34. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Tévedések ​vígjátéka 144 csillagozás

William Shakespeare: Tévedések vígjátéka William Shakespeare: Tévedések vígjátéka William Shakespeare: Tévedések vígjátéka William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1623

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Shakespeare drámák BBC borítóval Európa

>!
50 oldal · ISBN: 9789633644546 · Fordította: Arany László
>!
Pallas Antikvárium, Gyöngyös, 1997
112 oldal · ISBN: 9638558172 · Fordította: Szász Imre
>!
Európa, Budapest, 1989
122 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630747642 · Fordította: Szász Imre

Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ibanez P>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Nem a legjobb Shakespeare vígjáték (bár még nem olvastam mindet), de kikapcsolódásnak jó volt. Ha tudtam volna, hogy a három Shakespeare kötet olvasása közül ez lesz a legszórakoztatóbb, biztos ezt teszem utoljára (de balga is voltam, mert Shakespeare-nél általában a vígjátékok jönnek be nekem). Az ikerpár adta lehetőségek (tévedési szintjén) szépen megjelennek, bár jobb lett volna, ha nem tudnak egymásról, csak a végén derült volna ki, hogy miért is történtek ezek a dolgok (mert így kicsit balgának hat az egész, hogy sosem gondolkodnak logikusan, mi lehet az egész mögött). De azért Shakespeare a maga korában nagyon tudott, jó kis történeteket agyalt ki :-D

tataijucc >!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Ezek dinkák mind, egytől egyig!
Shakespeare meg a fődinka, nincs mit tenni.

6 hozzászólás
latinta P>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

    Régóta megvan a polcon – csak nagyon magasan –, de valami miatt mostanában lejjebb került.

    Ismerős volt egy kissé a szituáció, mintha Plautusnál olvastam volna egy ikerpárról. (Az való, hogy az ókorban ritkaságszámba ment, hogy a sikeresen kihordott kettős terhességből életerős gyermekek szülessenek, s mindnyájan túl is éljék ezt.) off)

    A római komédiaszerző történetét még egy kissé – jó alaposan – megcsavarva Shakespeare megduplázta, tükrözte ezt a motívumot, de ezzel nem volt egyedül. (V. ö.: Nincs kettő négy nélkül / Non c'è due senza quattro.)

    Azon túlmenően, hogy matematikai rejtvénynek is kiváló (ki kivel, hányféleképpen felcserélhető módon kerül kapcsolatba), a színészek – minden bizonnyal – remekül tudtak alakoskodni ebben az inkább helyzetkomikumokra építő, ugyanakkor a lélektelen, embertelen törvénykezési szokásokat meglehetősen keményen bíráló – de szerencsére kiszámítható, happy endes darabban.

    Alighanem rá kellene szokni a Shakespeare-olvasásra…

Bernie21 P>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Valószínüleg nem a legjobb Shakespeare komédia, bár nem is olyan rossz. Inkább bohózat, de nekem néha tragikomikus. Kicsit erőltetettnek éreztem az alapkonfliktust meg úgy az egészet, már alig vártam, hogy végre mindenki egy helyre kerüljön, és kiderüljön minden.
Viszont kb. megalapozza az összes későbbi „ikres” megtévesztős sztorit :)
Ami zavar: rettenőt igénytelen ez a kiadás :( helyesírási hibák, elütések.

Valcsa>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Olyan jó dolgom van így, hogy most folyamatban kapom a jobbnál jobb könyveket (de nehogy elkiabáljam!). :))
Nekem ez is tetszett, kb. 1 nap alatt olvastam el úgy ténylegesen – ma fejeztem be a buszon. Okozott pár kellemes órát, egy-egy részen fel-felkacagtam. Jólesett. =)
Eddig is szerettem Shakespeare-t. Anno a Romeo és Júlia után nem is gondoltam volna, hogy tud ő ilyeneket is írni, és mégpedig milyen jól (Romeóékat valahogy nem tudtam megszeretni – talán azért is, mert kötelező volt…). Ezek a vígjátékai viszont nagyon jók. Olvastam már néhányat közülük, és mindig oda lyukadok ki, hogy ezeket akár a mai fiatalok is meg tudnák kedvelni, ha egyszer rászánnák magukat, és kézbe vennének egy ilyen rövidke kis remekmű-darabkát tőle: vicces, és Shakespeare írás-stílusa sem túlontúl bonyolult, abszolút szerethető – és szeretem is. (=

Perly>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

A cím alapján jobbra számítottam. Szerintem semmi vígjátéki nincsen benne. Én legalábbis nem nevettem rajta. A szereplők egytől egyig mind lököttek és irritálóak. Utóbbi alól Aegeon és Solinus kivétel (beléjük szorult némi értelem). Nem egy Vízkereszt, vagy amit akartok, de arra tökéletesen megfelel, hogy az ember pár órára kikapcsolódjon. Olvastam már ennél gyengébbet is, ezért vontam le csak egy csillagot, nem mellesleg Shakespeare írta, négyesnél rosszabbat már csak emiatt sem illik adni. :D

Sz_Flóra>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Furán hangzik, de Shakespeare-t a nyaralásra vinni a lehető legtökéletesebb választás volt. :D Mikor épp nem a Balaton hullámai közé vetődtem, vagy nem a jól megérdemelt D-vitaminnal telídődtem a parton, behúzódtam egy fa árnyéka alá a Tévedések vígjátékával. Olvasás közben nem csodálkoztam volna, ha a totális ERROR érzése rajzolódik ki az arcomra, akkora kavarodások és keveredések történnek a dráma cselekményében. :D A szereplők észre sem veszik, mennyit bohóckodnak és idétlenkednek, ez pedig nevetségesen jól áll nekik. :D
A nyaralás egy strandolós délutánjára ideális olvasmány volt, kikapcsolt, feledtette velem a fullasztó kánikulát, szóval jár érte az öt csillag. :)

nana1>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Annyira bohó, könnyed darab a helyzetkomikumra kihegyezve. Öröm olvasni minden sorát főleg úgy, hogy tudjuk jól előre a boldog befejezést.

Tímea_Kocsis_2>!
William Shakespeare: Tévedések vígjátéka

Viszonylag rövid víg dráma, ahogy a cím is mutatja a tévedésekre alapul. Két ikerpár, szolga és úr egyazon városban keringenek és cserélnek időnként helyet anélkül, hogy tudnának erről. Végül már mindenki örültnek nézi őket az egymásnak ellentmondó állítások miatt. A történetben vannak következetlenségek és anakronizmusok, de azért egy szórakoztató színdarab. Érdekes módon az a fivér páros sem fog gyanút, aki tud a másik létezéséről, pedig idegenek ismerősként üdvözlik.


Népszerű idézetek

ZinAjánló P>!

Mért félted őt, ha annyi a hibája?
Az ördögöt, ha elszalad, ki bánja?

II. szín

eme>!

EPHESUSI DROMIO
Tán röptiben szólok én is veled,
Hogy mint labdába, úgy rugdalsz belém?
Te odarúgsz, ő visszarúg neked;
Hogy szét ne menjek, bőrkülsőbe varrj.

19. oldal

2 hozzászólás
Valcsa>!

EPH. DROMIO
Szóval törik le szarvad s a szó csak puszta szél;
Jobb, ha a száj szelel, mintha a far beszél.

Harmadik felvonás, 1. szín

tataijucc >!

A világban úgy bolygok, mint a vízcsepp,
Mely más cseppet kutat a tengeren,
Beleesik, hogy társát megtalálja,
S keres, míg maga is elvegyül.
Anyát és fivért én is így kerestem
S elvesztettem boldogtalan magam.

Első felvonás, második szín

Frank_Waters I>!

LUCIANA
Ha átváltoztál is, szamár maradsz még.

SYR. DROMIO
Igaz; te rám ülsz, s én fűbe harapnék.

Második felvonás, 2. szín

Valcsa>!

EPH. ANTIPHOLUS
[…]
Ha asztalom szerény is, vedd tőlem szívesen,
Adhat más jobb ebédet, de jobb szivvel sosem.

Harmadik felvonás, 1.szín

danlin>!

Jöjj, hadd kapaszkodom a karjaidba,
Te szilfa vagy, én meg futóka-inda,
Ki gyenge bár, de erődhöz kötözve,
Gyengeségét erőddel fonja össze.

2. felvonás 2. szín

Frank_Waters I>!

SYR. ANTIPHOLUS
Mi az, hogy kövér házasság?

SYR. DROMIO
Csak az, uram, hogy ő a szakácsné és csupa háj; és nem tudom, lehet-e más hasznát venni, mint lámpát csinálni belőle és a saját fényénél elmenekülni. […]

[…]

SYR. ANTIPHOLUS
Mi a neve?

SYR. DROMIO
Karola, uram; de nincs ember, aki átkarol a derekán, olyan messze van egyik csipeje a másiktól.

Harmadik felvonás, 2. szín

2 hozzászólás
Valcsa>!

SYR. DROMIO
Igen, uram, már csak azért is, mert azt mondják,
minden miértnek megvan az azértje.

Második felvonás, 2.szín

tataijucc >!

SYR ANTIPHOLUS
Sok olyan ember van, akinek több a haja, mint az esze.

Első felvonás, második szín


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Oscar Wilde: Bunbury
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Örkény István: Tóték / Macskajáték
Marc Norman – Tom Stoppard: Szerelmes Shakespeare
Fekete Sándor: Az emberevő komédiája
Plautus: A hetvenkedő katona
I. L. Caragiale: Az elveszett levél
Alfred Jarry: Übü király
Kisfaludy Károly: A kérők
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Gogol művei