Kortárs magyar irodalom

NOVELLA
A szerelemben annyi titok sincs, mint amennyi a frissen kisült cipóban. Éppen csak értelemmel fölfogni nem lehetséges. (@petibácsi idézete)
…vallja Darvasi László a Vándorló sírok című novellás kötetében, aminek a mottója egy másik, szintén a könyvben található idézet is lehetne @olvasóbarát szerint: Akkor vagy, ha hiányzol.

„Azt mondja, rétegíró. A réteg viszont sokfélét olvashat tőle: novellát, tárcát, regényt. A Trapitit nemcsak a gyerekek szerették, a Könnymutatványosok legendáját leginkább a varázsos történetért bárki, aki olvasta.” (Magyar Narancs – interjú a szerzővel: http://magyarnarancs.hu/konyv/az_eletunk_visszafele_beleir_-_darvasi_laszlo_iro-72160)

Amit mindenképpen érdemes tudni az íróról:
1962-ben született Törökszentmiklóson. Több évig volt a Pompeji folyóirat szerkesztője, jelenleg a Délmagyarország és az Élet és Irodalom periodikákban publikál. Sokoldalú munkásságát számtalan díjjal ismerték el az évek során, írásai külföldön is megjelentek német, francia és holland fordításban és műveinek egy részét színpadon is láthattuk már: A titokzatos világválogatott (Nemzeti Színház, 2008) vagy a Trapiti (Kolibri Színház, 2005). Tavaly a Petőfi Irodalmi Múzeum által működtetett Digitális Irodalmi Múzeum tagja lett, így mostantól számtalan kötete elérhető online formátumban is: http://pim.hu/object.D4FF35E9-C05B-4B37-A65C-59022E75468F.ivy.

A molyok is nagyon szeretik Darvasit, a Merítésben eddig kétszer is olvashattunk róla:
Virágzabálók: http://moly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom
Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?: http://moly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom-5

Ebben az évben eddig két kötete jelent meg: a Pálcika, ha elindul (gyerekirodalom), és az itt bemutatott Vándorló sírok.

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 97%; várólistán 10 molynak, kívánságlistán 7 molynak.

Molyok a könyvről:
@Annamarie: „A kezdő novella egy nagyon erős felütést ad a könyvnek, azt írtam hozzá, hogy kegyetlen, de gyönyörű. Ha csak ezt az egyet olvastam volna, az is elszédített volna, de szerencsére a folytattam.”
@olvasóbarát: „Darvasi ezzel a kötettel visszatért a novellához, melynek »az egyik legeredetibb képviselője». Egy időutazás a témákban: az ókori Kína, amely már korábbi műveiben is szerepelt, újból megjelenik, a keresztes háborúk kora is témát ad a szerzőnek. Isten és a lélek következetesen jelen van a történések hátterében és a halál, amely minden novellához kapcsolódik. Ennek ellenére a kötet nem lehangoló, inkább életszerű, remek szófordulatok, mondatok és gondolatok szövevénye teszi érdekes olvasmánnyá.”

Ha eddig még nem sikerült kedvet csinálnom a könyvhöz, akkor @petibácsi figyelemre méltó értékelése mellett itt tudtok beleolvasni a könyvbe: http://www.librarius.hu/koenyvajanlo/457-szerkeszt/1572-darvasi-laszlo-vandorlo-sirok

HÖLGYVÁLASZ
Az utóbbi idők legnagyobb felismerése az, hogy mindig képes az ember a változásra. Néha könnyedén, néha belátással, néha fogcsikorgatva, de képes rá… (@MiaMona idézete)

Ha elolvassuk Schäffer Erzsébet A temesvári lány c. könyvét, akkor megtudhatjuk, ő mennyire volt erre képes az alatt az idő alatt, amit édesanyja betegágya mellett töltött, és ez alkalom nekünk, olvasóknak is elgondolkodni azon, hogy mi magunk merre és hogyan tudnánk vagy lennénk hajlandóak változni még időben ahhoz, hogy a szeretteinkkel átélt végességnek ne a végén történjen minden… Mivel bennem most is elevenek a könyv sorai, ha elfogadjátok tőlem, akkor ezt a könyvet érdemes együtt (közvetlenül előtte vagy utána) olvasni Polcz Alaine Egész lényeddel címmel megjelent emlékezéseivel és naplórészleteivel.

Amit mindenképpen érdemes tudni az íróról:
1948-ban született, nagyon sok mindennel foglalkozott élete során mielőtt elkezdett volna írni, viszont már több mint két évtizede olvashatjuk sorait a Nők Lapjában, az első kötetei pedig az ezredfordulón jelentek meg, és azóta szinte minden évben kaptunk egy új Schäffer Erzsébet -könyvet. Díjai közül kettőt emelnék ki: Pulitzer (2001) és Prima Primisszima (2009).

„…a burkot vagy szépen, lassan lehántolgatja az ember, vagy egyszer éri egy olyan hatás, amitől leomlanak a falak. Én bízom abban, hogy vagy ez, vagy az, de sokaknál megtörténik. Persze tapasztalásra is szükség van. Nekem is kellett, és így megéltem, hogy felnőtt fejjel megszerettem az anyukámat. De ez a szeretet már más volt, mint korábban, inkább a megismerésről szólt.” (idézet egy 2010-es interjúból a szerzővel)

Egy másik könyvéről, A hintalovak nappal alszanak novelláskötetéről – ami hangoskönyvben is kapható, és amit szintén nagyon ajánlok, mert maga a szerző olvassa fel írásait – a Merítés egyik előző számában olvashattok: http://moly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom-3

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 89%; várólistán 23 molynak, kívánságlistán 14 molynak.

Molyok a könyvről:
@Rea: „Emlékezni akarok majd rá a kellő időben. Nagyon tanulságos és nagyon emberi.”
@meseanyu: „Azért szeretem Schäffer Erzsébetet, mert minden írása tele van életigenléssel. Ez a kis könyv is ilyen: hihetetlenül őszinte, megható és egyben erőt adó.”
@Netelka: „Mélységesen emberi, emberségesen mély. Sírvaolvasós, tanulságos, sohanemkésős.”

SZOCIOGRÁFIA
„A Kulákprés a két világháború között újnak számító és sok vihart kavaró szociográfiák sorába illeszkedik, és egy – a rendszerváltásig politikai okok miatt – még mindig nem eléggé dokumentált korszakot, társadalmi réteget és vidéket vesz górcső alá.” (www.papiruszportal.hu)

Závada Pálnak ez a regénye, mely egy falu (saját szülőfaluja) életét mutatja be a II. világháború utáni egy évtizedben, 2006-ban már a harmadik – átdolgozott – kiadásnál tartott. Szerintem ez önmagában sokat elmond a könyvről… Ha pedig szeretnétek néhány értékes kritikát olvasni róla, akkor itt többet is találtok egy helyen összegyűjtve: http://zavada.irolap.hu/hu/egyeni-cimkek/kulakpres.

Amit mindenképpen érdemes tudni az íróról:
1954-ben született a könyvében központi helyet elfoglaló Tótkomlóson, és miután végzett az ELTE szociográfia szakán, egy ideig még ezen a területen tevékenykedett, így a Kulákprés megírásához szükséges kutatómunka egyáltalán nem volt idegen számára. 1990 óta a Holmi folyóirat szerkesztője, és 2009-től az ő írásait is el tudjuk olvasni a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán: http://www.pim.hu/object.2E770823-DDB2-4771-B8E0-2DE1DAE02883.ivy, többek között a Jadviga párnája és a Milota nagy sikerű regényeit is. Ez utóbbiról a Merítés legelső számában találhattok egy cikket: http://moly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom.

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 86%; várólistán 13 molynak, kívánságlistán 10 molynak.

Molyok a könyvről:
@Színek: „Závada Pál széles körben minden réteget érintően dokumentálja a falu és az emberek szélmalomharcát, amint emberfeletti munkával igyekeznek kipréselni az esztelen követeléseket. Szívszorító küzdelem ez a fennmaradásért. Hihetetlen a családok, a falu összetartása, emberségből diplomáztak ezek az emberek.”
@timcsimacska: „Számomra érdekes volt, bár engem a paraszti lét minden mozzanata érdekel. Szomorú része ez a történelemnek.”

KLASSZIK
… ez az élet rendje. Mi az öregek halálát várjuk, a gyerek meg a miénket. Ami közte van, azt életnek hívják. (@motyi11 idézete)

Tar Sándor (1941-2005) fenti sorait a Nóra jön novellagyűjteményében olvashatjuk. A számos novella mellett írásai közé tartoznak regények, elbeszélések és nála is találunk szociográfiai munkákat. Tar Sándor jeles kortárs íróink közé tartozik, ő is számos irodalmi díjat nyert és az ő alkotásait is megjelentették több nyelven külföldön. Az irodalom határterületein is megfordult, ugyanis forgatókönyvíróként Molnár György Egyszer élünk és Gothár A leghidegebb éjszaka című filmjét jegyezte – előbbiért elnyerte a 31. Filmszemle Legjobb forgatókönyv-díját. Az életéről és pályafutásáról további részleteket, interjúkat, kritikákat és tanulmányokat a Nemzeti Kulturális Alap által működtetett oldalon találtok: www.tarsandor.hu

„Gyermekkorom óta megszállott módon olvasok. Egyfajta elvágyódást fejezett ki az olvasásba való elmerülés. Elvágyódást abból a világból, ahol nem volt jó élnem, ahol nem éreztem jól magam. Csak egy más világ legyen, amibe az ember beleélheti magát, aztán képzeletében tovább szőheti a történetet, amikor dolgozik, vagy éppen nem csinál semmit.” (Tar Sándor)

„Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud.” (Esterházy Péter Tar Sándorról)

A Nóra jön – a kötet címadó novellájáról itt olvasható egy nagyon alapos kritika: http://szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=322
A kötetben az utolsó írás – Te következel – pedig egy másik novellafüzérnek a címadója, amiről @n is írt márt Nektek: http://moly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom-6.

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 94%, várólistán 11 molynak, kívánságlistán 2 molynak.

Molyok a könyvről:
@ppeva: „Bármennyire nehéz, bármennyire szomorú – valahogy mégse sok. Ehhez az kell, hogy valaki így tudjon írni…”
@Viktor: „Ez egy afféle »best of« válogatáskötet, csak néhány új novellával, ezért többségük ismerős volt, de legalább rájöttem, hogy Tart nem csak olvasni, hanem újraolvasni is érdemes.”
@Miestas: „Az élet szép, mondjuk nap mint nap. Mindez addig a percig akár igaz is lehet, míg el nem kezded Tar Sándor novelláit olvasni, akkor elkezdesz gondolkodni a fenti mondat valóságtartalmán.”

VERS

elpattan a szív, üt és összerándul,
sírás csomója, kút fölött a súly,
zuhan, zuhan a méretlen sötétbe,
hangtalanul és visszhangtalanul
@szöszmösz idézete Szabó T. Anna Nehézkedés című kötetéből.

Amit mindenképpen érdemes tudni a szerzőről:
@dinnyemano készített egy nagyon jó kis összefoglaló karcot a költőről, úgyhogy itt át is adom neki a szót: http://moly.hu/karcok/163560. Ha többre is kíváncsiak vagytok, akkor látogassatok el Szabó T. Anna honlapjára: http://szabotanna.com/, illetve ajánlom figyelmetekbe a Merítés 2012 januári számát, amiben az Elhagy kötetét mutatta be nektek @n: http://mo.ly.hu/merites-rovatok/kortars-magyar-irodalom-5

„A Nehézkedés kivételes érzékenysége a látás problémáját előtérbe állító tárgyias versbeszéd mellett nem kis mértékben a könyv szerény kiállításának, alig több mint harminc költeményt magába foglaló kis terjedelmének volt köszönhető, az új kötet viszont mintha már a maga hatvanhat versével, az alkotói portré fokozódó jelenlétével is növekvő költői önbizalomról, a személyesség nagyobb fokú megjelenítéséről tanúskodna.[…]
A Nehézkedés és a 2002-ben megjelent Fény kötetek rendkívül magas színvonalon, több igen emlékezetes versben szóltak a látásról, s a látáson keresztül az ember és az embert körülvevő jelenségek érzékeny kapcsolatáról. Ezekben a kötetekben Szabó T. Anna számára még nagyon is kétséges volt a dolgok elsajátíthatósága, a jelenségek a maguk különállóságában még megőrizték tisztaságukat és titokzatosságukat. A költői én elsődleges kérdése az volt, hogy miként kapcsolódhat hozzájuk. A versek nagy erővel álltak ki a látás méltósága, egyúttal törékeny elsődlegessége mellett: »Nincs gyökered, csak a nézés./Üvegre lehelted az arcod./Nincs egyebed, csak a látvány./Szédülsz. A szélbe kapaszkodsz«– szól a Nyírfa című vers utolsó versszaka a Nehézkedés kötetből.” (Görföl Balázs – Jelenkor)

A kötetről recenzió: http://szabotanna.com/uncategorized/mesterhazi-monika-kit-nez-a-szem-szabo-t-anna-uj-verseirol/

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 86%, várólistán 3 molynak, kívánságlistán 1 molynak.

Molyok a könyvről:
@egy_ember: „Egy költő nem neked vetkőzik, hanem magának. Ha mégis úgy érzed, hogy neked szól, akkor már te magad vetkőzöl.”
@szöszmösz: „Így kell verset írni önmagunkról egyes szám harmadik személyben.”

NON FICTION
Valamikor régen olvastam egy útról, amelyről azt mesélték, olyan hely, ahol a csodák valóban megtörténnek. A lélek útjának is nevezik, és azt suttogják, sokan találkoznak útközben ismerős lelkekkel…

Sándor Anikó végigment a lélek útján, és ezt az utazását követhetjük végig az El Camino című könyvében. A téma, mint maga a zarándoklat is szerintem nyugodtan nevezhető “divatnak” (minden pejoratív hangsúly nélkül). Úgy gondolom, már mindenki olvasott egy könyvet, látott egy filmet, vagy legalább futólag hallott már az El Caminóról, és Sándor Anikó nem az első a témával foglalkozó itthoni utazó-szerzők közül, de ha nem tévedek, az ő írása a legújabb.

A könyvről:
„Minél nagyobb a kontraszt, annál meghökkentőbb az élmény. Sándor Anikó maga meséli el, mennyire tipikus »menedzserasszony« életet hagyott ott azért, mert úgy érezte, alapvető változtatásra van szüksége.”
Teljes cikk: http://olvassbele.com/2012/01/27/megyek-caminoba-sandor-aniko-el-camino/

Beszélgetés a szerzővel:
Volt kedvenc szakaszod?
Utólag olvastam, hogy a Camino szakaszai az életünk egy-egy szakaszát jelképezik, például az első a gyerekkort. Ezt előre nem tudtam, mégis az út első szakaszán folyton az édesapámra gondoltam, aki nem élt velem gyerekkoromban. Később volt egy olyan pontja az útnak, ahol elkezdődött minden, ami a zarándoklatom lényege lett.
Teljes interjú: http://www.antropos.hu/index.php?id=5998&cikk_kuldes=1&y=12&m=4&d=1.

Részlet a könyvből: http://olvassbele.com/2011/12/01/sandor-aniko-el-camino-az-ut-ami-hazavisz-reszlet/

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 91%, várólistán 12 molynak, kívánságlistán 13 molynak.

Molyok a könyvről:
@n: „Régebben olvastam már Tolvaly Ferenc El Caminoját és szinte ugyanazt az élettörténetet láttam most viszont. Nem kérdőjelezem meg a hitét, a hitelességét annak amit átélt és a félreérthetetlen jeleket amiket látott, azt sem, hogy bizonyosságot szerzett valamiről, de most inkább az érdekelne, hogy azóta hogyan él, hogyan gondolkodik. Az az El Camino érdekelne, amin azóta jár. Mert az életet is zarándokútnak tartom.”
@geszti: „Nem tudtam mi vonz engem a Camino-ban, de régóta foglalkoztat. Elolvasva a könyvet már tudom, és azt is, hogy nem múlhat el úgy az életem, hogy ne járjam végig, és ne találjam meg a saját utam.”
@violina: „Egy zarándoklat nagyon személyes, intim dolog. Írni róla – szerintem- elég nehéz és merész vállalkozás, mert vagy dokumentum jellegű útikönyv születik, vagy – éppen az út személyes jellege miatt, teljesen szubjektív beszámoló, aminek fogadtatása kiszámíthatatlan, attól függően kinek mennyire érdekes, tanulságos, felemelő a 'történet.”

KRIMI
A Budapest Noir Kondor Vilmos nagy sikerű krimi sorozatának az első kötete és egyben az író első publikált könyve, amiről @Bíró_Szabolcs ezt írta az ekultura.hu-n: „A helyzet az, hogy [magyar] krimiíró éppenséggel rengeteg akad, csakhogy mindegyikük külföldi helyszínre helyezi a cselekményt, külföldi neveket használ, és távoli kultúrák távoli problémáival foglalkozik. A szó legszorosabb értelmében vett MAGYAR KRIMI tehát a Budapest Noirral született meg, azaz: magyar helyszínen, magyar szereplőkkel, valóságos, magyar problémákkal…”
A teljes cikk: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2008-05-21+00%3A00%3A00/kondor-vilmos-budapest-noir.

A Magyar Narancs is hasonlóképpen vélekedik róla, annak ellenére, hogy megmutatja a kötet gyerekbetegségeit, amelyeket a szerző remélhetőleg mostanra kihevert, mivel idén már az ötödik kötete jelent meg: „Kondor komolyan veszi a feladatát […] Nem csupán eljátssza, hogy regényével betölt egy kétségkívül létező irodalomtörténeti űrt, hanem valóban megpróbálja visszamenőleg megteremteni a magyar nyelvű hard-boiled detektívregény műfaját.”
A teljes cikk: http://magyarnarancs.hu/konyv/visszajatszas_-_kondor_vilmos_budapest_noir-68885

Amit mindenképpen érdemes tudni a szerzőről:
1954-es születésű, végzettségét tekintve vegyészmérnök, és jelenleg az írás mellett is tanít egy gimnáziumban. Könyvei nagy sikerének ellenére olyannyira kerüli a nyilvánosságot, hogy állítólag internetes fórumokon megkérdőjelezik létezését/valódi személyazonosságát. Véleményem szerint, amennyiben ez tényleg így van, akkor ennél jobb városi legenda nem is keringhetne egy krimiíró körül :)

Interjúk a szerzővel:
Mi indította a sorozat első kötete, a Budapest Noir megírására?
Nagy kedvenceimet olvasva elég régen eszembe jutott, hogy milyen lehetne egy magyar krimi. Vagy milyennek kellene lennie. Nagy kihívásnak tartottam, hogy elképzeljek egy magyar nyomozót. Aztán sokáig csak olvastam, és mélyen megszerettem a régi Budapestet.
A teljes interjú: http://ekultura.hu/olvasnivalo/egyeb/cikk/2011-09-29+16%3A00%3A00/interju-kondor-vilmossal-2011-szeptember

A Gordon-sorozat a XX. század 30-as éveiben kezdődik, a 2012-ben megjelenő utolsó rész pedig már az 50-es években játszódik. Miért ezt a korszakot emelte ki Magyarország történetéből?
Mert ezt tartom a legérdekesebbnek és a leginkább félre- vagy alulmagyarázottnak. A korszakkal kapcsolatban tele vagyunk tévhitekkel, sőt csak tévhitek élnek bennünk, és engem érdekelt, milyen lehetett valójában akkor élni. Ez alatt a huszonvalahány év alatt annyi minden történt, hogy az egy országnak is sok volt, nemhogy az egyes embereknek.
A teljes interjú: http://cultura.hu/szub-kultura/kondor-vilmos-a-fohos-ne-dogoljon-bele/

Részlet a könyvből:
http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/reszlet/cikk/2008-02-10%2000:00:00/reszlet-kondor-vilmos-budapest-noir-cimu-konyvebol

A sorozat hivatalos oldalán (http://budapestnoir.hu/) napvilágot látott hír szerint a könyv 2012 januárban már az Egyesült Államokban is megjelent a neves Harper Collins kiadónál.

A könyv népszerűsége a Molyon:
Értékelések átlaga: 87%, várólistán 62 molynak, kívánságlistán 40 molynak.

Molyok a könyvről:
@csilla0923: „Rettentően, iszonyatosan, hihetetlenül nagyon jó könyv volt!!!
Soha nem olvastam krimit, de ennek a könyvnek a reklámja, a rövid leírása megfogott. Nagyon jó volt! Én, aki nem is szereti az ilyen dolgokat (eddig ezt hittem). Nem tudtam letenni, annyira érdekelt, hogy mi fog történni, és hogy is lesz a végén.”
@Hirundo: „A Budapest Noir-t nehéz letenni, tulajdonképpen még nem olvastam hasonlót sem soha. Eleve ez egy „könnyűsúlyú” könyv a célja szerint, mégis szokatlanul komolyan, igényesen kidolgozott nyelvezettel. A párbeszédek ülnek, a szereplőket rögtön megismerem a hangjukról (az örök ez-most-megint-kicsoda dilemma sehol), tökéletes a hangulatteremtés, és mindez mégis csak a finom körítés a történethez, amin meg egyszerűen érezni, hogy nem csak budapesti díszletek között, hanem tényleg Budapesten játszódik.”

ELSŐ LÉPÉS
Minden család életét számtalan tragédia rohasztja. Csak a legtöbben nem beszélnek róla. Hagyják, hogy belülről rágja szét a lelküket. Mint a patkány, amelyik a lágy részektől indul kifelé, miközben elemészti a tetemet. (@P_Janka idézete)
…írja kicsit se finnyáskodva Finy Petra idei megjelenésű első felnőtt regényében, a Madárasszonyban. Verset is olvashattunk tőle a 2006-ban megjelent Histeria grandiflora kötetében, és a molyszülők valószínűleg ismerik a nevét a gyerekkönyvek polcáról is, ahol már majdnem tíz könyve közül válogathatnak.

A könyvről:
„Finy Petra tudása ámulatba ejtő: nem csak az élővilágot ismeri rendkívül széleskörűen, de nagyszerűen fonja a különböző állatok és növények köré analógiáit, melyek a lírai szöveg lágysága és érzékletessége nyomán szívünk, lelkünk legmélyére is eljutnak, miközben a könyv gyengéd ritmusa tovább élénkíti a szemeink elé festett csodálatosan eleven képet.”
Teljes cikk: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2012-06-21+12%3A00%3A00/finy-petra-madarasszony

Részlet a könyvből: http://www.litera.hu/hirek/finy_petra_madarasszony

A könyvet eddig csak egy moly olvasta, de remélem, a nagyon alapos értékelése másokban is felkelti az érdeklődést.

MÁSODIK LÉPÉS
Lugosi Viktória Dafke című második felnőtt regénye a 2009-es Könyvhétre jelent meg, és tudtommal azóta nem írt új könyvet, úgyhogy egyelőre az ő harmadik lépése még várat magára…

A könyvről:
„Azt szokták mondani, egy nő két helyzetben képes mindenre: ha gyereket akar, vagy ha nem. Lugosi főhőse szerencsére az első kategóriába tartozik. […] Ez az élethelyzet adja meg a regény alapját, és szül egy kegyetlen, csipkelődő cinizmussal papírra vetett regényt az 1990-es években még leginkább ijesztő újdonságnak számító mesterséges megtermékenyítésről, és a rendszerváltás körüli magyar egészségügy helyzetéről. “
Teljes cikk: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2011-11-26+09%3A00%3A00/lugosi-viktoria-dafke

„…az Ajvé után a Dafke is azt mutatja, hogy Lugosi Viktória a hangulatfestésben remekel. Abban, ahogyan képes érzékeltetni a családi miliőt.”
Teljes cikk: http://kultura.hu/main.php?folderID=1174&ctag=articlelist&iid=1&articleID=284939

Amit a szerzőről mindenképpen érdemes tudni:
1962-ben született Budapesten. Író, újságíró, kommunikációs szakember, 1985-97-ig rádiós és televíziós szerkesztő, műsorvezető. 1997-től kulturális kommunikációval foglalkozik. 2002-től 2005-ig a Kulturális Minisztérium kommunikációs igazgatója volt. Első regénye Ajvé címmel 2000-ben jelent meg. Meseregénye 2002-ben Hümmögő címmel jelent meg, mely elnyerte az Év Gyermekkönyve címet. (www.pagony.hu)

Molyok a könyvről:
@Gólyanéni: „Magával ragadó mű, nagyszerű és »hiánypótló« témával. Szerethető, kézzelfogható szereplők, kiket nem csak a jelen pillanataiban, de a múlt történeteiben is láthatunk.”
@Maya: „Egy nagy kérdést boncolgat végig: vállaljuk a világ és a családunk előtt legfájóbb problémáinkat?”
@Zina: „A téma (milyen problémák elé állít egy nőt és egy egyébként boldog párkapcsolatot a meddőség) nem habkönnyű, de Lugosi Viktória okos humorának és a hősnő önironikus szemléletének jóvoltából nem lett tőle gyomorgörcsöm.”

SZÓRAKOZTATÓ IRODALOM – HUMOROS
A végére hagytam Nektek a macska-könyveket :) És a vakációra való tekintettel most csak élvezkedni fogok az idézetek között, remélve, hogy ezzel mindenkinek kedvet csinálok ahhoz, hogy valamelyik kötet kíséretében kapcsolódjon ki, akkor is, ha inkább a varánusz a kedvenc állata :)

Urbán Szabó Krisztina – Macskanapló

@Viki77: „Az úgy kezdődött, hogy reggelre eltűnt a kedvenc focim, és akkor sírtam, mert nem volt mivel játszanom, csak a felhúzható egeremmel, a csörgő dobozommal, a farkammal, a madzag-egérrel, a rénszarvasommal, a cipőfűző-gyűjteményemmel, a zoknikkal, a ruhaszárítóval és a kaparófámon lógó lasztival, és ettől sivárrá és kietlenné vált az életem.”
@sünmalac: „Azóta én vagyok a főnök. Este. Reggel majd akkor leszek, ha ki merek menni a Matyitól. Állítólag nem bánt, csak játszik. Ismerem az ilyet, láttam tévében, amikor egy mackó nem bántott valakit, csak játszott vele. Szép temetése volt. Az Állatkert állta.”
@Viki77: „És azt mondta, hogy jó legyek, és én jó is voltam, de aztán felébredtem, és akkor meg nem.”

Simon Tamás – Vérmacska avagy Alfi uralomra tör

Rendhagyó könyvismertető: http://olvassbele.com/2011/12/07/minden-ember-macska-nem-lehet-simon-tamas-vermacska-avagy-alfi-vilaguralomra-tor/

Részletek a könyvből: http://olvassbele.com/2011/11/21/simon-tamas-vermacska-avagy-alfi-vilaguralomra-tor-reszletek/

@Szöllősi_Bernadett: „Régen hugyoztam le az ágyát, úgyhogy eleget tettem a nosztalgia hívásának, mert nem adott azonnal enni az egyik reggel, hanem az alapvető életfunkcióit tartotta fontosabbnak.”
@Ronnie: „Azt mondta, hogy jó lenne, ha befejezném a mértéktelen zabálást, mert először azt hitte, hogy daganatos vagyok, de aztán kiderítette, hogy csak csüng a hasam, majd kitalálta, hogy végül is így sem rossz, fussam körbe az egész házat párszor, és akkor nem kell felsöpörni, mert az ordas nagy hasammal összeszedem a koszt.”
@Eszter01: „Találtam új játékot, le tudom húzni a vécét. Volt időm egész nap gyakorolni, úgyhogy éjszaka meglesz a szórakozásom, mivel álmos egyáltalán nem vagyok, ezért elvárom Szőritől, hogy ő se legyen az, és húzogatom le a vécét pirkadatig. Apropó, pirkadat. Ma ötkor keltünk, mert én unatkoztam, és arra gondoltam, hogy együtt mégiscsak jobb unatkozni, mint egyedül, és elkezdtem körömszakadtából kaparni az almos dobozom sarkát.”

Simon Tamás – Vérmacska 2 avagy a világuralom Alfira tör

Molyok a könyvről:
@Algernon: „Alfit b+ még mindig rettegi a világ. És Alfi még mindig az a macska, akitől óva intenek, aki uralkodik fölötted, aki leigáz. Az igazi macska :)”
@abstractelf: „Akárcsak az első rész, Alfi és Szőri újabb történetei ismételten megfogtak maguknak. Egyszerűen már alig vártam, hogy olvashassam, s alig vártam tegnap, hogy hazaérjek, s nekiállhassak. Fantasztikus volt, vicces is a maga módján, bár itt több különböző érzelem is megjelent a háttérben, s újabb központi problémák kerültek előtérbe. Úgyhogy imádtam… röviden szólva. :)”
@SinkaZsuzsanna: „Olvasás közben készítettem hozzá fejben animációt, jó volt. :D”

Jó nyaralást, molyok! :)