Kürosz 3 csillagozás

Xenophón: Kürosz

Közel háromezer éves regényt nyújtunk át az olvasónak. Szerzője Xenophón, az i. e. V-IV. században élt görög történetíró, aki a maga korában nemcsak mint történetíró volt híres, hanem mint regényíró is. A Kürosz is regény, afféle „fejedelmi tükör”, amely arra keres választ, milyen legyen az ideális államfő és hadvezér. Xenophón – és főhőse, Kürosz – a mindennapi élet legapróbb eseményeire is gondol: hogyan étkezzenek a katonák, miképpen viselkedjék a vezető a környezetében élőkkel, helyes-e megajándékozni őket, stb, stb. A cselekményt- amely a történelmi eseményektől eltérően vázolja fel a nagy Perzsa birodalom megalakulását – bájos epizódok tarkítják, pl. Pantheia áldozatos szerelme, apró udvari intrikák. A sokszor megmosolyogtató, máskor megkönnyeztető történet szinte észrevétlenül vezeti be az olvasót a perzsa, egyiptomi, asszír birodalom katonai és polgári életébe, s képet ad a perzsa birodalom hanyatlásáról is.

>!
Európa, Budapest, 1965
394 oldal · keménytáblás · Fordította: Fein Judit · Illusztrálta: Tihor Imréné

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

II. Kürosz


Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Xenophón: Kürosz

Már az elején leszögezném, hogy én elfogult vagyok a perzsákkal. Mégis, ez a kép még nekem is nagyon idealizált volt. Viszont sok mindent lehetett belőle tanulni, sok tényanyag van benne. Ki a jó vezető? Erre a kérdésre keresi Xenophón a választ. Milyen tulajdonságokkal rendelkezzen? Hogyan gondolkozzon és cselekedjen a népe érdekében? Küroszban találta meg ezt az ideált, de mint említettem nagyon eltúlozta a jellemét. Senki sem lehet ilyen tökéletes!
Olvasmányos, szinte regényszerű az egész mű, öröm olvasni. A perzsák királya nagyon szeretett beszédeket mondani, az USA elnökök is biztosan tőle tanulták el a lelkesítő szónoklatokat (legalábbis az amerikai filmekben így látszik)! :-))

avalonavalon>!
Xenophón: Kürosz

Ahhoz képest, hogy milyen régen íródott a könyv, elég olvasmányos. Kürosz életpályáját mutatja be, illetve az ő bölcsességét. Kár, hogy ma ezeket az intelmeket, bölcsességeket nem képviselik. Más lenne a világ.


Népszerű idézetek

Sli P>!

Tenmagad ismervén éled majd boldogan élted.

290. oldal, Hetedik könyv (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: Apollo / Apollón · boldogság · önismeret
4 hozzászólás
Sli P>!

– […] Én legalábbis soha nem hittem, fiaim, hogy a lélek csak addig él, amíg halandó testben lakozik, és hogy ha ebből távozik, elpusztul. Ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltam: a halandó testek csak addig élnek, amíg a bennük levő lélek életben tartja őket.

375. oldal, Nyolcadik könyv (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: emberi test · II. Kürosz · lélek
Sli P>!

– […] könnyebb olyan férfit találni, aki bátran állja a balsorsot, mint olyat, aki szépen viseli a szerencsét. Mert a szerencse a legtöbb embert féktelenné teszi, míg a balsors mindenkinek meggondoltságot kölcsönöz.

354. oldal, Nyolcadik könyv (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: balsors · szerencse
Sli P>!

– […] annál jobban örülünk javainknak, minél többet fáradoztunk megszerzésükért, mert a fáradság a birtoklás fűszere.

316-317. oldal, Hetedik könyv (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: birtoklás · II. Kürosz
Sli P>!

– […] Azt viszont súlyos hibának tartom, ha egy vezér egyszerre haragszik minden alattvalójára. Mert ha sok embert tartunk félelemben, szükségszerűen sok ellenséget is szerzünk magunknak, és ugyanolyan szükségszerű, hogy ha egyszerre haragszunk mindenkire, egyetértést teremtünk közöttük.

228. oldal, Ötödik könyv (Európa, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: ellenség · harag · II. Kürosz

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Noah Gordon: Az orvosdoktor
Cselenyák Imre: Atilla, Isten ostora
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Petronius Arbiter: Satyricon
Lewis Wallace: Ben Hur
Susan Kay: A fantom
Francine Rivers: Visszhang a sötétségben
Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…”