Kedvesem !
Remélem , elolvasod megint, vagy ha nem, úgyis jó.
Szép napot szereztél azzal a tegnapi kis beszélgetéssel, meg azzal, hogy olyan voltál, amilyen.
Nem akarlak én megváltoztatni. Úgy szeretlek, ahogy vagy. Szőrösen, álmosan, fáradtan. Te vagy a fontos. Hiszem, hogy a jóság benned is legyőzi a rosszat, és leszünk mi még azon a bizonyos keréken fent is.
Csak sikerülne egy kis munka ! Csak annyi, amennyit elbírsz.!Tudom, hogy ezer bajod van, de kinek nincs ? Ám a világ a pénz világa és sajnos nekünk abból van a legkevesebb, de ez csak átmeneti állapot. Én egyedül már nem bírom fedezni a kiadásainkat. Ha Te csak magadra gondolsz ! Te döntesz ! Tudom, hogy van tető a fejünk fölött, van kenyerünk és nem fázunk. De ez nem elég ,
Még ne adjuk fel, hiszen olyan "fiatalok "vagyunk. Jó, te még tőlem is fiatalabb vagy ( két héttel, ha-ha-ha ). Még nem késő változtatni az életmódodon. Addig, amíg rá nem megy az egészséged, az én egészségem és a házasságunk.
Emlékszel még a dalunkra, a Lady Laurára ? És a képre ,hogy öleltük egymást ? Én még mindig hiszem, hogy ott van az a fiú benned, akibe beleszerettem. Az az édes, érző szívű, kék szemű herceg, akit első pillantásomtól szeretek, akinek a szívem és az életem adtam ! Akinek gyereket szültem, akivel megosztom ágyam, asztalom és a pénztárcám.
Hiszem, hogy megállunk a lejtőn, és ránk nem igaz, hogy a lejtőn nincs megállás. Igenis van ! Csak jó erősen kapaszkodni kell egymásba és mindenkibe, aki segít kimászni. Én hiszem, hogy ketten együtt megcsináljuk.
Megszakad a szívem értünk. Majd meglátod, jobb életünk lesz, és leszünk mi még nagyon boldogok ! Hiszem, hogy a Jó Isten is megsegít, ha mi is segítünk magunkon. Én nem adom fel, és Te se !
Szeretlek és mindig szeretni foglak. Harcolok érted , értünk !
Csók Anyu