16+

HatárŐrség

!

Május volt. Verőfényes, csöndes délután. Ha valaki csodára számít, hát ilyenkor számítson. (Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek – http://moly.hu/idezetek/139508 – @petibácsi idézete.)

Május volt. Nézzük, mit hozott nekünk: csoda nem történt. Nem – a határon túli magyar szerzők nem taroltak a Moly népszerűségi listáján. De nem is kell ilyen csodákra számítani. A lényeg: most is ott voltak, ahol lenniük kellett, szóltak azokhoz, akik meghallgatták őket, és bizony, néha azt is elérték, hogy az eddig nem igazán odafigyelők is hegyezgessék fülüket.

A már ismert, megszokott és jól bevált szerzők, könyvek mellett ebben a hónapban kevésbé népszerű, de figyelemre érdemes írók is teret kaptak.
Az első regényét tavaly novemberben bemutató @papp_sandor_zsigmond-ot emelném ki közülük. (igen, a szerző pár hónapja regisztrált a Molyon, nem igazán aktivál itt – még –, de azért örülök, hogy tud rólunk, és bekukkantott hozzánk. :)

De kicsoda is Papp Sándor Zsigmond?
Mondja el röviden ő maga:

Születtem 1972. május 22-én, Radócon (Rădăuţi), az egykor volt monarchia legszélén. Középiskoláimat Szatmárnémetiben jártam ki. 1995-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium diákjaként végeztem, majd 1997-ben beiratkoztam a Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának filozófia szakára. 2001-ben védtem meg az államvizsga dolgozatomat, mely Albert Camus abszurd filozófiáját és irodalmi munkásságát elemezte. Jelenleg Budapesten élek. (…)
Szövegeim olvashatók az Erdélyi Dekameron, az Erdélyi Szép Szó illetve a Lassított lónézés című antológiákban. 2006-ban a VI. Európai Elsőkötetesek Fesztiválján én képviseltem Magyarországot.
(http://pappsandorzsigmond.adatbank.transindex.ro/belso.php?a=oneletrajz&k=9)

Kötetei:
Semmi kis életek (regény) 2011
Az éjfekete bozót (novellák) 2005
Meghívó minden keddre. (irodalmi publicisztika) 2005
Oran veszteglő hajói (esszé) 2002
ahonnan a város (novellák) 1998
72-es blues (novellák) 1995

A szerző több irodalmi díjat is nyert, legutóbbit, az Artisjus-díjat 2012. április 17-én. http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=62584

Olvasgassunk tőle:
http://pappsandorzsigmond.adatbank.transindex.ro/index.php?k=9

Kitöltötte a Proust-kérdőívet is. Kíváncsi vagy a válaszaira?
http://pappsandorzsigmond.adatbank.transindex.ro/belso.php?a=oneletrajz&k=9

Papp Sándor Zsigmond a Molyon két kötettel szerepel:

Az éjfekete bozótot hatan olvasták. http://moly.hu/konyvek/papp-sandor-zsigmond-az-ejfekete-bozot
@metahari:
„A bozótos megfogott, körbeölelt az indáival, hiába a sűrű, szúrós történet, a kilátástalanság mellett az apró szépségek jöttek elő szépen sorban. Néha meghökkentő fordulatokkal. „A nevetést pedig, mintha valamilyen furcsa nyavalya lenne, egy ideig nem is tudta abbahagyni.” (http://moly.hu/ertekelesek/3414)
@Adéle :
„Hű. Valami nagyon érdekes világba kalauzolt el. A jellemek olyan vonásait rajzolta körbe, amik olykor alaposan megborzongattak.
Csáth Gézát idézte elém, de sajátos stílusa teljesen elkülöníti tőle.” (http://moly.hu/ertekelesek/199937)

„Az éjfekete bozót szövegei egy (eléggé, de nem végletesen és visszavonhatatlanul) lepusztult tájban történnek, valamiféle urbánus peremen, amolyan szlamban, ahol békésen megférnek együtt az eladott focimeccsek, az érthetetlen felirattal vetített, de kitartóan nézett filmek, a „munka után kujtorgók" (109.), a hőközpont melletti üregekben tenyésző emberek, a férfi frufru-őrület (88.) a moldáv betegegekkel és a vígan áradó szappanoperákkal.” (T. Szabó Levente)
T. Szabó Levente írása a kötetről itt olvasható: http://www.lato.ro/article.php/Posztszoci-transzszilv%C3%A1n-%E2%80%93-v%C3%A9rb%C5%91-ecsettel-Papp-S%C3%A1ndor-Zsigmond-Az-%C3%A9jfekete-boz%C3%B3t-c-k%C3%B6nyv%C3%A9r%C5%91l/285/

+
>!
+
13+
petibácsi

(…) és ez nem az a reménytelenség volt, ami költői és tragikus, mert mélysége is van és magassága is, hanem az, ami hétfő reggel jön szembe a kávé és a pirítós között.

328-329. oldal

Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek Erdélyi történet

Új hozzászólás
1 hozzászólás
!

A Semmi kis életek című regényén a szerző hat évig dolgozott. Tizenhat moly olvasta. http://moly.hu/konyvek/papp-sandor-zsigmond-semmi-kis-eletek

@bozs-nak nem igazán jött be: “Rettentő szubjektív vélemény következik, kéretik nem sok negatívat küldeni felém: Hogy ez a könyv mennyire nem tudott lekötni. Nem is tudom mikor hagytam félbe könyvet, hát most eljött ez a nap is. „Érdekes” a történet, mert egyáltalán nem szól semmiről és ezt az elolvasott 150 oldalból szűrtem le. Csapkod az időben, összefüggések nehezen kerülnek elő, viszont a nemi érintkezésekről bőven és szaftosan ír.” (http://moly.hu/ertekelesek/904664)

@ppeva is talált benne hiányosságokat, de szerinte:
„Elolvasni (…) nagyon is érdemes. Nagyon jó kis kórrajz a diktatúra (és a diktatúra bukását követő bukdácsoló évek) mindennapjairól. A hatalmaskodók és az elnyomottak egyformán semmi kis életéről.” (http://moly.hu/ertekelesek/863710)

@petibácsi-t viszont azonnal lenyűgözte a regény, a szerzőt pedig a kortárs magyar irodalom egyik nagy mesélőjének tartja:

+
>!
+
24+
petibácsi

Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek Erdélyi történet

Ott kezdődik, hogy már az első oldalak után egyértelművé vált, hogy a Libri üzletpolitikáját tükröző, lektűrösen csiribiri borító mögött egy igazi irodalmi kincsre bukkantam. Egy ékszerre, ami bőven a sokszorosát érdemelné annak a figyelemnek, amiben részesül.
Egy kicsit Dragomán, egy kicsit Tar Sándor, a kényszeredetten poshadt légkör miatt pedig kicsit Bodor Ádám, de a nálam olvasottabbak olykor még Láng Zsolt, Szilágyi István, Vida Gábor és Herta Müller nevét is felemlegetik.
Engem (főleg a szerkesztésmód komótos nagyívűsége, de gyakran a nyelvezet szépsége miatt is) picit a Virágzabálókra emlékeztetett, és ekkor jöttem rá, hogy miért unhatta néhány értékelő a regényt, ugyanis a regény tényleg túl hosszú, azaz kb. csak a kétharmadától kezdenek felsejleni azok a kapcsolódási pontok, amik ezt a három különálló gigantikus fejezetet és főszereplőt (egyébként frappánsan, sőt néha fájdalmasan) összekapcsolják. Addig inkább a kitérőkkel, háttérinfókkal, (köz)hangulatokkal bőszen teletömött, anekdotázós, visszaemlékezős részek dominálnak, amik lassan kiérlelnek az olvasóban egyfajta szomjas kíváncsiságot a történet jelen ideje iránt, hogy mikor aztán majd felszínre kerülnek a történetszálakat összekötő kapcsok, olyat csattanhassanak, mint a bilincs.
Továbbá egyedi ízt visz a könyvbe az a fajta részvéttel teli, még a groteszk részeknél is szeretetteljes humor, amivel ezek a Ceausescu-rendszerben vergődő/lébecoló semmi kis életek a papírra kerültek, s ez nálam önmagában megér egy plusz csillagot.
A méretei és az adomázása miatt a türelmetlenebb olvasóknak talán körülményeskedőnek hat majd, én azonban az elsőtől az utolsó betűig élveztem, és büszkén üdvözlöm Papp Sándor Zsigmondot a kortárs magyar irodalom nagy mesélői közt! Azt hiszem, már az első regénye után kijelenthetem, hogy hűséges olvasója leszek :)

Új hozzászólás
6 hozzászólás
!

Ha már tudja, hogy minden kitartás önnön magából nyeri az értelmét: kitartani lényegében annyi, mint értelmet adni az értelmetlenségnek. Felöltöztetni a mindig csupasz őrületet, mert úgy már bárminek hazudhatjuk: hűségnek, ragaszkodásnak vagy akár szeretetnek. Csak úgy tolonganak ilyenkor a szavak. (@petibácsi: http://moly.hu/idezetek/139469)

És mit mond az író? Szemelvények a vele készített interjúkból, cikkekből: http://hvg.hu/kultura/20111214_papp_sandor_zsigmond_konyv_ajanlo
http://www.litera.hu/hirek/papp_sandor_zsigmond_attol_feltem_nem_lesz_eleg_erom_nemet_mondani, http://www.librarius.hu/interju/462-szerkeszt/880-diktatura-teve-szex, http://barkaonline.hu/megkerdeztuek/2447-papp-sandor-zsigmond-interju

„akin, vagy amin tudok nevetni, az már félig-meddig a birtokomban van.”

A regény címéről:
„A cím Sárközy Bence érdeme. Én a Margarita tegnapjait adtam neki, de ezt elvetettük, mert túlontúl támaszkodott volna Bulgakovra. Aztán volt még Vörös vonal, Felnőttszobák, meg amit különösen szerettem: A tegnapi ház. Igazából még ma is meglepődöm, hogy van egy Semmi kis életek című regényem. Érzem és értem, hogy ez a cím mit fed, csak még furcsa kicsit. Mintha egy ismerős idegen lakna a házamban. Egy biztos: a másodiknál már keményebb leszek, és nem engedem át a keresztapaságot.”

A témáról:
„Hogyan viselkednek a rendszerváltás után a diktatúrában csak magunknak elsuttogott történetek?”

„nem tényregényt akarok írni, engem a hatalom természete érdekel. Egy fikció fikciója. Hiszen minden diktatúra egy idő után végzetesen elszakad a valóságtól, saját fikcióját kezdi kiépíteni. A fejünkben él tovább. Miért is lenne ijesztő önmagában egy kisváros reggeli utcája, ahol alig járnak?
Hát azért, mert a fejemben már rég benépesítettem mindenféle alakokkal. Az óvatosság kísérteteivel. Tőlük félek.”

„az volt a fontos, hogy mit jelentett számomra a diktatúra. Hogy széttördelte a történeteinket, vagyis nem engedte, hogy a történeteink összeálljanak egyetlen igaz történetté. Mert ami igaz, az már rögtön a szabadság felé kezd vezetni.”

„A diktatúra számomra a körülöttem lévő emberi gesztusok és nem a tragikus történetek révén érvényesült.”

Önéletrajziságról:
„Bodor Ádám mondta valamelyik interjújában, hogy nem tud mit kezdeni a valós történetekkel. Nekem ellenben szükségem van rájuk.”

„a krónikás szerepe számomra érvényes szerep. Szeretem átgyúrni a saját bejáratú történelmemet.”

Hogyan tovább?
„Most már sokkal inkább a kilencvenes évek zűrzavara érdekel, és az identitás kérdése. Mennyire hatott például az asszimiláció, mennyi bennem a román és mennyi a magyar? A menni vagy nem menni kérdése, elhagyni Erdélyt az anyaország miatt, vagy sem. Arról nem beszélve, hogy sokan csak a gyűlölet szavaival voltak képesek megválaszolni az önmeghatározás kérdését. Magyar vagyok, mert gyűlölöm az oláhokat. Szóval, most ez érdekel. Ennek szánnék egy regényt.”

A példaképről:
„Bodor Ádám a példaképem, irtózatos erőfeszítésekbe került eltávolodni tőle, de a regényben vannak olyan részek, miként a korábbi novelláimban is, ahol megemelem a kalapom előtte.”

„Én most egyébként a Verhovina madarait díjaznám halálra, és szerencsére ez nem csak magánvélemény.”

Mi sem bizonyítja jobban Papp Sándor Zsigmond állításának igazát, mint a pár napja, május 18-án Bodor Ádámnak (és Győrffy Ákosnak) átadott Szépirodalmi Figyelő-díj.
„Pápay György, a lap főszerkesztője elmondta: Bodor Ádám a Székelyföld folyóiratban megjelent Damasskin Nikolsky rókái című művéért, Győrffy Ákos pedig a Magyar Lettre Internationale-ban publikált A Würzburg hullámai című versért kapja a díjat. Megjegyezte: az elismerés egyben az eddigi életműnek is szól.” (http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=63629)

A Damasskin Nikolsky rókái, részlet a Verhovina madarai című regényből, a Székelyföldben itt olvasható:
http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTM5Mw

A molyokat a regény már rég meggyőzte. Májusban @lakmuszisz_HisztisMirtill-en volt a sor:

+
>!
+
4+
lakmuszisz_HisztisMirtill MP

Bodor Ádám: Verhovina madarai ↑ 6% Változatok végnapokra

(szerkesztés alatt)
Hihetetlenül és nagyon-nagyon tetszett. A borító megalapozta tartózkodó és minden vesszőre figyelő olvasásom, de ez egyáltalán nem vált káromra. A töredezett linearitás, a fárasztóan nehéz kénes levegő, a szereplők toprongyossága, a relatív értékvilág és törvények, a furcsaságok természetessége … elég is ennyi, hogy ne tudja az ember, az-e a „normális” világ, ami a telepen élőket veszi körül, s minden, ami azon kívül van a szokatlan, az idegen. S vajon ennyire elzártan létezik-e Verhovina, ha ott nincsenek is madarak, s az utolsó mondatban rozsdafarkúak fészekrakásáról értesülünk?
Kék kristályok rakodjanak erre a könyvre, s csillogjon a kettes számú, de tulajdonképpen hármas forrásból most és mindörökre…

Új hozzászólás
!

Hogy mit olvastak még a molyok májusban?

Hosszú Ferenc felvidéki író Hegytetőn három fenyő című emlékező regényét, mely egyben kordokumentum is.
@Grego értékelése:

+
>!
+
3+
Grego

Hosszú Ferenc: Hegytetőn három fenyő

A magyar irodalom titkos kincse egy számomra teljesen ismeretlen írótól, remekmű.
A gyerek szemén át nézett akkori világ a magyar történelem legfájdalmasabb, legzűrösebb időszaka, mégis, így, a gyermeki tiszta leegyszerűsítés révén sikerül érthetővé és átérezhetővé tenni. Ráadásul nem az „anyás”, hanem a felvidéki magyarság szemszögéből történik mindez, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy ne a szokott sztereotípiákon keresztül nézzük a korabeli eseményeket.

Új hozzászólás
!

@porca Urbán András újvidéki származású rendező középiskolás korában írt, változatlan formában kiadott novelláit és drámáját olvasta, a Hajnali partizán kötetet.
„A novellák anélkül kerültek be a kötetbe, hogy bármit is változtattál volna rajtuk.
– Ezeket középiskolás koromban írtam, és a Képes Ifjúság is részt vállalt a kiadásban, amely főleg a középiskolások lapja, és ez nagyon kedves volt nekem. Ez a tény is közrejátszott abban, hogy nem változtattam. Másrészt nem tartottam fontosnak, hogy hozzájuk nyúljak. Úgy éreztem, nem lennék autentikus. Az érvényességük megmaradt. Biztosan lennének szavak, mondatok, amiket kihúznék, de ebbe a munkafolyamatba nem akartam belevetni magam. Akkor valószínűleg új novellákat írnék.” – mondja a szerző. (http://www.urbanandras.com/index.php?s=interjuk&i=12&lng=0)

+
>!
+
6+
Jaumijau

Urbán András: Hajnali partizán Prózák, dráma

Fogalmam sincs, mit olvastam, egy mondatban, ezer mondatban sem tudnám elmondani. Kaotikus és kiborító, zseniálisan beteg. Az első könyv, ami kifog rajtam. Nem tudom, mit mondhatnék róla, hogyan értékelhetném. Besorolhatatlan kategória. Nem a maga 80 oldalával szippant magába, hanem a szerző ki nem mondott gondolataival. Olyan, mint egy labirintus, ami egyre jobban elnyel a kiútkeresés közben. Minden közömbös, mégis a legapróbb részletek is mondani akarnak valamit, de talán a szerző sem tudja, mit. És így megy a cselekmény. Teljesen kiszámíthatatlan, felfoghatatlan, mégis lebilincselő, nem tudok nem foglalkozni vele, vagy „á ez hülyeség”-gel lezárni. Túl őrült ahhoz.

Új hozzászólás
1 hozzászólás
!

Május legolvasottab határon túli írója ismét Wass Albert volt, a legérdekesebb értékelések két regényről születtek.
@goofry karca a szerzőről: http://moly.hu/karcok/154512
Adjátok vissza a hegyeimet!
@robinson: http://moly.hu/ertekelesek/946963
A funtineli boszorkány
@goofry: http://moly.hu/ertekelesek/956883
@Hiranneth: http://moly.hu/ertekelesek/946500

+
>!
+
16+
Bubuckaja MP

Wass Albert: A funtineli boszorkány

Ennek a regénynek lehetne az is a címe, hogy az Elveszett Paradicsom, ha nem lenne ez már foglalt. :)
Isten – vagy nevezzük akárminek – lepottyantotta a megtestesült tiszta, őszinte, természetes ártatlanságot, azt, akit ő teremtett. Fokozatosan űzetik ki ebből a paradicsomi állapotból, elsőnek gyermeki, emberi, női ártatlanságát veszik el, „civilizált”, társadalmi korlátokat akarnak ráerőltetni, majd megmutatják neki „istent” és azt is elveszik. A keresztény civilizációnak és az egyháznak semmi köze Istenhez. Istenhez Nucának van köze, aki azt sem tudja, hogy kicsoda-micsoda, de sokkal inkább magában hordozza és ismeri, mint bárki, aki a templomban prédikál vagy térdepel. Az emberek, a társadalom, a férfiak, a vallás űzette ki a paradicsomából.
Olyan időszakot vázol elénk Wass, amikor a hegyeket átfúrja a fekete ördög, és a fűrész visító szava pusztítja az erdőt. Elveszett a paradicsom, elveszett a szabadság, elveszett az ártatlanság, és elveszett a boldogság is. A regény végére mindenki meghal, akinek valaha köze volt Nucához, a funtineli boszorkány is a régi, paradicsomi állapot szülötte, ahogy körülötte mindenki, és ennek az isteni állapotnak leáldozott, el kell tűnnie, a gyermekeivel együtt.
Mi a XXI. században már nagyon távol vagyunk istentől (ez alatt nem a keresztény egyház istenét értem). Szabályainkkal, korlátainkkal taszítjuk el magunktól. Ha felnéznénk az égre közelebb kerülnénk hozzá, mint azzal, hogy a sötét, hideg épületben mormolják a meghatározott, betanult, automatikus szövegeket. Mért távolodtunk el annyira attól, amiből lettünk? Mért pusztítjuk azt, ami lényeges? Mert intelligensnek és civilizáltnak képzeljük magunkat? Ostobák vagyunk és barbárok.

Új hozzászólás
3 hozzászólás
!

@olvasóbarát a novellista Benedek Elekkel http://moly.hu/ertekelesek/955772, @ervinke73 pedig Tamási székely „eposzregényével" ismerkedett:

+
>!
+
8+
ervinke73

Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi

Miként az erdők-mezők illatukkal élnek bennem immár kiolthatatlanul, e könyv szavaival, a mondatokká fűzött szavaival, a szavak mögötti hangulatával, a ki nem mondott mondanivalójával, a rejtett, de nem titkolt üzenetével tesz hozzám. Ha eljutok Székelyföldre, azt hiszem, egy darabka földet magammal hozok!

Új hozzászólás
!

@jezsek Fodor Sándor humoros-szatirikus oldalát fedezte fel: http://moly.hu/ertekelesek/960600, @lorem az élet napos oldalát. Nem tudott betelni a napsütéssel, kérne még:

+
>!
+
11+
lorem P

Karácsony Benő: Napos oldal

Ez a könyv pont olyan egyszerű, mint az élet, és pont olyan bonyolult és összetett, mint az élet. Egyszerre. Legjobban a malomnál töltött időt szerettem Veronkával, na meg Pompone szeretetét, ragaszkodását. A szépen megírt, derűvel átitatott mondatok miatt kéne nekem minden napra vagy 5-10 oldal ebből a történetből. (szerk.: örömteli felfedezés, hogy van folytatása! Most tűkön ülve várom, hogy 1-kor kinyisson a könyvtár.) Éppen ezért kedvenc – bármikor, ha rossz kedvem lesz, vagy csak úgy is – kiülök majd a Napos oldalra, hogy egy ideig nézzem ahogy növekszik a fű, vagy ahogy mozognak a falevelek, a felhők.

Új hozzászólás
!

@mama_gold a már majdnem két éve tragikusan elhunyt Jancsó Noémi kötetével ismerkedett:

+
>!
+
6+
mama_gold ♥

Jancsó Noémi: Emotikon

Tetszett. J. N. remek írónő lehetett volna. Egyedi stílusa, a képi leírásai fantasztikusak!
„ A felhők egymáson henyélnek, és csókolóznak, bujálkodnak a méhek.”

„Erről a bokorról minden hajnalban rózsát lop egy fiú, a szerelmesének. Nem szólok az öregasszonynak, pedig megkért rá: lessem ki, hogy miért tűnik el naponta egy virág a bokorról. Én hallgatok, és nem a fiúért teszem, hanem a rózsabokorért. A rózsabokor léte így igazolva van. Gyermekei a szerelemnek tündökölnek. Egy ismeretlen lány minden reggel vázájába tesz egy szál fehér rózsát, és gyönyörködik a szerelemben. Én meddő rózsabokor vagyok, meg nem született gyermekeimnek elhagyatott anyja.”

Először azt gondoltam, hogy az egész könyv Danielről és Valentináról fog szólni. Később képbe került Nóra is, élveztem, ahogy msn-en beszélgetnek :) De hamar és szomorú vége lett. Olvastam volna még. Az újabb történetek mindig megszakították a gondolataimat. Ezért szeretem az „egyberegényt”. Mert az sokáig tart…

Új hozzászólás
5 hozzászólás
!

Végül, de nem utolsósorban: a költők. Mert ők sem maradtak ki ebben a hónapban sem.
Kányádi Sanyi bácsi @Véda-t bűvölte el: http://moly.hu/ertekelesek/959572
@Maya-t pedig Boér Géza: http://moly.hu/ertekelesek/959153

És persze azt se feledjük el, hogy 1907. május 17-én, 105 éve született Dsida Jenő.

+
>!
+
11+
Bibibii

Én vagyok a Te távoli
társad és örökös barátod,
kinek kezét sose fogod meg
s igazi arcát sose látod.
Én is, mint te, egyazon úton
járok szüntelen körbe-körbe
s éjszakánként ugyanúgy nézek
önmagamba, e furcsa, görbe,
törött és fátyolos tükörbe.

Dsida Jenő: Dsida Jenő versei

Új hozzászólás
1 hozzászólás
!

És végül: kedvelitek a kihívásokat? Van miből válogatni, a plecsnik csudaszépek, könnyen megszerezhetőek. A feltétel: olvassatok határon túli szerzőktől.

@ÁrnyékVirág: http://moly.hu/kihivasok/barangolas-az-erdelyi-irodalom-erdejeben
@krlany: http://moly.hu/kihivasok/deli-orseg-vajdasagi-magyar-irodalom-olvasoklub
@krlany: http://moly.hu/kihivasok/eszaki-orseg-felvideki-es-karpataljai-magyar-irodalom-olvasoklub

@krisztina990: http://moly.hu/kihivasok/gion-nandor
@elle: http://moly.hu/kihivasok/olvassuk-wass-albert-muveit
@madárka: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-suto-andrast
@Reelka: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-benedek-elektol
@Bibibiii: http://moly.hu/kihivasok/fodor-sandor

Ide is lehet „importálni” szerzőket, könyveket: ;)

@Miestas: http://moly.hu/kihivasok/magyarok-elonyben
@zsenya: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-kortars-magyaroktol
@Judy22: http://moly.hu/kihivasok/minden-honapra-egy-magyar
@Izolda: http://moly.hu/kihivasok/kortars-szep-irok-virtualis-vilagtalalkozoja-2012
@Üstökös: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-verseskoteteket

+
>!
+
29+
ÁrnyékVirág

Barangolás az erdélyi irodalom erdejében ★

72 résztvevő 24 könyv

Elkezdődött2011. október 13., 18:14
Jelentkezési idő2012. december 31., 18:13
Véget ér2013. április 30., 23:59

A kihívásom célja az, hogy megismerjük Erdélyt a könyvek által – mert különleges, mert sokszínű, mert gazdag hagyományokkal rendelkezik, és mert rengeteg olyan erdélyi szerző van, akinek a munkája kevéssé ismert, pedig igazán érdemes lenne megismerni. (Tamási Áron, Nyírő József, Kós Károly, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Karácsony Benő, Fodor Sándor, Méhes György, Áprily Lajos, Benedek Elek, Bogdán László, Kuncz Aladár, Reményik Sándor, Lám Béla és még sorolhatnám)

A teljesítéshez:
1. Olvassunk el két különböző erdélyi szerzőtől egy-egy művet! Műfaji megkötés nincs. Ha lehet akkor olyant, amit még nem olvastál.
2. Olvassunk el legalább 10 verset Szilágyi Domokos költeményei közül! – mert zseniális, mert a kedvencem, és mert annyira kevesen ismerik. (Természetesen aki az 1. pontnál Szisz-kötetet olvas, teljesítette is a 2. pontot)
3. Irjuk meg az értékelést, és tegyük fel a polcra :)

UPDATE: Kihívás meghosszabbítva! Remélem így mindenkinek sikerül teljesíteni :)

Kedvcsinálónak:
http://moly.hu/polcok/erdely-nyilt-polc
http://moly.hu/polcok/erdelyi-nepszokasok-hagyomanyok

Szilágyi Domokos versei:
http://mek.niif.hu/02900/02917/02917.htm
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/modern/szilgydo/kenyszer/

AJÁNLÓ-POLC: http://moly.hu/polcok/erdely-es-irodalom-ajanlo-polc-nyilt
könyvek, cikkek, linkek, képek, zene, minden ami a témához kapcsolódik – a Ti segítségetekkel készül, csak bátran tessék pakolni rá!

ÉRTÉKELÉSEK POLCA: http://moly.hu/polcok/erdelyi-irodalmat-olvasunk-az-ertekelesek-polca

A „Könyvek” fülre kattintva is találtok erdélyi szerzőket, a teljesség igénye nélkül. Egy szerzőtől csak egy-egy könyvet teszek fel, de persze mást is lehet olvasni!
Tavasziasodott a képünk is :)

Új hozzászólás
484 hozzászólás
Új hozzászólás
A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!