Lene Kaaberbol idézetei

Ott, ahol az út elkanyarodik
Ott, ahol a nap lenyugszik
Ott, ahol nincs semmi, ahol vége mindennek
Ott olyan emberek várnak, akik szeretnek
Hazamegyek
Hazamegyek,
hogy rátaláljak arra, mit úgy keresek

56. - 57. o.

Ő a barátodnak választott. És az igazi barátok soha nem tűnnek el örökre. Biztos vagyok benne, hogy valaha találkoztok még.

110. oldal

A sulinak vége, itt a péntek
Nem gondoltam volna, hogy ilyesmit érzek
Nem gondoltam volna, hogy a hiány
Ily mardosó tud lenni és ennyire fáj
(…)
Magányos szombat
Iszonyatos nap
Csak azt várom,
hogy lássalak!

16. oldal

Időt kérek, de vajon hol nyerek
Az idő elfut s vele el a terek
Cseppenként borít el az esőálom
Melyben a szerelmemet talán viszont látom
Magányos szombat
Iszonyatos nap
Csak azt várom,
hogy lássalak!

17. oldal

Valahol a Földön talán akad egy hely
Valahol a Földön talán akad egy perc
Ahol csak téged nézhetlek, ahol szerethetlek
Ahonnan többé nem kell eleresszelek

36. oldal

(…) A mindennapok során sokkal komolyabb bűnök is büntetlenek maradnak. Téged az hozott ide, elém, hogy hibáztál, ez késztetett erre a vallomásra. Hidd el, mindez nem véletlenül történt. Ha soha nem tévedne meg az ember, nem lenne miből tanulnia, és soha nem válna érett felnőtté. Ez az apró botlás még jót is hozhat a számodra.

52. oldal

(…) Bizonyos értelemben minden változás sérüléssel jár, de ugyanakkor ki szeretne örökre változatlan maradni? Te is megváltoztattad azzal, hogy nevet adtál neki. Megkülönböztetted a többiektől. Paca elfogadta a változást, sőt büszke is rá. Kihívást jelent a számára, hogy a barátod lehet. Dicsérd a bátorságát, és legyél rendes hozzá. (…)

56. - 57. o.