William Shakespeare (1564–1616) vitathatatlanul a világirodalom legnépszerűbb drámaírója, korának legtöbbet idézett szonettköltője. Hazánkban az irodalmi kánonban mesterműként számontartott, ám a csorbítatlan szöveghűséget nem föltétlenül fókuszba állító Szabó Lőrinc-magyarítások tették ismertté az angol reneszánsz legnagyobbjának poémáit. Jelen kötet Fazekas Sándor ambiciózus és irodalomtörténeti jelentőségű vállalkozása, amelyben William Shakespeare mind a 154 szonettjének új magyar fordítását nyújtja át az olvasónak. Könyvünk nóvuma az új átiratok szépirodalmi értékén túl a maradéktalan szöveghűség, illetőleg az a jegyzetapparátus, amely értelmezi, kontextusba helyezi, történeti háttérrel világosítja meg a több mint négyszáz éves művek keletkezését, jelentésrétegeit, irodalmi összefüggésrendszerét. A jegyzetek összeállításában a kötet lektora, Pikli Natália nyújtott szakértő segítséget a fordítónak. A shakespeare-i szonett minden formai és verstani szabályát virtuóz módon… (tovább)
William Shakespeare szonettjei 30 csillagozás
Szonettek címmel is megjelent.
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion · A világirodalom gyöngyszemei Kozmosz Könyvek · A világirodalom gyöngyszemei Móra · Miniatűr Könyvtár Genius · Kétnyelvű klasszikusok Corvina · Nagy írók – nagy írások Genius
Kriterion, Bukarest, 1991 Enciklopédia 2
Most olvassa 4
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 9
Kiemelt értékelések
borító: 4
tartalom: 4
stílus: 4
líraiság: 4
élmény: 4
mondanivaló: 3
Tény és való, hogy a szonett nem lesz és nem is volt soha a kedvenc versformám. Számomra túl kötöttnek tűnik. Azonban szeretem Shakespeare drámáit, gondoltam, most itt az alkalom, hogy végiglapozzam ezt az igazán kézre álló kis kötetet. Szabó Lőrinc fordítását pedig igazán élmény olvasni. Nos, a költemények nem hatottak rám megrázó erővel, de a körülöttük lévő rejtélyesség nagyon izgalmas. Ki is az a Fekete Hölgy és az angyali ifjú? Persze erre valószínűleg soha nem fogunk választ kapni, de jó volt elmerengeni rajtuk.
Volt pár ismerős, volt pár, ami tetszett, de összességében nem tetszett, se nem fogott meg, se nem rántott be.
Töredelmesen bevallom, nem olvastam még egyben az összes szonettet. Ezt a kötetet Würtz Ádám illusztrációi miatt választottam, a verseket Szabó Lőrinc fordította.
Így egyben olvasva érdekes összefüggésekre bukkantam: vannak párdarabok a szonettek közt (mint pl. az 50. és az 51., ahol az elsőben a kedvestől távolodva lamentál a vánszorgó lovon, a másodikban pedig visszafelé vágtat). Azt tudtam, hogy vannak visszatérő témák, de arra eddig nem jöttem rá, hogy a verseket egymás után olvasva egy többé-kevésbé kerek történet rajzolódik ki: a szonettek első fele, ahogy a fülszövegben is olvasható, egy angyali férfihoz szól, második fele pedig egy ördögi hölgyhöz. Könnyű lenne így, ez alapján szembeállítani a szonetteket, nagyjából lehet tudni, hogy melyik kihez szól, de a dolog nem ennyire egyértelmű. Mikor a hölgy képbe kerül, az angyali férfi alakja nem tűnik el, hanem visszatér, sőt, van olyan szonett, amelyben mindketten szerepelnek (144.) Kirajzolódik hármuk bonyodalmas kapcsolata a szonetteket olvasva: hol ez hagyja el amazt másért, hol az csalja meg emezt avval, van könyörgés, esdeklés, bosszú, féltékenység, féltés, kicsinyeskedés, gúny, rágalom és megbocsátás.
Épp mint egy drámában.
Nem vagyok ez a nagy verses típus, de szívesen ráveszem magam ha úgy tartja kedvem. A szonettjei közül egypár tetszett.
Népszerű idézetek
Míg él az ember szeme s lélegzete,
mindaddig él versem, s élsz benne te.
18. szonett
Minden, mi nő, csupán rövidke percig
Tökéletes, ha jól meggondolom;
A csillagok erős varázsa leng itt:
Az óriási árnyékszinpadon;
Mint palánták sarjadnak, nőnek egyre
A vakmerő és ifjú emberek,
Hol egyazon mennyboltnak kénye-kedve
Növeszti, irtja is szegényeket.
S e vak szeszély gőgjében felsugárzik
Ifjúságod bősége hirtelen,
Hol zord Idő a Romlással csatázik,
Hogy nappalodból vaksötét legyen.
Birkózom érted s hogyha megrabolt
Időd, szerelmem új hajtásba ojt.
25. oldal, XV. (Szöllősy-Könyvkiadó, 1943)
Lázragyúlt szívem folyton arra vágyik,
amitől szenved, mindig betegebben;
habzsolja kórja fenntartó csiráit,
hogy bágyadt étvágyának hízelegjen.
Szerelmem bosszús orvosa, az ész,
látván, hogy minden receptje hiába,
elhagyott, s most rajtam a csüggedés:
halál a vágy, mely a gyógyszert nem állja.
Nincs menekvés, józan eszem a múlté,
az őrület növő izgalma ráz;
gondolatom s szavam: egy tébolyulté,
ténytorzító, fecsegő kapkodás;
mert esküdtem: szép vagy; s hogy: fény, üde;
te, éjsötét, te pokolfekete.
CXLVII.
Legyen hát e könyv a szónoklatom
s hangos keblem néma hírnöke, – óh,
jobban vágyik rád, szív és jutalom,
mint, amely többször s többet kért, a szó.
23. szonett
Szemem a festőt játszotta, s szívem
lapjára karcolta be arcodat;
ott most testemmel én keretezem,
s a távlat remek művészre mutat,
mert, hogy hová tett, azt is látni kell
a képpel együtt s a művészen át:
keblemnek állított boltjába, mely
szemeiddel ablakozta magát.
24. szonett
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rónay György (szerk.): A reneszánsz költői I-II. ·
Összehasonlítás - Gyurgyák János (szerk.): Élet és Halál könyve ·
Összehasonlítás - Louise Labé: Szerelmes szonettek ·
Összehasonlítás - Babits Mihály (szerk.): Erato 85% ·
Összehasonlítás - Baranyi Ferenc (szerk.): Rád gondolok 82% ·
Összehasonlítás - François Villon – Faludy György: François Villon balladái Faludy György átköltésében 94% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Tajtékos ég 97% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal (szerk.): Száz vers 92% ·
Összehasonlítás - 25 legszebb magyar vers ·
Összehasonlítás - Ady Endre: Új versek 90% ·
Összehasonlítás