Cayce Pollard legendás amerikai marketing-guru, aki titokzatos hatodik érzékével szerzett magának nevet a szakmában. Egy nagynevű PR cég meghívására érkezik Londonba, amikor merőben szokatlan megbízást kap: fel kell kutatnia a legújabb Internet-őrület forrását, a titokzatos mpeg videofilmek fantom-alkotóját. A fanatikusok egyre népesebb tábora (melynek Cayce is oszlopos tagja) globális léptékű földalatti hálózatot alkot. Cayce új megbízója hisz abban, hogy a Klip az évszázad legnagyobb virtuális durranása – mellesleg nagyon is valóságos aranybánya… Ám miután betörnek londoni lakásába, meghekkelik az e-mailjeit és még a manhattani pszichiátere feljegyzéseinek is lába kél, Cayce kezdi gyanítani, hogy itt valaki – akinek személyét a legelképesztőbb csúcstechnológia álcázza –, egyre emeli a tétet. Cayce nemsokára a marketing, a globáltőke és a multinacionális maffiák parallel univerzumaiban találja magát, ahol a szálak végül egyetlen virtuális nyugvópontba futnak össze. London,… (tovább)
Trendvadász (Blue Ant trilógia 1.) 54 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2003
Enciklopédia 11
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 34
Kívánságlistára tette 23
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ez a regény sajátos humorral közelít a fogyasztói társadalomhoz: hősnője ugyanis allergiás a márkanevekre és fóbiát érez a logókkal szemben. Ezt a gyengeségét azonban kiaknázza a munkájában, ugyanis ezen keresztül képes megjósolni a trendeket. Mutatsz neki egy tervezett logót vagy reklámot, és az alapján, hogy mennyire undorodik tőle, megmondja, mennyire lesz sikeres. Hát nem zseniális? Cayce a fogyasztói társadalom örök kívülállója, aki a pálya szélén állva elemzi, mennyire hülyék is az emberek, amikor bedőlnek az egymást követő marketingfogásoknak. Cinikus távolságtartása azonban egyáltalán nem teszi ellenszenvessé, épp ellenkezőleg. Hogyan is állhatnánk ellen például azon metaforájának, amelyben egy szuvenírt “miniatűr kémdroidhoz” hasonlít “a Hello Kitty univerzumból”? Cayce életét a munkája és a mániája (mert hobbinak nevezni sértő lenne) tölti ki, de egyhangúnak a legkevésbé sem nevezhető. Ha undorodtál már meg a divattól, a reklámok özönétől – és 18 év fölött ugyan ki nem? –, ha érezted már úgy, hogy eltrafált egy kacsa ötszázas csúcsnál, akkor alighanem megtalálod vele a közös hangot. Ugyanakkor ez mégsem egy populáris stílusban megírt történet: ahhoz, hogy igazán átérezzük, jó ha van némi fogalmunk az elszigetelődésről és a távolságtartásról is.
Gibsonnak egyébként nagyon érdekes a sci-fihez fűződő viszonya. Kezdett ugyebár a Neurománc-trilógiával, ami az 1980-as évek kiberpunk forradalmának egyik mérföldköve volt, annyira, hogy a mai napig is rengeteg utánzója akad. De már ennek 3. része, a Mona Lisa Overdrive is kezdett eltávolodni a technika istenítésétől, és inkább az emberi sorsokra összpontosított a számítógépek világában. Aztán következett a Híd-trilógia, amely futurisztikus elemekkel dolgozott ugyan, de nem igazán a sci-fi olvasókhoz szólt. Indokolatlan művészieskedésével, a sci-fi és a nem-sci-fi közötti erőltetett lavírozásával az én tetszésemet nem tudta elnyerni. A Trendvadász viszont egyszerre továbbfejleszti és visszájára is fordítja ezt, méghozzá sokkal magasabb színvonalon. A könyv nem sci-fi, de a fantasztikus regények olvasóit is megszólítja. A valódi világon keresztül mutatja be azt a fajta jövősokkot és elidegenedést, amely a kiberpunk irányzat egyik fő ismérve. A Mátrix-típusú kibertér helyére itt egy internetes mém és a köré szerveződő rajongói kultusz lép, amelyről azonban kiderül – ha a saját életedben ezt még nem vetted volna észre –, hogy legalább annyira el lehet benne merülni, mint egy full extrás HD virtuális valóságban.
Meg kell mondjam, hogy az utolsó fejezetek egy kis csalódást okoztak. Ez a sok magyarázkodás és beavatós monológ egy krimiben még akár rendben is lenne, de itt nem találtam elegánsnak. Ezért mínusz fél csillag alakú logó.
(Fun fact: a regényben apró utalások találhatók a Neurománc-könyvekre. Például Cayce és Case nevét ugyanúgy kell kiejteni, a rejtélyes művész utáni nyomozás pedig a Neurománc 2 (Számláló nullára) három szálának egyike volt – bár alighanem a legkevésbé emlékezetes.)
Az idő és a kor előrehaladtával legtöbbünk kisebb-nagyobb különböző fóbiákat, illetve félelmeket gyűjthet be. Cayce Pollard logofóbiás, és bizonyos ikonikus márkajelzések heveny testi reakciókat, undort váltanak ki belőle. Ezért minden ruhából kivágja a címkét, lecsiszolja a gombokat.. szóval a „nem írok semmit magamra” elvet vallja.. nos ő a Trendvadász, de itt most nem a szokásos munkáját végzi, hanem egy titokzatos megbízatást kap, hogy göngyölítsen fel egy Neten terjedő videoklipet, keresse meg az Alkotóját…
Gibson regényében az a jó, hogy nagyon is el lehet képzelni, hogy a benne leírt események akár meg is történhetnek velünk, hiszen nem a távoli jövőben játszódnak, és nem is egy fantasztikus cybervilágban, hanem napjaink nagyvárosaiban. És mindehhez a helyzetek és a cselekmények olyan részletesen vannak leírva,- gyakran agyafúrt mondatcsavarásokkal –, hogy szinte tapinthatóvá válnak a hangulatok. Érezzük az esőt, ahogy Camden Town utcáit járjuk, és felfedezzük a Tükörvilágot, aztán Tokióban megbámuljuk a házakra felkúszó kudzu-t, és Moszkvában a monumentális utcákat rójuk és megkeressük a КОФЕИН-t. Na és közben daráljuk egyfolytában a kacsa-mantrát. ;)
Borzalmas csigalassúsággal indult, egy kis izgalom a habokra, mert borzalmas értlemetlen lett a befejezés.
Annyit azért meg kell hagyni, jól ír Gibson, mert ha volt időm 1-2 oldalnál többet olvasni, haladtam, hiába volt lassú a cselekmény.
Sajnos abszolút felejthető könyv. Többet vártam.
Félek a folytatástól.
William Gibson neve nem sokat mondott, amikor ráakadtam erre a könyvre. Kicsit lenyomoztam az interneten és számomra az egyetlen ismerős név, ami vele kapcsolatban felmerült, az a Neurománc című könyve.
Gibson az 1940-es évek végén született, így életének lázadó korszaka pont beleesett a vietnámi háború elhúzódó éveibe. Félbehagyta tanulmányait és átszökött Kanadába, hogy elkerülje a besorozást, később ott telepedett le és kezdett bele az írásba. Műveit a kiberpunk, steampunk, neokiberpunk kategóriákkal címkézik tele.
A Trendvadász egy trilógia első kötete, amihez a maradék kettő nem tartozik szervesen hozzá, csak annyiban kötődnek egymáshoz, hogy ugyanabban a kitalált világtérben játszódnak. Cayce Pollard egy hatodik érzékkel és igen érzékeny fóbiával megáldott marketinges, aki a harmincon már túllépett, de az apja eltűnésén még nem tette túl magát.
Win Pollardnak a 9/11-es New York-i támadáskor veszett nyoma, azonban holttestét sohasem találták meg, így azóta is folyik a procedúra a halottnak nyilvánításáról, és a nyomozás arról, hogy valójában mi is történt azon a bizonyos napon.
Cayce-t a Blue Ant „csupafog” főnöke bízza meg azzal, hogy derítsen fényt arra, ki az alkotója az interneten fel-felbukkanó mpeg szegmenseknek, melyeket az egész világ nyomon követ, vár, csodál és közben észrevétlenül a kult kategóriából a tömegfogyasztásba lökdösi át.
a többi olvasható itt:
http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2011-02…
Recept egy jó krimihez: végy egy logofóbiás trendjóst, és borzongató rejtélyt. A rejtélyt szeleteld fel apró darabokra, majd lassú tűzön, egyesével hozzáadagolva pirítsd össze őket. Fűszerezd meg az egészet egy kis marketinggel és tégy hozzá egy jó nagy adag tech-hátteret. Végül öntsd fel az egészet orosz csontvázhalmokkal és maffiával, fanatikus rajongókkal és furcsa fazonokkal, majd kutyuld össze mindet. Meglepően élvezetes lesz a végeredmény. Jó étvágyat!
Gibson általában túlír mindent (amit eddig olvastam tőle), de mivel jól ír, ez nem annyira fájdalmas. Ahogy lenni szokott, lassan indul be a történet, sok a szereplő, és van a lány, aki belesodródik az események sűrűjébe. Ebben a történetben nem annyira passzívan, ahogy a többiben, de itt is csak sodorják a véletlenek és kevésbé irányít. A régi és új barátai is inkább csapódnak hozzá, sokat nem tesz, hogy része legyen az életüknek. Virtuális szereplőt is kapunk párat, egy online közösséget, pár távoli barátot, egy flúgos anyucit és egy eltűnt apát. spoiler
A könyv második felében bepörgő nyomozás váratlanul izgalmasra sikeredett, nekem tényleg ötletem se volt, hogy milyen koncepció van a töredékek mögött. spoiler A lezárás súlytalan kicsit, nem is mindent értettem belőle, spoiler
Népszerű idézetek
– Hát nem eltrafált egy kacsa ötszázas csúcsnál…
37. oldal, 76.oldal, 94.oldal, 95.oldal, 144.oldal, 171.oldal, 181.oldal, 207.oldal, 260.oldal, 274.oldal
A történelemben az egyetlen állandó dolog a változás. A múlt is változik. A mi verziónk a múltról éppen annyira lesz izgalmas a jövő számára, mint amennyire minket érdekel, hogy például a viktoriánusok milyennek látták a múltat. Vagyis semennyire.
Hat - A gyufagyár
A részletekbe menően kidolgozott kulturális jövőkép a letűnt korok luxusa. A „most” akkor még lényegesen hosszabb ideig tartott. Manapság a dolgok hirtelen változnak. Ráadásul olyan szélsőségesen és gyökeresen, hogy egy nagyszüleink-féle jövőképnek egyszerűen nincs létjogosultsága. Nincs „most”, amire építkezni lehetne. Nincs jövőnk, mert túl bizonytalan a jelenünk.
Hat - A gyufagyár
El kell ismerni, frankó lett a sérója: paradox átmenet a rendkívül jólfésült és a hatásosan zilált között. Rajzfilmfigura haj, a mesterien renderelt, nagy felbontású fajtából.
132. oldal
A sorozat következő kötete
Blue Ant trilógia sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Julia Phillips: Eltűnő sorsok nyomában 92% ·
Összehasonlítás - Robert Dugoni: Az utolsó ügynök ·
Összehasonlítás - Dacre Stoker – J.D. Barker: Dracul 89% ·
Összehasonlítás - Jason Matthews: A Kreml jelöltje 90% ·
Összehasonlítás - Nina de Gramont: Agatha Christie-affér 79% ·
Összehasonlítás - Stephenie Meyer: A Vegyész 79% ·
Összehasonlítás - Robert Galbraith: Zavaros vér 94% ·
Összehasonlítás - Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd 93% ·
Összehasonlítás - Linda Castillo: A halál szava 93% ·
Összehasonlítás - Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz 92% ·
Összehasonlítás