Bálterem az égben 7

„az égbe bál van, minden este bál van” !

Az augusztusi égbolt mutatványa a Kék hold, táncosmulatságai, a hulló csillagok. Holdkóros molyok számára kihagyhatatlan a „nagy ismeretlen Úr” vendégségét elfogadni. Nem szabad megfeledkezni a reményt ígérő, beteljesülő kívánságokról!

E hónapra eső ritka különlegesség a Kék hold, melynek első fázisa már egy kissé túl is ragyogott az éjszaka boltozatának báltermében. De talán még nem késő, ha az ablakon kinézel.
http://index.hu/tudomany/2012/07/30/kek_hold_lesz_augusztusban/
„fönn barátom, ott fönn a derűs ég,
valami tiszta, fényes nagyszerűség,
reszketve és szilárdul, mint a hűség.”

Az augusztusi hulló csillagok látványossága közmondásos. Ki ne tudná, hogy fontosabb szemünkkel elkapni ilyenkor ezt a jelenséget, mint mondjuk a szilveszterkor kéményseprőt látni. Nekem legalábbis fontosabb!
Hisz mi is lehetett szebb a múlt augusztusok egén, mint amikor „ a szélben / a csillagok szikrázva, észrevétlen / meg-meglibbentek és távolba roppant / fénycsóva lobbant”?

A meteorrajok okozta égi tündöklés, a Magyar Csillagászati Egyesület előrejelzése szerint aug. 12-től a hajnali óráktól várható. Ekkor érkezik meg a Perseidák néven ismert meteorraj, amely valójában a 109P/Switft-Tuttle üstökösből kiszakadt, jelenleg is a Nap körüli pályán keringő törmelékfelhő.
A meteorraj a törmelékfelhő Földdel való találkozásakor jelentkezik, amikor az apró porszemek bolygónk légkörébe csapódnak. A fogyó Hold némileg akadályozza a megfigyeléseket, azonban mindenképpen érdemes az előző, illetve következő 1-2 éjszakán is kémlelni az eget, hiszen a raj akár 100 meteort is adhat óránként, illetve szinte egész augusztusban jó esély van Perseida-meteorok megfigyelésére. Egy másik, jóval kevésbé látványos meteorraj is jelentkezik augusztusban. A Kappa Cygnidák meteorraj éles maximuma az előrejelzések szerint 18-án következik be, és megfigyelését nem zavarja majd a Hold.
„Sajnos az előrejelzések szerint a meteorok várható száma jóval alacsonyabb, de a raj viselkedése kevéssé ismert, így könnyen előfordulhat, hogy az előre jelzett óránkénti 3 darabos értéknél jóval több és esetleg látványosan fényes tűzgömb is lehet. Mindkét raj esetében a megfigyeléshez a legfontosabb a sötét égbolt! Ezért ha tehetjük, keressünk a megfigyeléshez városi fényektől távoli helyszínt. Amennyiben csak városból van módunk megfigyelést végezni, közvetlen fényektől takart helyszínt válasszunk, de ebben az esetben számoljunk azzal, hogy a halványabb rajtagokat a városi fényszennyezés miatt nem vehetjük észre. Mindettől függetlenül jó esélyünk van a jelzett maximum környékén, illetve egész augusztusban egy-egy látványos tűzgömbre is”
(Magyar Csillagászati Egyesület)

Tündökletes észleléseket és mesébe illően valóra váló kívánságokat mindenkinek!

(A versbetéteket Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség című költeményéből idéztem.)

Szuperhold lesz szombaton!

http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/130948/1/tudomany/Szuperhold_ragyog_a_szombat_esti_egbolton

Előre hát mind, aki költő!
Eaúú-úú-úúúú!!!!

****

Kék nyári éj, a hold kigyúl,
állok alatta szótlanul.
Ködöt lehel ki a szája: ím
körötte álmos pára ring
s a csúcsra csöppen csöppre csöpp:
lágyan csöpög a könnyű köd
s lecsordul: zizzenő zene,
a tág völgy megtelik vele.

Poe: Az alvó (f.: Kepes Géza)

A Föld hangja az űrből…
NASA recording of the sound of plasma waves in Earth's Van Allen radiation belts.
http://soundcloud.com/carlfranzen/earth-chorus-emfisis

Mit láttak a Görögök és mit a Kínaiak a csillagokban.
http://www.itsokaytobesmart.com/post/34117176517/how-greeks-and-chinese-viewed-night-sky
(Ki lehet nagyítani a képeket.)
|csillagászat

A képen a legfényesebb égitest a Hold, tőle balra a Vénusz, kicsivel felette a Jupiter látható, a kép jobb oldalán húzódó csík pedig a Nemzetközi Űrállomás átvonulása (Landy-Gyebnár Mónika felvétele: 2012. február.)

Olvasmány-idézet:
„Amikor én megszülettem, éjszaka volt és az égen sok-sok csillag. Szegény jó anyám kinézett az ablakon, s az első csillagra, ami a szemében megakadt, azt mondta: ez legyen a szerencsecsillaga. És az a csillag a Pásztorcsillag volt. Sokan a hűség csillagának nevezik, olyanok, akik a hűséget nem a szívükben, hanem valahol a csillagokban keresik. Mi egyszerűen így mondjuk: Pásztorcsillag.”

Ha az égbolt Pásztorcsillagát szeretnéd látni, akkor a Vénuszra kell nézned!

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét a szerelem római istennőjéről kapta, és a Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton.
A kalauzcsillagok közé tartozik, hiszen segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezése. A régi görögök a kettőt még két külön égitestnek hitték, Heszperosz (napnyugati) és Foszforosz (fényhozó) néven ismerték. Magyar neveit főleg a szabad ég alatt élő pásztoroktól kaphatta. A bolygó „csillag” elnevezése természetesen csak nem csillagászati értelemben, hanem általános, népies szóhasználatban állja meg a helyét.
Egyéb, még nem említett népi elnevezései: Beteggyógyító, Pásztor, Szerelemcsillag.

A 2012-es év a Vénusz szempontjából a következő égi jelenségeket nyújtotta a csillagok rajongóinak:
Február végén a Hold a Vénusz és a Jupiter együttállását láthatták az éjjeli égbolt fürkészei. (Lásd a linket a karc tetején!)
Aztán március végén újra a Jupiter és a Vénusz közelébe érkezett a Hold. A Vénusz-Jupiter együttállás egyébként az asztrológia szerint kifejezetten szerencsés esemény.
Az év legnagyobb csillagászati “szenzációja” pedig a Vénusz átvonulása volt a Nap előtt június elején. A Hold által kiváltott napfogyatkozáshoz hasonló ritka jelenségre legközelebb százöt év múlva, 2117 decemberében, majd ezt követően 2125 decemberében kerül sor.

Kapcsolodó linkek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vénusz
http://www.idokep.hu/hirek/venusz-atvonulas

NAJMÁNYI LÁSZLÓ: Karib könyv

– részletek A Dél Keresztje útinapló-trilógia első kötetéből

A Dél Keresztje csillagkép időszámításunk előtt négyszáz évvel még Európából is megfigyelhető volt, aztán a Föld tengelymozgása következtében a déli horizont alá süllyedt. Az egykor Athénból is látható csillagképet a görögök a szomszédos Kentaur (Centaurus) konstelláció részének tartották. Az európaiak a felfedezések korában találták meg újra. Amerigo Vespucci 1501-es dél-amerikai útja során fel is tüntette csillagtérképén.
A Dél Keresztje fontos szerepet játszott számos nép mitológiájában. Az ausztrál őslakosok számára az ég-istenséget, Mirrabookát reprezentálja. A konstelláció kőbe faragott jelképét a kutatók megtalálták a perui Machu Picchu területének feltárásakor. Az inka civilizációban „Chanakának” hívták a csillagképet, ami kecsua nyelven „égi lépcsőt” jelent. A Kereszt maori neve „Te Punga” (A Horgony).

A Hold minden évben 4 centiméternyit távolodik a Földtől. […] Italo Calvinót, az olasz regényírót annyira elbűvölte ez a jelenség, hogy „A Hold távolsága” című novellájában elmeséli, hogy valamikor réges-régen az őseink minden éjjel elhajóztak az óceánon, hogy találkozzanak a lemenő Holddal, és létráikon felkapaszkodjanak rá. Ahogy teltek az évek, és a Hold egyre távolabb sodródott, a Hold szerelmesei választás elé kerültek: örökre ottrekednek a Holdon, vagy visszatérnek a Földre. Ez a meglepő és Calvino tollán igen költői jelenség mindenestül megmagyarázható az invariancia elvont fogalma, illetve a fizikai mennyiségek megmaradása és az invariancia között fennálló mély kapcsolat alapján.

(67-68. oldal)