A hónap külföldi írója - Joseph Heller

Nahát, nahát…..az elején nem gondoltam, hogy meg tudom kedvelni… persze tudom, türelmesnek kell lenni, míg felvezeti az író a szereplőket, beindítja a cselekményt, nem is ezzel volt bajom…. a szatírával, mint műfajjal nem nagyon vagyok kibékülve… ez is helyenként kifejezetten idegesített. no, azért csak-csak megbarátkoztunk, megszerettem ezeket a kissé ütődött, esetlen, minden hájjal megkent figurákat, tetszettek a találó nevek, a tisztek alakja viszont szinte kivétel nélkül idegesített, persze érteni vélem a célját, s biztos helyes is így ez, hiszen jól lejön belőle a háború értelmetlen volta, a tisztek kicsinyes, egymás ellen való játszmája, a katonák (jelen esetben repülősök) életének semmibe vétele, és mégis…
Olvasás közben gyakran eszembe jutott a Száll a kakukk fészkére, rokonságot érzek vele…. de ez (bár lehet, hogy az élmény friss volta is hozzájárul) humoros volta mellett is megrendítőbb…. azok a fiatal életek….. értelmetlen halálok…. nem csoda, hogy őrültek ezek a kurvapecérek….. nagyon amerikaiak….. s mivel foglalkoznak hát?
Férfi barcohba:
1. – Gondoltam valamit.
– Sör?
– Nem.
– Punci?
– Az.
2. – Na, megint gondoltam valamit.
– Punci?
– Az.
3. – Na, megint gondoltam valamit.
– Az?
– Az.
Lehet, hogy elsősorban férfi-könyv, de azért a vagányabb csajok bátran vállalkozhatnak rá.
hogy mennyi is legyen? mondjuk négyésfél ……

Szerintem ez zseniális! A 22-es csapdájának veszélye abban nyilvánul meg, hogy maga a csapda valójában nem létezik, mert maga a háború sem létezik. Nincs miért háborúzni. Pénzért? Földért? Ideológiáért? Ugyan. Itt csak önös érdek van, semmi más. Imádom a karaktereit, hisz mindegyik egy-egy tulajdonságot szimbolizál. Először azt hittem, nem fog tetszeni nekem ez a könyv, de tévedtem.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kegyetlenül őszinte!!!

Felnőtt tartalom (@Sansa miatt)

Senki nem beszél ezekről mert kínos, senki nem beszél ezekről mer ki beszél arról hogy szar az élet, és annyira gyors hogy szétbassza az egész mindened, mert ha ezekről beszél, akkor valami történni fog, kinéznek az emberek, pedig ezek a „hibák” léteznek:

Lehet e szeretni egy nyomorék gyereket, hogy viseli el az ember a rohanó világ újonnan létrehozott embertípusát, a hivatalok, az emberi meghülyülés emberi diadalai, a kihívások, az élet összetörése, hogy kell nevelni gyereket erre a világra, miért nem küldöd el a faszba a főnököd, és még rengeteg kérdés amiről nem szeretnél beszélni, és nem szeretnéd kimondani az igazat, mert amit ezekről a dolgokról vélekedsz, az kívülre elfogatható választ ad az, hogy elfogadod, de belül tudod, hogy Valami történt. És persze amire a legjobban kihegyezve van a hatalom, pénz, és a baszás.
EZ a három vonzza egymást mint vas a mágnest.
.
Én egy analóg pasas vagyok egy digitális világban, lehet, de ez a könyv zseniális. Az abszolút top Heller könyvem.

Részlet a könyvből:

„A jó vezetőnek egyetlen jogos célkitűzése lehet, az, hogy a lehető leggyorsabban feleslegessé tegye magát, és aztán soha többé ne legyen semmi dolga, amíg ki nem nevezik alelnöknek, vagy nyugalomba nem vonul.”

Saját felelősségre olvasd tovább:

"-Fog valaha beszélni (a testvérem)? -kérdezi a fiam.
– Nem.
– El fogjátok küldeni?
– Azt fogjuk tenni, ami a legjobb neki.
– Engem is elküldenétek, ha nem tudnék beszélni?
– Te tudsz.
– Ha nem tudnék?
– Tudsz.
– De ha nem tudnék. Ha valami történne velem.
– Azt tennénk, ami a legjobb volna.
– Kinek? – fintorog a lányom.
– Mindnyájunknak. Nem küldjük el csak azért, mert nem tud beszélni.
– Kérlek, ne küldjétek el – könyörög a fiam, aki még ránézni se képes anélkül, hogy vissza ne hőkölne.
– Akkor miért nem segítesz nekünk? -vonom felelősségre. -Soha nem akartok játszani vele. Egyikőtök se.
– Te se – gúnyolódik a lányom.
Nem válaszolok.
A fiam hallgat."