A képzelet birodalmai - Kalandozások Középföldén

Tolkien élete és munkássága

John Ronald Reuel Tolkien (1892.01.03-1973.09.02) Dél-Afrikában született, de gyermekkorát már Angliában, Birminghamben töltötte, ahol 12 éves korára árvaságra jutott.
Mélyen hívő anyja, valamint katolikus papként tevékenykedő gyámja hatására ő is kereszténnyé vált, s e hite később is megjelent a munkáiban is. (Jó barátja, C. S. Lewis, a Narnia történetek atyja, Tolkien hatására tért át a katolikus hitre.)

A nyelvészet és a nyelvtudományok iránti vonzalma hamar megmutatkozott, és oxfordi tanulmányait is ennek megfelelő szakosodással folytatta. A hagyományosnak tekinthető ógörög és latin mellett a gót, az óangol és az óskandináv, valamint a finn nyelvvel foglalkozott igazán behatóan. A nyelvek tanulmányozása során megismert koraközépkori irodalom és a mítoszok mély benyomást tettek rá, és ezek egyes elemei később szervesen beépültek az irodalmi munkásságába is.

Még kamasz korában szeretett bele későbbi feleségébe, Edith Brattba, akit (bár Tolkien gyámja három évre, Tolkien nagykorúságáig eltiltotta őket egymástól) feleségül is vett. Szerelmük történetét a Szilmarilokban olvasható Beren és Lúthien históriájában örökítette meg.
Az I. Világháború idején a fronton szolgált, és meg is sebesült. Részben a harcok során szerzett nyomasztó élményeinek feldolgozására kezdte el írni az Elveszett mesék könyvét, amely a Középfölde történetek mitológiai megalapozását és kezdeti csíráit jelentették.

A háborút követően nyelvészprofesszorként dolgozott, először Leedsben, majd Oxfordban.
Három fia születik, akik közül a legfiatalabb, Christopher később atyja irodalmi hagyatékának őrzője, a Szilmarilok és további posztumusz művek szerkesztője lett.

http://hu.wikipedia.org/wiki/J._R._R._Tolkien
http://en.wikipedia.org/wiki/J._R._R._Tolkien

(illusztráció: Nicole DeClerk)

A Gyűrűk Ura és Középfölde hatása a fantasy irodalomra

Bár sokan úgy vélik, hogy a fantasy irodalom Tolkien professzor könyveinek megjelenése előtt nem is létezett, de ez tévedés. A harmincas években nem csak a Poe és követőinek munkásságát például vevő gótikus stílusú rémtörténetek, hanem a lovagregények és pikareszkek kalandos hangulatát a kelta és germán mítoszok boszorkánysággal és szörnyekkel teli világát ötvözve íródtak az első pszeudo-középkori/ókori környezetbe helyezett kard és boszorkányság történetek is. Ezek közül a legmaradandóbbak alkotó, hazánkban is ismert szerzők: Robert E. Howard, akinek hyboriai korban játszódó Conan történetei, valamint Fritz Leiber, akinek Ffhard és Szürke Egerész főszereplésével Lankhmarban játszódó novellái már a ’30-as években közkedveltek voltak.

Tolkien azonban három dologban vitathatatlanul felülmúlta a kortársait: kidolgozottságban, irodalmi igényességben, és nem utolsó sorban, terjedelemben.

Bár az említett írók is kreáltak egy-egy sajátos mítoszt és világot a történeteik háttereként, de Középfölde ezeket mind fölényesen maga mögé utasítja a részletgazdagságát tekintve.
Tolkien a történeteinek helyszínül szolgáló világ minden szegletét egy igazi tudós aprólékosságával, a szó legszorosabb értelmében, évtizedes munkával dolgozta ki. A könyvei elsöprő sikerének ez a kidolgozottság az egyik pillérje.
A másik, az a lenyűgöző mitológia, amelynek legfontosabb alapjául a borongós északi és kelta regék és mondák szolgáltak. Ezeket a mitológiai elemeket és történeti forrásokat úgy sikerült egyénivé formálnia, hogy bár az északi mítoszokban járatosak számára sok ismerős motívum megmaradt (Edda ének, Beowulf saga, Kalevala, Nibelung mondakör), mégis új és egyedi ízt sikerült hozzájuk tennie.
A harmadik – s talán a megjelenés pillanatában a legfontosabb – az volt, hogy a regény főszereplői nem rettenthetetlen lovagok, vad barbárok, vagy furfangos szélhámosok voltak, hanem a jámbor, békeszerető – nem is csak nyomokban a derék, angol nyárspolgárokra hajazó – hobbitok lettek.

A Hobbit maga is szép sikert aratott, de a világhírt A Gyűrűk Ura hozta meg Tolkien számára.
A megjelenést követően százával alapultak a klubok, irodalmi körök és társaságok, amelyek fő feladatuknak tekintették a könyvnek és világának minél tökéletesebb megismerését.
A fantasy irodalomban pedig természetesen azon nyomban megjelentek a követőek (és sajnos az epigonok is) amelynek nyomán tucatszám adták ki a Tolkien műveire (s nem pedig annak forrásaira) alapozva íródott sorozatokat.
Mert Tolkien könyvével még egy dolog gyökeret vert a műfajban: egy vérbeli fantasy szerző azóta legalább trilógiában gondolkozik, ha egy történet elbeszélésről van szó.

Tolkien világának természetesen rengeteg hazai rajongója van, s közülük sokan tagjai a Magyar Tolkien Társaságnak, amely legnagyobb hazai szervezet, amely a professzor életművével foglalkozik. Honlapjuk: http://www.tolkien.hu/
@dontpanic szintén tagja ennek a társaságnak, s az ehhez kapcsolódó emlékeiről és érzéseiről ír ebben a karcban: http://moly.hu/karcok/120436
S még egy karc, @kvzs által, amelyben az idei Tolkien születésnapról esik szó: http://moly.hu/karcok/132661
S hogy milyen egy igazi, fanatikus rajongó? @Nita_Könyvgalaxis talált egyet: http://moly.hu/karcok/133489

Magához a Tolkien munkásságához több kihívás is kapcsolódik a molyon:
@Anamie a trilógiára készített kihívást: http://moly.hu/kihivasok/a-gyuruk-ura-30-eves-jubileum (Ezt, a kihívásgazdával kapcsolatos sajnálatos problémák miatt, célszerű lenne, ha valaki megörökölné)
@Algernon a világhoz kapcsolódóan hirdette meg a sajátját: http://moly.hu/kihivasok/kulonos-vilag-ez-az-emberfolotti-vagy-emberalatti-lenyekkel-benepesitett-kozepfolde
@Vizsla a teljes tolkieni életművet szemelte ki: http://moly.hu/kihivasok/olvassunk-j-r-r-tolkien-t

(illusztráció: Lucas Graciano)

A hobbit

Tolkien első írásban megjelent műve volt, amelyet valamikor a ’20-as évek végén kezdett papírra vetni, és végül 1937-ben jelent meg.
A mű keletkezése, és az ihlet forrása, ma már szinte legendás. Tolkien maga így nyilatkozott erről később egy BBC számára adott interjúban:
„Máig látom a Northmoor Road 20-as számú házam sarkát, ahol az ötlet első bevillanása történt. Ott [jobbra mutat] állt egy óriási halom vizsgadolgozat […]. Emlékszem, ahogy felemeltem egy lapot és észrevettem […], hogy az egyik oldalát üresen hagyták. […] így hát ráfirkantottam, magam sem tudom, miért: »Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit«.”

A könyv magyarul több kiadást is megélt, különböző fordításokkal.
Jómagam először úgy harminc éve, gyerekként találkoztam az első, Szobotka Tibor és Tótfalusi István által fordított, A babó címre keresztelt változattal, amelyet még 1975-ben adtak ki. A könyv meseregényként jelent meg, és ennek megfelelően kicsit meséhez illően alakították, az illusztrációit és a használt kifejezéseket is.
A könyv már akkor lenyűgözött, bár már gyerekként is éreztem, hogy valójában lényegesen bonyolultabb és sokkal mélyebb (és nem is kicsit nyugtalanítóbb), mint azok a történetek, amelyeket addig mese, vagy akár kalandos történet gyanánt olvastam.

A később kiadott trilógia történeti íve és a meséknél egyértelműen kidolgozottabb világa már megkövetelte, hogy új, komolyabb szóhasználattal történjen meg a fordítás.
A két kiadás közötti eltérő terminológiát a 2006-ban a szövegkritikai kiadás, valamint Allan Lee illusztrációival ellátott lenyűgöző szépségű kötet hozta közös nevezőre. A 2011-es új kiadásban pedig A Gyűrűk Ura 2008-as újabb átdolgozását alapul véve tovább finomította a két kötet összhangját.

@Shanara véleménye a két fordításról: http://moly.hu/karcok/120204

S most pedig néhány a frissebb vagy frappánsabb értékelések közül:
A babóról:
@kvzs http://moly.hu/ertekelesek/865158
@Morn: http://moly.hu/ertekelesek/566552

A hobbitról:
@Hóvirág: http://moly.hu/ertekelesek/879888
@sztimi53: http://moly.hu/ertekelesek/851155
@Anyechka: http://moly.hu/ertekelesek/819206

A közelgő filmváltozat tiszteletére @blackangel úgy vélte érdemes külön kihívással olvasásra ösztönöznie az embereket: http://moly.hu/kihivasok/a-hobbit

(Illusztráció: C. M. Wong – Szmaug, a sárkány csarnoka)

A Gyűrűk Ura

Kell erről a könyvről sokat írni? Alig hiszem, hogy akadna moly, aki nem hallott volna róla.

Én talán tizenkét éves lehettem, amikor először belefutottam a könyvtárban, s azt követően egészen addig, míg végül 1990-ben, mikor végre újra kiadták és én boldog tulajdonosa lettem, szinte zarándokként mentem el a könyvtár szépirodalmi részlegének T betűjéig, és ha épp benn volt a kötet, akkor habozás nélkül ki is vettem, s újra elolvastam.

Néhány egyszerű tényadat:
Tolkien rögtön A hobbit megjelenését követően belekezdett a folytatás megírásába. A trilógia a kézirata 12 éven át (1937-től 1949-ig) készült.
Az első verziókban még Bilbo lett volna a főszereplő. Erről Tolkien 1938-ra tett le, s ekkorra alakult át a koncepció, s került előtérbe a Gyűrű, s így lett a könyv A hobbit folytatása helyett sokkal inkább a Szilmarilok történeteinek továbbvitele. Ekkor kapta a könyv A Gyűrűk Ura címet is.
1943-ban Tolkien írói válságba került és kevés híján feladta a könyv befejezését.
Az első kötet megjelenése 1954 nyarán volt; a teljes sorozat 1955 őszére látott napvilágot.
A három részre bontás leginkább a kiadó ösztönzésére történt meg: ennek egyik oka a háború utáni idők papírhiánya, a másik a terjedelem miatti költség és ár problémák voltak.
A teljes, szószedetekkel bővített és az időközben az olvasók által jelzett hibák és következetlenségek javítását tartalmazó, azóta kanonikusnak tekintett verzió, 1966-ban jelent meg.
A kritikusok egy része a kiadás környékén értetlenül és fanyalogva fogadta a művet, és több olyan értékelés is napvilágot látott, ami zagyva ifjúsági irodalomnak, feledésre ítéltetett szörnyűségnek bélyegezte a könyvet. A személyes kedvencem a New York Times kritikusa volt, aki – bár bevallottan nem olvasta a regényt – mégis az irodalom halálát vizionálta a mű sikere láttán.
Rengeteg téves interpretáció és belemagyarázás látott napvilágot, amelyek közül a legtöbb (ahogy pl. Sam J. Lundwall is teszi a Metagalaktika 7. számában) a könyvet a II. Világháború allegorikus megfogalmazásának tekinti, amelyben a Gyűrű maga az atombomba.
Eddig legalább 39 nyelven adták ki, és több mint 100 millió példányban fogyott világszerte.
Magyarul 1981-ben jelent meg először. A könyvhöz a terminológiát és a több mint 5000 tételre rúgó szó- és névjegyzéket Réz Ádám készítette. Ő fordította a könyv első 11 fejezetét is, de halála miatt a munkát már Göncz Árpádnak (próza) és Tandori Dezsőnek (versek) kellett befejeznie.
1999-ben az Amazon.com által végzett olvasói felmérés ezt a könyvet választotta meg az évszázad kedvenc könyvévé.

S most már inkább átadom a helyet az értékelőknek:
@sztimi53 igazán szenvedélyes szeretetről árulkodó értékelése: http://moly.hu/ertekelesek/42016
@eme is nagy lelkesedéssel és furcsa nosztalgiával ír a könyvről: http://moly.hu/ertekelesek/806936
@ursus személyes rátalálása még abból az időből, amikor a fantasyt, mint műfajt még magyarázni kellett (ezzel az értetlenséggel én magam is küzdöttem egészenen kamaszkorom végéig) : http://moly.hu/ertekelesek/765785
@Dark újraolvasás után újra lenyűgözve: http://moly.hu/ertekelesek/243129

Ahogy látszik, ez az a könyv, amelyről mintha senki sem tudna és akarna igazán tényszerű értékelést írni. Bár tény, hogy akadnak páran, akik nem rajongói a könyvnek, de a molyos értékelések sajnos alapos indokkal nem szolgálnak arról, hogy miért nem. A legtöbben mindössze a „nekem szenvedés volt végigrágni magam rajta” szintű megállapításokig jutnak, de ha valaki kíváncsi egy meglehetősen szélsőséges véleményre a hazai fantasy irodalom egyik fenegyerekétől, akkor annak ajánlom az alábbi linket: http://hobbitfalva.uw.hu/xxx/irasok/KZSmiertvanelegemtolkienbol.pdf

Ha kihevertük Kornya Zsolt alapos, de meglehetősen kíméletlen (és bevallottan provokatív) kritikáját, merüljünk el Tolkien kedvenc foglalatosságában és @sztimi53-nak köszönhetően tekintsük át a Középföldén használt nyelveket:
Egy összefoglaló, linkekkel megtűzdelve: http://moly.hu/karcok/130072
A sindarin nyelv: http://moly.hu/karcok/130092
A fekete beszéd: http://moly.hu/karcok/130261
Az összes jelentősebb nyelv, rövid bemutatással: http://moly.hu/karcok/131096

(Illusztráció: John Howe)

Szilmarilok

A Szilmarilok, bár maga Tolkien ezt tekintette élete fő művének, és többször próbálkozott a kiadatásával, mégis csak halálát követően, 1977 jelent meg, fia Christopher szerkesztésében.

A kötet – bár főként az eleje meglehetősen száraz – de sokat ad hozzá Középfölde világának megismeréséhez és A Gyűrűk Ura a cselekményét is jobban megvilágítja.
A trilógiával kapcsolatban sokan vetik fel, hogy túlságosan éles az elkülönülés a jó és a rossz között, kevés az igazán árnyalt szereplő és még kevesebb az igazi jellemfejlődés, sőt igazából csak a gonosz oldal csábító hatalma jelenik meg a könyvben. Mindez ráadásul csupán úgy, mint a Gyűrű gonosz hatalma, ami így mintegy kívülről hatva torzítja el azokat, akik a bűvkörébe kerülnek.
Ezzel szemben ebben a kötetben a szereplők bukását szinte mindig kizárólag a saját esendőségük okozza: a sértett büszkeség, a hübriszbe hajló gőg, a mohóságig fajuló bírvágy és a halállal történő megbékélés hiánya okozzák. S mindezen hibáikat a szereplők olyan vad szenvedéllyel élik meg, amelyek méltóak lennének egy görög dráma, vagy egy viking saga szereplőjéhez is.
Erre az egyik legszebb példa Fingolfin bukása: http://moly.hu/idezetek/4233

S míg a Gyűrűk Urában a szerelem és a szexualitás szinte nincs is jelen, addig ennek a könyvnek a történetei közül többen is – Beren és Lúthien; valamint Túrin Turambar krónikájában – már ezek az alapvető emberi vágyak is sorsfordító szerepet játszanak.

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Silmarillion

A térképmániások kedvéért Arda világa: http://www.girsacrew.it/gdr/varie/mappe/mappa%20arda.jpg

S most következzen a molyok a véleménye:
@Algernon lírai, de a nehézségeket sem kendőző érékelése: http://moly.hu/ertekelesek/828371
@Shanara kicsit tárgyszerűbben, de hasonló végkicsengéssel írta meg a saját értékelését: http://moly.hu/ertekelesek/647018
@gyoengyi pedig a helyes adagolásra figyelmeztet: http://moly.hu/ertekelesek/839929

(Illusztráció: John Howe)

Húrin gyermekei

A legújabb, angolul 2007-ben, magyarul 2008-ban megjelent eleme Tolkien életművének.
A történet javarészt ismert a Szilmarilokból, amelyet a fennmaradt jegyzetek és utalások felhasználásával formáltak regény méretű, külön is élvezhető művé.

A történet végtelenül tragikus. Túrin igazi epikus, balladai hős, aki szédítő magasságokat jár meg, majd irdatlan mélységek bukik alá, s mindezt – akár egy görög drámában – nem elsősorban a családot sújtó átok, hanem a saját gőgös makacssága okozza.

@Shanara ismét nagyjából leírt mindent, ami alapján egy potenciális olvasó el tudja dönteni, hogy szeretné-e kézbe venni a könyvet: http://moly.hu/ertekelesek/881201

(Illsztráció: Ollivier Villoingt)

Egyéb kapcsolódó könyvek
A Középfölde mítoszt bemutató regényeken túl meglehetősen sok olyan könyv jelent meg, ami így vagy úgy, de ehhez a világhoz kapcsolódik. Ezek közül válogattam néhányat:

http://moly.hu/konyvek/humphrey-carpenter-j-r-r-tolkien-elete és @Amrita_noita értékelése: http://moly.hu/ertekelesek/845922

http://moly.hu/konyvek/robert-foster-tolkien-enciklopedia-a-tol-z-ig melyről @Vic12 írt röviden: http://moly.hu/ertekelesek/785717

http://moly.hu/konyvek/j-r-r-tolkien-elveszett-mesek-konyve @kvzs figyelmeztet, hogy ez a könyv kimondottan csak az igazán fanatikusok számára ajánlott. http://moly.hu/ertekelesek/858480 (megjegyzem, nekem is rajta van az idei olvasmánylistámon. ;))

http://moly.hu/konyvek/karen-wynn-fonstad-kozepfolde-atlasza @Vizsla ír erről a kötetről, amely elsősorban szintén az igazi rajongók számára lehet ínyencfalat: http://moly.hu/ertekelesek/774533

http://moly.hu/konyvek/alan-lee-a-gyuruk-ura-vazlatkonyve Alan Lee, világhírű grafikus és Tolkien munkáinak egyik legismertebb illusztrátora, aki a filmtrilógiához készített rajzait gyűjtötte össze ebben a kötetben, amelyről @Wilsonné írt: http://moly.hu/ertekelesek/800697

http://moly.hu/konyvek/brian-bates-az-igazi-kozepfolde melyben Tolkien munkásságának valós történelmi gyökereit és a kapcsolódó tényleges mitológiákat veszi számba a szerző, s melyről @Stone írt imígyen: http://moly.hu/ertekelesek/778487

S még két érdekes kötet, amelyekről sajnos érdemi értékelés még nem született:
http://moly.hu/konyvek/michael-martinez-kozepfolde-eletre-kel
http://moly.hu/konyvek/j-r-r-tolkien-david-wenzel-charles-dixon-sean-deming-a-hobbit-kepregeny

(Illusztráció: Allan Lee)

A filmes kapcsolat

Bár volt egy régebbi (csupán az első kötetet feldolgozó) animációs film verzió is, melynek a forgatókönyvét a hazánkban is ismert szerző, Peter S. Beagle készítette, de a legtöbb ember számára a legmeghatározóbb élményt Tolkiennel kapcsolatban a Peter Jackson által rendezett gigantikus filmeposz jelenti.

Sok szót nem is vesztegetnék rá: úgy gondolom, hogy mindenki, talán még a fantasytől idegenkedők számára is érdemes megnézni, nem csupán a lenyűgöző látványvilág, hanem az igazi lelkesedés miatt is, amivel a teljes stáb viseltetett a film iránt.

Aki hozzám hasonlóan a bővített 12 lemezes verzióval rendelkezik a filmből, pontosan tudja, hogy miről beszélek. A több órányi extra megnézése közben egy percre sem éreztem azt, hogy sokan akadtak volna a stábban olyanok, akik számára ez a film csupán egy munka lett volna.
A fanatikus rajongók persze szemére vetették Jacksonnak, hogy több részletet is megváltoztatott, kihagyott vagy épp betoldott. A magam részéről úgy gondolom, hogy a változások dramaturgiailag szükségesek voltak, és sokat tettek annak érdekében, hogy a könyvben kevésbé kibontott motívumok és jellemek több árnyalatot kapjanak, s ennek köszönhetően a szereplők motivációi és a belső küzdelmük is új szintre emelkedhetett.

S persze mostanra az összes rajongó epedve várja a december 23-át, amikor végre a Tolkien rajongók ismét csapatostul fognak a mozikba tódulni, mivel Peter Jackson hosszú előkészületek után végre elkészítette A hobbit filmet, amely majd két részben kerül a közönség elé.
@krlány is így van ezzel: http://moly.hu/karcok/98421 s mint szakmabeli a zenére is felettébb kíváncsi: http://moly.hu/karcok/127825

Középfölde könyveken kívüli hatása

A fanatikus rajongás nem csupán a klubok és irodalmi körök keretein belül maradt meg, hanem egész gyorsan túl is csordult ezen.

A hozzám hasonló rutinos szerepjátékosok számára egyértelmű, hogy Tolkien műveinek köszönhetjük régi kedves hobbink megszületését is.
1974-ben Gary Gygax és Dave Arenson jócskán merítve Tolkien világából hozták létre az első, mai értelembe vett asztali szerepjátékot a Dungeons and Dragonst, amely negyven éve alatt masszív rajongó bázist épített, és folyamatosan vonzza a szórakozni vágyó dús fantáziájú emberek újabb generációit.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dungeons_and_Dragons

Természetesen a rajongókra tekintettel néhány évvel később megjelent az első teljes mértékben Középföldén játszódó szerepjáték is, a MERP, amelyet magyarul is kiadtak:
http://moly.hu/konyvek/s-coleman-charlton-kozepfolde-szerepjatek

A játék azonban nem csak nálunk, hanem világszerte bukás lett a túlbonyolított rendszere miatt, ezért aztán a filmek sikerén felbuzdulva kiadtak egy újabb szerepjátékot, amely szintén megjelent magyarul is: http://moly.hu/konyvek/christian-moore-john-rateliff-a-gyuruk-ura-szerepjatek-alapkonyv

Természetesen ezzel párhuzamosan a rajongók számára készültek táblás és kártyajátékok is. A táblás játékok közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

Az egyik legismertebb játéktervező Reiner Knizia két különböző stílusú játékot is alkotott:
Egy kooperatív jellegű, csapatjátékot, ahol a győzelem szinte csak akkor biztos, ha a játékosok önfeláldozóan segítik egymást: http://boardgamegeek.com/image/479124/lord-of-the-rings
És a sötét és a világos oldal harcára építő klasszikus játékot: http://boardgamegeek.com/image/84586/lord-of-the-rings-the-confrontation-deluxe-edition
Az FFG által kiadott gyönyörű kártyajátéknak a honlapját is érdemes megcsodálni:
http://www.fantasyflightgames.com/edge_minisite.asp?eidm=129&enmi=The%20Lord%20of%20the%20Rings:%20The%20Card%20Game

De nem csak a szerep- tábla- és kártyajátékok, hanem a számítógépes játékok között is szinte azonnal feltűntek a Középföldén játszódó történetek.
Az egyik legelső a Dungeons of Moria volt, még 1983-ban: http://www.lysator.liu.se/tolkien-games/entry/dungeons-moria.html
Természetesen azóta számtalan új számítógépes játékot adtak ki, van stratégiai, van szerep és MMORPG is.
http://www.youtube.com/watch?v=3efKQB43GP4&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=bvHw3ZsYhqk&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=t-xyxmg7lyU

Középfölde és a humor

Természetesen ekkora, évtizedek óta tartó sikert követően nem meglepő, hogy az emberek felfedezték, hogy a történetnek van humoros olvasata is:
@Bürök a szuicid nyuszi esetét karcolta: http://moly.hu/karcok/36410
@Nita_Könyvgalaxis A hobbit elolvasását és a Gyűrűk Ura felé történő első lépéséhez karcolt egy frappáns falragaszt: http://moly.hu/karcok/133990
@Algernon pedig tájékoztatott minket mi van akkor, ha napjaink két legnépszerűbb varázsvilága egyszerre van jelen fejben: http://moly.hu/karcok/97208
@piciszusz pedig egy teljes polcot szentelt az érdekesebb Gyűrűk Urás tartalmaknak: http://moly.hu/polcok/gyuruk-ura-poen-erdekesseg-polc-nyilt

A komolyság és a fennköltség néhány elvetemültből azonnal kiváltotta parodizálási kedvet, amelyek között akadnak jók és persze borzasztóan erőltetettek is.
Több paródia kötet is megjelent magyarul, amelyek közül én a Gyűrűkúrát olvastam, s meg kell valljam, meghatározó élmény volt. Olyannyira, hogy legalább két évig nem tudtam a kezembe venni a trilógiát anélkül, hogy bizonyos részeknél el ne kapott volna a röhögés…
@Dagályos is valahogy így volt ezzel: http://moly.hu/ertekelesek/839909

(Mellesleg javaslom, hogy aki teheti az első, Valhalla által kiadott verziót olvassa. Mértékadó körök szerint Gáspár Andrásnak fokozatokkal jobb humorérzéke és stílusa van, mint Szántai Zsoltnak és a két kiadás élvezeti értéke így ég és föld.)

S végül egy zseniális, ámbár kissé felnőtt tartalmú paródia Jack Blacktől, ékes angol nyelven:
http://www.youtube.com/watch?v=LOrRWw07F7k