!

Mátrix filozófia 21 csillagozás

William Irwin: Mátrix filozófia

Ha él azokkal a lehetőséggel, amelyek a Mátrixfilozófiá-ban rejlenek, talán földi élete végéig számolnia kell majd a következményekkel. Hajlandó Ön erre? Vagy inkább visszateszi ezt a könyvet a polcra, és a Mátrix továbbra is csak egy mozifilm marad? Most megadatott a lehetőség, hogy döntsön. A piros vagy a kék kapszulát választja? Van mersze alámerülni, hogy meggyőződjön róla, milyen mély a nyúl ürege valójában? Még soha olyan filozofikus filmet nem készítettek, mint a Mátrix, amelynek gyors sodrású cselekménye a filozófia egyik fogas kérdésén áll vagy bukik: Valóság lesz-e az álomból attól, hogy a világ, ahogy ismerjük, nem több egy álomképnél? És ha megadatna számunkra az a lehetőség, hogy egy nagy levegőt véve átlépjünk egy valóságosabb, ám kevésbé kellemes világba, vajon megróhatna-e minket valaki azért, ha mégis az álmot választjuk? Mi is a valóság valójában? Miért van az, hogy az elveink az intelligens elektromos szerkezetek fölött állnak? Létezhet-e az elme test nélkül – és… (tovább)

Hirdetés

Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 3

Elcserélné vagy eladná

>!
Elcserélhető
Gerda könyve
>!
1.700 Ft ★★★★★ Eladó
gri könyve
>!
990 Ft ★★★★☆ Eladó
tapir könyve

Kiemelt értékelések

+
>!
Princzy_Pál
William Irwin: Mátrix filozófia

Jó esszéket olvastam benne. A film egy-egy kiemelt mozzanatáról különböző kultúrtörténeti értelmezések segítik önállóan továbbgondolni a Mátrixot – ami szerintem igen bonyolult és összetett alkotás az akció-thriller kereten belül. Az utolsó írás kicsit beteg, de számunkra fontos szempontokat tár fel a szlovén gondolkodó. Egyszer dolgozatot írhattam a filmről egy kiselőadással egybekapcsolva (de nem ezért mondtam az előbb, hogy bonyolult!): ez a könyv kitűnő forrás volt – és egyben forrásgyűjtemény is. Élőszóban a bibliai szempontokra (pl. Jézus és Neo küldetésének és szenvedésének megdöbbentően hasonló és izgalmas értelmezése), írásban pedig Kierkegaard hatástörténetére hívtam fel a figyelmet, hogy magát a választást is választani kell. Most pedig tessék meghallgatni orgonavirágzás jeles alkalmából egy kötelező darabot: http://www.youtube.com/watch?v=Ch1rIXqqw_o Hmmm. Igen, ez most kellett.

1 hozzászólás
+
>!
_Andrea_
William Irwin: Mátrix filozófia

Eddig középszerű, unalmas. Az első esszénél még érdekes volt, ahogy Platón barlang-metaforáját idézték, meg Descartot, de mikor már ötödszörre olvasom ugyanazt, mindig kicsit másképp, de semmi töblettel, az egy kicsit untat. De szeretnék meglepődni, talán még lesz rá alkalmam.
***
Még nem vagyok elég érett ehhez a könyvhöz. Remélem, nem is leszek. Az egész csak okoskodásnak tűnik, a feministákat képviselő, magát filozófusnak nevező emberke olyan gyönyörűen járatta le magát, hogy én ezt most félbe is hagyom.

2 hozzászólás
+
>!
mohapapa I
William Irwin: Mátrix filozófia

Biztos jókor olvastam, mert nagyon tetszett! Akkirabn, amikor a kezembe került, egyfajta intellektuális válságban voltam: mi az, amit elfoadhatok vavlóságnak, mi az, amit magam teremtek magamnak, és mi a mérce, mi a viszonyítási alap, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között.
Azóta megtudtam, hogy csupán az önigazolás mekkora mátrix-teremtő erővel bír (vö.: Elliot Aronson: Történtek hibák, de nem én tehetek róla).

A könyv nem ad egyértelmű váloszakot. Talán, mert egyértelmű válaszok nincsenek. Talán, mert mindannyian mátrixban élünk: a koréban, amelyben élünk, önnön személyiségünk, szubjektivitásunk mátrixában.

De keresni, agyalni, a valóság után kutatni mindig érdemes, sőt, mindi kell.

+
>!
anglee
William Irwin: Mátrix filozófia

Szerintem borzalmas könyv. De lehet csak azért mert a filmet is hússzor meg kellett néznem legalább, hogy megértsem mi a stájsz. Biztos nem a könyvvel van a baj, csupán nehéz olvasmánynak bizonyult. A mátrix paródia viszont baromi vicces… ez nem.

+
>!
Stone P
William Irwin: Mátrix filozófia

Egy érdekes fejezetcím:
Keanu seggébe bújva: Új a segg, de a szar a régi, mindezt egy feminista filozófus írta…
és még egy jó kis gondolat:
'Van egy jól ismert buddhista példázat, vagy mondo három szerzetesről, akik egy zászlót néznek, amint a szélben lobog. Az egyik szerzetes megjegyzi, hogyan mozog a zászló. A második szerzetes azt mondja erre, hogy az nem igazán a zászló, hanem a szél, az mozgatja a zászlót. A harmadik rápirít a másik kettőre, ragaszkodik hozzá, hogy sem a zászló, sem a szél nem mozog, „ A ti elmétek mozgatja őket”.
Szal akinek tetszett a Mátrix és érdekli a filozófia az kezdjen bele, érdekesnek fogja találni…


Népszerű idézetek

+
>!
Algernon ×+SP

Vajon nem a WC-csészének azon része, ahol az ürülék eltűnik, miután lehúztuk a vizet, az egyike azoknak a metaforáknak, amelyek a dolgokon túli rettenetesen fenséges ősi, a létezést megelőző Káoszt jelképezik, amelybe beleveszik minden? Habár racionálisan tudjuk, mi történik azzal, ami a WC-csészében eltűnik, az imaginárius rettenet velünk marad – a szar mindig is olyan különös dolog marad, amely nem illik bele a mindennapok valóságába. Lacannak igaza volt, amikor azt mondta, hogy akkor válunk állatból emberré, amikor az állatnak egyszer csak gondot kezd jelenteni, hogy mit csináljon a saját ürülékével, abban a pillanatban, amikor elege lesz a szarból, és zavarja. A hús és vér valósága tehát alapvetően nem az a matéria, amely visszajön a kagylóból, hanem leginkább a lefolyólyuk, az a rés, amelyik egy másik ontológiai rendszerbe való átlépés lehetőségét szolgálja – a topológiai lyuk vagy az az ív a csésze alján, amely „lekanyarítja” a mi valóságunk terét, hogy azt észleljük/gondoljuk, hogy az ürülék olyan másik dimenzióba kerül, amely nem része a mindennapi életünkben.

20. esszé

2 hozzászólás
+
>!
Algernon ×+SP

Szlovéniában láttam a Mátrixot egy helyi moziban. Alkalmam volt a film ideális nézője, egy idióta mellett végignéznem a filmet. A késő húszas éveiben járó férfi a jobbomon annyira belefeledkezett, hogy folytonosan olyan hangos közbeszólásokkal zavarta meg a többi nézőt, hogy : „Anyám, szóval nincs is valóság!”

20. esszé

+
>!
Algernon ×+SP

Különösen kétfajta embernek tetszik a szkeptikusok elképzelése. Tetszik a serdülőknek, akik fellázadtak az önhitt szülői hatalom ellen, és azt hangoztatják, hogy „semmi sem az, aminek látszik!” – meg azt, hogy „azt csak én tudom, mi a valóság!”.
A másik – és kettejük közül ő a fontosabb – a filozófus. A filozófusok maguk is két csoportba oszthatók. az egyik csoportban vannak azok a bölcselők, akik nem nőtték ki a metafizika elleni lázadásukat, és akik izgalmasnak és és nagyszerűnek tartják, ha abszurd és nyilvánvalóan hamis feltevésekkel dolgoznak. Az idetartozó filozófusok még a szkeptikus serdülők által hangoztatott gondolatokat is valószínűnek tartják. De számunkra most a filozófusok másik csoportja fontosabb. Azok vannak ebben a második csoportban – köztük Descartes –, akik a Mátrix cselekményéhez hasonló helyzetekben lehetőséget látnak a tudás és a valóság alapkérdéseinek vizsgálatára.

2. esszé

1 hozzászólás
+
>!
vprajongó 

Bizonyos értelemben kamu az egész Mátrix. Filmnek álcázva tesz fel olyan kérdéseket a közönségnek, hogy Ön melyik utat választaná? Mit szólna hozzá, ha rájönne, hogy Ön egy élő hazugság? Vagy mélyebben: gonosz-e a mátrix? Mi a baj azzal, ha kamu az élet, de kellemes? A Mátrix filozófiai kérdések kincsesbányája, és a kérdések legtöbbjét megtárgyaljuk ebben a könyvben.

7. esszé

+
>!
Nita_Könyvgalaxis P

Szabadság. Mindenki szabad akar lenni. De lehet-e bárki is az? Morpheus az embereket akarja kiszabadítani a mátrixból. Cypher Morpheustól akar megszabadulni, Smith ügynök pedig a számítógépeket akarja megszabadítani az emberektől. De még ha megszabadulhatnak is ezek az emberek feltételezett elnyomóiktól, csakugyan a saját kezükben lenne-e az életük? Maguk irányítanák-e a sorsukat, vagy elkerülhetetlenül a végzetük áldozatává válnának?

8. esszé

+
>!
Inimma

Mi pontosan a vallási sokszínűség? Korábban azt mondtam, hogy a vallási sokszínűséget nagyjából olyan nézetként lehet meghatározni, amely szerint minden, vagy majdnem minden vallás egyformán érvényes és igaz. Ez a meghatározás ugyanakkor nem pontos. Azt akarom tulajdonképpen sugallni, hogy a vallási sokszínűséget leginkább nem elméletként, hanem egymással összefüggő elméletek nyalábjaként érthetjük meg. A vallási pluralizmus négy lényeges változatát lehet megkülönböztetni:

– Szélsőséges pluralizmus: amely szerint minden vallásos hit egyformán érvényes és igaz.
– Az alapvető hitigazságokat érintő pluralizmus: ők azt mondják, hogy minden nagy vallás alapigazságai érvényesek.
– Kávéházi pluralizmus: ők azt gondolják, hogy a vallás igazsága a különböző vallásból összeszedegetett elképzeléseknek a keverékében rejlik.
– Transzcendentális pluralizmus: ez a nézet azt mondja, hogy minden nagy vallási hagyomány ugyanazzal a végső isteni valósággal függ össze, de ezt a valóságot a különböző hagyományok más és más formában fogalmazták meg.

10. esszé

2 hozzászólás
+
>!
Zéno

Platón azon a nézeten volt, hogy a lélek és a test olyan távol esnek egymástól, hogy amikor a születéskor egybekelnek, komolyan kell számolnunk az emlékezetkiesés lehetőségével.

23. oldal

+
>!
Zéno

Az egyik az, hogy az ember nem lehet boldog akkor, ha valami súlyos dolog miatt folytonosan elégedetlen önmagával és azzal, ahogyan él.

161. oldal

+
>!
Zéno

A virtuális világ csak indirekt módon hat a valóságra: olyankor, amikor egy zavart elme valóságnak hiszi a valótlant.

80. oldal

+
>!
Inimma

Sok feminista filozófus mondja azt, hogy a nyugati filozófia mindig is a férfiak bulija volt, akik így, vagyis a szellem segítségével tudtak elfutni saját testük, a hús és a vér valósága elől. Ilyen férfi volt Platón, aki a világot elvont formákként írta le; aztán Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás, akik a lelkük mennybéli tisztaságában reménykedtek, valamint Descartes, aki azt mondta, hogy ő inkább az elméjével azonosul, mint a testével. Ugyancsak ennek a hagyománynak a része, hogy élesen megkülönböztetjük az érzést és a gondolatot. A férfiakat hagyományosan a racionalitással és a „magasabb” mentális képeségekkel szokták összekapcsolni, az asszonyokat pedig a testtel, az érzelmekkel, valamint az olyan „alacsonyabb rendű” testi funkciókkal, mint a gyerekszülés és a szoptatás. Az elfogultság a mentális javára szintén egyértelmű a Mátrix kétségtelenül a férfi szemszögét tükröző perspektívájában is.

17. esszé


Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el