Gail Carriger

Csillagom, a vámpír olyan, mint a jól nevelt úrihölgy: sosem árulja el a korát.

60. oldal - 2. fejezet

– Mondja, miért olyan nehéz magával mindig? – kérdezte Lord Maccon elkeseredve, mire Alexia elvigyorodott.
– Talán mert nincs lelkem? – vetette fel.
– Józan esze, az nincs – javította ki a gróf.

3. fejezet - 74. oldal

– Rémes lehet szegénynek – szólalt meg Alexia, mert nem bírt tovább
hallgatni. – Emberek gondolkoznak, ráadásul az agyukkal, és
pont a szomszédban! Ez igazán tragikomikus.

33. oldal

Ivy ájulást színlelt, Alexia a karjánál fogva tartotta meg.
– Ne játszd meg magad! – utasította rendre barátnőjét. – Egyetlen fontos ember sincs a közelben, hogy elkapjon.
Ivy gyorsan magához is tért…

2. fejezet - 40. oldal

Nem akarok meghalni, gondolta. Még nem is kiabáltam Lord Macconnal a legutóbbi faragatlan viselkedése miatt!

8. fejezet - 196. oldal

Miss Hisselpenny az Alexia apjának könyvtárában található könyvek jó részét túl szégyenletesnek találta ahhoz, hogy el is olvassa. Valahányszor Miss Tarabotti megemlítette az apja könyveit, Ivy befogta a fülét és dudorászni kezdett magában, azonban véletlenül sem olyan hangosan, hogy netán ne halljon meg valamit.

5. fejezet - 126. oldal

– … emlékezz, a józan eszemért vettél el!
Lord Maccon morgott, de nem húzódott el.
– A testedért vettelek el, és azért, hogy befogjam a szádat. Csak nézd meg, hová jutottam miatta!
– Ó, Conall, milyen kedves tudsz te lenni! – forgatta a szenét Lady Maccon, aztán fogta magát, és gyorsan szájon csókolta a férjét, ott, mindenki szeme láttára.
Valóban ez volt a legbiztosabb módja, hogy befogjanak egy szájat vagy akár egy falka összes száját – mindet megbotránkoztatni.

362. oldal

– Az olcsó öltözék nem lehet gyilkossági indíték – nézett rá Woolsey grófja merően.
– Maga szerint nem.

17. oldal

A kor nem számít. Mit érdekel engem, hogy hány éves, vagy mennyire vénlány? Hát mit gondol, én hány éves vagyok, és mennyire agglegény?

164

– Miss Tarabotti, mondja csak, miként lehet, hogy valahányszor könyvtárban kell intézkednem, maga mindig nyakig benne van az ügyben? – kérdezte szigorúan.
Alexia olyan pillantást vetett a grófra, amelytől bármely szobanövény azonnal elhervadt volna…

1. fejezet - 13. oldal