Augusztus ​fénye 23 csillagozás

William Faulkner: Augusztus fénye

Faulkner 1932-ben megjelent művét a legjobb regényeként tartják számon. Egy egyszerű parasztlány, Lena Grove utazásának története, aki terhességének utolsó heteiben útra kel, hogy felkutassa születendő gyermeke apját. Az ő tekintetén át tárul elénk a Mississippi menti világ, és töri össze a főhős remélt boldogságát, ez szabja meg újszülött gyermekének sorsát is.

Megszületik augusztusban címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1932

>!
Kalligram, Pozsony, 2010
408 oldal · ISBN: 9788081012815 · Fordította: Géher István

Enciklopédia 1


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

nopet>!
William Faulkner: Augusztus fénye

Az a helyzet, hogy vicces bácsi volt ez a Faulkner bácsi. Persze, persze súlyos témák, rothadás a felszínen meg az alatt, de azok a mondatok, azok a hasonlatok, az a szerkezet, az a bőr alá kúszó, egekig feszített feszültségkeltés: ó, anyám! És a sok szarság mellett, mindig van egy kis reménysugár spoiler És a humor. És letehetetlen. Persze, inkább tedd le, ha fulladsz.
Stílszerűen spoiler
Géher István fordításai klasszikusak, kár, hogy halálával dugába dőlt az életműkiadás, aminek szerkesztője is volt, na de hátha egyszer… várom.

Ne plagizáljátok már az utószót/értelmezéseket: kínos.

fióka>!
William Faulkner: Augusztus fénye

A regény maga érdekes. Viszont irgalmatlanul vontatottan van megírva, széles és hosszú, mint a Mississippi, és rád telepszik, majd agyonnyom, mint a déli forróság. Ez sajnos nagyon sokat levon az élvezeti értékéből.
Soha nem az ún. szórakoztató irodalom szemszögéből nézve értékelek. Viszont szilárd meggyőződésem, hogy az olvasás nem közelharc mű és olvasója között.

szabics22>!
William Faulkner: Augusztus fénye

A 20-as évek végi Amerikában játszódik a történet a Mississippi vidéki kisvárosban Jeffersonban. Ide érkezik a terhes Lena Grove, hogy megkeresse gyermeke apját.
Jefferson fülledt, sivár kisvárosa, -egy a sok közül- amely még 60 évvel a polgárháború után sem tudta feldolgozni a rabszolgaság felszámolását, a színes bőrűek egyenlőségét. Lena története egyfajta keretet ad a regénynek, az igazi történet a polgárháború óta eltelt 60 év… Elsősorban három jeffersoni polgár életének és családjának történetén keresztül. Elég érdekes karakterekkel: Hightower tiszteletes, aki megcsömörlött egyházától. Joan Burden akinek a családja a négerek egyenjogúságáért küzd, ezért a város kiközösíti. És a regény antikrisztusa, Cristmas aki nagyapja négergyűlölete miatt előbb nevelőintézetbe kerül, majd elköveti a legszörnyűbb bűnt amit ember elkövethet…
Azért ha jobban belegondolunk nagyon bátor könyv lehetett ez 1932-ben! Faulkner egyáltalán nem burkoltan emelt szót a fajgyűlölet ellen,annak ellenére,hogy például a Déli államokban csak 30 év múlva mehettek színes bőrű diákok egyetemekre. Vagy például külön utaztak a buszon a színesek és a fehérek… Ez a könyv tehát 30 évvel azelőtt íródott, hogy a megszűnt a szegregáció.
Egy elgondolkodtató regény, nulla szerethető figurával… Faulkner néha nehezen emészthető stílusával, nem egy kikapcsolódás!

marlowe>!
William Faulkner: Augusztus fénye

Fullasztó, verejtékes ballada Faulkner karcosabb korszakából. Minden alkalommal elképeszt a faji megkülönböztetés és a vallási bigottság, amely – egyáltalán nem régen, még ma is élő emberek gyermekkorában – a szabadságjogokra oly büszke nemzet déli térségeit uralta.


Népszerű idézetek

Qwerf>!

Úgy látszik, az ember majdhogynem mindent kibír. Bírja még azt is, amit eddig sose csinált. Elbírja még a gondolatot is, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet kibírni. Elbírja, hogy hiába akarna sírva, magát megadva elterülni, mégsem teszi meg. Kibírja még azt is, hogy nem néz hátra, még ha tudja is, hogy hátra nézni vagy nem nézni így se, úgy se használ neki.

335-336. oldal

1 hozzászólás
Qwerf>!

Így van ez: az emberi elme szerencsés képessége, hogy levedli magáról, amit a lelkiismeret nem tud elviselni.

272. oldal

1 hozzászólás
Cicu>!

[…] az ember mindig jobban fél attól a bajtól, amibe belekerülhet, mint attól, amiben általában már benne van. Inkább köti magát a megszokott bajokhoz, mintsem hogy változtatást kockáztasson.

63. oldal

macs>!

Grimm szó nélkül megfordult, átfutott az előkerten, be a házba, ahol az öreg, megszégyenült lelkész egyedül lakott; a három ember meg nyomult utána egészen az előtérig, amelynek állott levegőjű kolostori homályába betódult velük valami a brutális nyári napfényből, ahonnan jöttek.

19

Qwerf>!

Jaj, maguk férfiak. Nem csoda, ha mi asszonyok kijövünk a béketűrésből. Még azt se tudják, hol van a rosszaságuk határa. Pedig megmondtam, hogy legfeljebb egy cérnaöltésnyire. Gondolom, ha egy vagy más asszony nem keveredne dolgaikba, hogy segítsen, kajabálva mennének fel a mennybe még tíz éves koruk előtt.

332. oldal

Cicu>!

Nem méltányos, hogy feláldozza magát egy nőért, aki egyszer már választott, és most visszakozna a választásától. Ez nem helyes. Ez nem igazság. Nem ez volt Isten szándéka, amikor megteremtette a házasságot. Megteremtette? A házasságot a nők teremtették.

251. oldal

Cicu>!

És jöttek a nők is, a ráérősek, tarkabarka, olykor hamarjában felkapkodott ruhákban, csillámló, titkos, szenvedélyes tekintettel, titokban tartva hiábavaló mellüket (a nők, akik mindig is jobban szerették a halált, mint a békességet): jöttek, hogy benyomtassák a földet kemény cipősarkok özönével, és betöltsék a teret a szüntelen duruzsolással Ki a tettes? Hol a tettes? és egy-egy pontnyi szünetben talán Még mindig szabadlábon? Hogyhogy? Még mindig? Még mindig?

230. oldal

Qwerf>!

Minden embernek joga van rá, hogy tönkretegye az életét, ha ezzel nem gázol mások jogaiba, ha a maga erejéből magának él…

389. oldal

Cicu>!

„Mert ha egyszer valami szokássá lett”, gondolja, „az a szokás mindig messze jár a tényektől és az igazságtól.”

62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szokás
Qwerf>!

Végül is lenniük kell olyan dolgoknak, amelyekért Istent nem vádolhatja az ember, nem teheti felelőssé. Igen, lenniük kell.

387. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kathryn Stockett: A Segítség
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Alice Walker: Kedves Jóisten
John Steinbeck: Egerek és emberek
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a hold
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
Richard Wright: Feketék és Fehérek
Fanny Flagg: Érdemes élni