Mert laticel volt szinte mindenütt, s a korabeli alternatív divat szerint kötelezően a földön, esetleg a galérián. És az egyen-könyvespolcok, az asztallapok a műszaki rajzolói baklábakon, a kirajzszögezett plakátok és fotók meg a haverok festményei a piszkos falakon, aztán azok a feltört, odvas csempefalak a fürdőszobákban, a vízköves, szappan-koszmós kádak és kagylók, a nyílt lángra lobbanó, régi vízmelegítők, az elkoszolódott konyhák, a feketére égett edények! Akkor a teakultusz (kivált, ha fémdobozos Earl Grey is előfordult már), az ezerféle fűszer, az, hogy borból csak vöröset, töményből vodkát, aztán a cigarettasodrás szertartása, a folyton szóló lemezjátszó, az étkezéstől a gépelésig az ágyon zajló élet, továbbá a bugyiban-mászkálás, a térdig érő, ki-kigombolódó ingek… Másvalaki pedig stencilezett szamizdatot olvas, vagy dossziéból gépelt szöveget. Úgy jönnek-mennek, hogy nem is üdvözlik egymást, a vendéggel nemigen törődik senki, néha ki se derül szinte, hogy kik a háziak.
Mielőtt elsötétül 9 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1996
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Élő irodalom Jelenkor
Enciklopédia 4
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 11
Kiemelt értékelések
Ez pontosan olyan volt, mint amikor összetalálkozom egy vadidegennel egy kocsmában, gyónhatnékja van, kiszemel magának és mond. Idősíkok, emberek, történések, különböző szerelmi bonyodalmak között ugrándozik, az ő életében, ami számára tökéletesen érthető, teljes biztonsággal el tud igazodni benne, gondolatra gondolat felel, emlékre emlék. De ez nem megosztható. És hiába mondja nekem 2-3 órán keresztül, az elmondható és érzékeltethető mennyisége olyan csekély, hogy a darabokból és az egy idő után valahogyan felismerhetően és megjegyezhetően ismétlődő szereplőkből és ide-oda csatolható emlékfoszlányokból, amik nagy része az elbeszélő maga, számomra soha nem fog egybefüggő, értelmezhető és megérthető történet kialakulni. Nem és nem. Hiába mondhatom el a végére, hogy valahogy sikerült ebben a szerelmi sirámban elkülöníteni a szereplők nagy részét, a történet lényegét Závada megtartotta magának. Mint ilyen, számomra értékelhetetlen. Elolvastam, rendben, a szerelem fáj, fontos szereplői tűnnek el életünknek az idők során és/de ez nagyon gyenge lett. Csalódás volt, mert nagyon szeretem Závadát. Az a tudat viszont mégis megnyugtató, hogy senki nem ír kizárólag remekeket.
Az az álom… így leírva… brrrrrr…. Hömpölygő, sötétség, ami lassan ránk borul, és mindent elnyel. És még a rendszerváltás sem sikerült, már ezt is tudjuk. Kénytelen leszek újra elolvasni, hogy pontosan össze tudjam rakni. Az eltűnőket és a maradókat. Ha sikerül. Olyan szép mondatok hömpölyögnek.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent 93% ·
Összehasonlítás - Kállay Géza: Melyik Erasmus kávéházban ·
Összehasonlítás - Chris K. Taylor: Azt_hitted.me ·
Összehasonlítás - Szeivolt István: Rúzs és fésű ·
Összehasonlítás - Szántó Ágnes: Dominó ·
Összehasonlítás - Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia 85% ·
Összehasonlítás - Cserna-Szabó András: Puszibolt 84% ·
Összehasonlítás - Kemény István: Az ellenség művészete / Család, gyerekek, autó ·
Összehasonlítás - Narine Abgarjan: Égből hullott három alma 95% ·
Összehasonlítás