenyőfáról, a meleg kályhába szerelmes hóemberről, arról, hogyan visz el a sánta ördög, ha meggondolatlanul kívánjuk, hogy inkább kályhafűtőnek mennénk a pokolba és a Szél, a Fagy és a Nap vetélkedéséről.

Nagyon szeretem az orosz irodalmat, de Turgenyevtől eddig semmit nem olvastam. Na! Ezentúl másként lesz. Mivel tetszett ez a kisregény (különösen Zaszekina hercegkisasszony és Vlagyimir Petrovics apjának alakja), várólistára is helyezek rögtön pár Turgenyev művet.

Az egyik kedvenc mesekönyvem. A benne lévő népdalok és a mesék aranyosak, kedvesek, az illusztráció pedig elbűvölő. Egy-egy rajzot képes lennék órákig elnézegetni, a képek különlegesek, humorosak, sok-sok apró részletet rejtenek. Mikor kézbe veszem a könyvet, mindig felfedezek valami újat.

Imádom Dosztojevszkijt! Ez a kisregény is ugyanúgy tetszett, mint az összes többi műve. A Fehér éjszakák egy álmodozó emlékeiből írt érzelmes regény, amelyben a hangsúly szintén a főhős belső vívódásaira helyeződik, aki Pétervár utcáit rója magányosan és álmaiba merülve. Egy fehér éjszakán azonban találkozik Nasztyenkával, aki egy különc és furcsa leány. Megismerkedésük után a valóság válik álommá, az ifjú szerelme esik, de végül „álmainak egész birodalma zajtalanul, nyomtalanul dől össze”, ahogy azt a kezdetektől sejteni lehet. Én nagyon megszerettem mindkét szereplőt. Érdekes, kedves karakterek.

Bár a regény hősnője nem repked seprűn, nem kotyvaszt üstben varázsfőzetet és fekete macskával sem rendelkezik, Oleszja kétségkívül boszorkány: egy mocsárban lévő kacsalábon forgó házikóban él, nem jár templomba, jövendőt mond, gyógyít és rémületet tud küldeni másokra. Szerelmének történetéről már az elején lehet sejteni, hogy tragikus véget ér. A regény elején lévő jóslat hasonló balsejtelemre ad okot, mint a csehovi puska, elhangzása után gyanítani lehet, hogy végül bekövetkezik.