!

A 290. számú auschwitzi fogoly 84 csillagozás

Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly
Könyvtár

Ami ebben a pokoljárásban vonzó – különös, hát a borzalomnak is lehet bája? –, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: „Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom.”

Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden „naprakész” csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét.

És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek.

Az olvasót magával ragadja a szerző… (tovább)

Az auschwitzi halálgyár rémtettei címmel is megjelent.

Tartalomjegyzék


Hirdetés

Kedvencelte 11

Most olvassa 11

Várólistára tette 86

Kívánságlistára tette 36

Kölcsönkérné 7

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
ppeva MP
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

„…elveszítette az ember a hitét mindenben, még Istenben is. Ha létezik – és én gyerekkoromtól fogva ebben a hitben nevelkedtem –, hogyan engedheti meg, hogy tömegesen gyilkolják a védtelen embereket, ráadásul olyanok, akik a Gott mit uns feliratot viselik katonai derékszíjuk csatján?”
Hát hány Isten van?!
És hány lépcső, hány fokozat van a pokolban? Milyen lehet érezni, hogy rúgnak-vágnak-éheztetnek, de még mindig jobb, mint a többieknek, akik zsidók?!
Öt év egy haláltáborban. Letehetetlen könyv a lehetetlenről. A túlélés könyve. Csak az a kérdés, hogyan lehet élni ezután.
Sok hasonló témájú könyvet olvastam már. Ez a legjobbak közül való.

+
>!
pikkupilvi
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Itt, a molyon szereztem tudomást erről a könyvről, és milyen jó, hogy így volt! Ez egy borzalmas könyv. És borzalmasan jó. Szerény ismereteim a lágerek belső működéséről, hierarchikus viszonyairól, a túlélés minden fortélyáról jelentősen kibővültek.
400 oldal sűrű gyomorba rúgás érzés olvasni, igaz, néha csak pofozkodássá szelídül, de van, hogy majd' belepusztulsz.

+
>!
n MP
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Sohasem hittem, hogy ilyen sokáig lehet haldokolni…" – az első néhány nap élménye a táborból.
Tényszerű alvilági útikalauz, részletes és pontos beszámoló a lét elviselhetetlenségéről.
Belépsz te is vele, ott élsz-halsz velük. Neked is fáj.
Éhezel, fázol, rühes és tetves leszel, ütnek és vérzel…belül.
A …lelked vérzik miközben olvasod.
Érzelemmentes írás. Mert nem volt már mit érezni?
Azt mondja: – Auschwitz? Az ördög hallott róla – s legyint.
Azt mondom:-Auschwitz? Az ÖRDÖG hallott róla!
Ahol a szökés sem megoldás, mert van kollektív felelősségtudat…
Ahol a „jóképű Mengelével'” találod szembe magad.
Embercsapda.
A haláltábor utáni nemzedéknek íródott? Foglalkoztatja-e őket, minket a láger lét?
Van már azóta Irak, Irán, szerbek, kurdok, tálibok, amit akarsz ha az embertelenség érdekel.
Mégis csak a saját életedet akarod túlélni.
Világvégétől félsz.
Van, aki már azt is megélte, túlélte. A saját világának végét.
„Búcsúzom Auschwitz, túléltelek, de mi lesz ezután?”
Az ördög nem csak hallott Auschwitzról, hanem ott volt.

És mindezek után, emlékszem, valaki egyszer ezt mondta:
"Isten az embert a saját képére teremtette.
– nem egy hibás isteni lény és nem egy javított állat."

+
>!
Galambdúc
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Nehezen olvastam, az utolsó száz oldalon felgyorsultak az események. Részletes és érzékletes leírása gazságnak, ármánynak, mindennek, ami az embert hihetetlen mélységekig aljasítja. Próbáltam történelmi regényként olvasni, ebben aztán nem volt semmi felemelő. Azt gondoltam, a túlélés valami magasztos dolog, de hogy mennyi csel és hazugság és közöny vezet el hozzá, arról sokkoló volt hallani. Az őszinteségért respekt, de sok részlet gyomorforgató. Jó adag szerencse és furmány kellett ahhoz, hogy az ifjú Kielar közel öt évet ellavírozzon a lágerek világában, de neki volt igaza: életben maradt, amit sok millió társa nem mondhatott el magáról.
A könyv és a főszereplő alakja amúgy lehetne minden, csak nem bájos, ahogy a fülszöveg írja.

+
>!
Filippino
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Mostanában sok koncentrációs táboros könyv került a kezem ügyébe, és mind nagyon tetszett. Furcsa érzés olvasva átélni, átérezni azt, amikor az ember a legeslegmélyebb gödörbe és kilátástalanságba süllyedt.

+
>!
Nilla I
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Ez a könyv a valóság.
Ez a könyv a rettenetes történelem.
Ez a könyv fáj.
Ezt a könyvet kötelezővé kéne tenni.

+
>!
Roszka
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Rémálmaim voltak,míg olvastam. Döbbenetes! Nincs nagyobb szörnyeteg az embernél!

+
>!
moringa P
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Mindenkinek el kellene olvasni. Megrendítő és tanulságos.

+
>!
szikszai_2 P
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Auschwitzról kevés ilyen könyvet olvastam eddig. Egyszerre borzalmas és letehetetlen a könyv. A végére azért várjuk a szabadulást. Alapmű a témával kapcsolatban.

+
>!
baluguru
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly

Egy hónappal ezelőtt voltam Auschwitzban és Birkenauban. A könyvet olvasva magam elé képzeltem a barakkokat és ezt az egész szörnyűséget. Éppen ezért nem nagyon tudom, hogy milyen értékelést írhatnék. Maradjunk annyiban, hogy az embernél nincs nagyobb állat a világon. Akár legyen a náci Németország, a Szovjet gulág, vagy éppen a Koreai tábor vagy a világon bárhol, az embernél nincs rosszabb. Sajnos!


Népszerű idézetek

+
>!
spoiler

Járműveken utaznak a fogságba. Mi gyalog vánszorgunk a szabadság felé.

++
>!
Diosz P

– Fel a fejjel! Holnap megint benézek hozzátok… ha még élek! – tette hozzá filozofikusan, és becsukta maga mögött az asztalosműhely ajtaját.

213. oldal

+
>!
Diosz P

A lágerben egyik napról a másikra éltünk, az volt az egyetlen cél, hogy holnapig kihúzzuk.

85. oldala

+
>!
baluguru

Hamarosan már a szanitéckocsiban ültem, amely Birkenau felé vitt. Ott kezdődött lágeréletem új szakasza.

+
>!
baluguru

Egy hatalmas termetű, szörnyen kövér zsidó még tartotta magát, pedig a kápók és SS-ek őt gyötörték a legtöbbet. Lázasan dolgozott, igyekezett, hogy ne adjon okot a verésre, mintha még hinne a feliratban, amely a tábor kapuja fölött ékeskedett, munkahelyétől pár lépésre: Arbeit macht frei, a munka szabaddá tesz.

+
>!
ppeva MP

Megjöttek a „kupecek”, az emberkereskedők – így neveztük a német vállalatok képviselőit, akik szakmunkásokat toboroztak a gyárak és bányák lágerrészlegeibe.
Nem tolakodtunk. Sohasem lehet tudni, hová kerül az ember. Lágerjelszavunk így hangzott: ne légy sem első, sem utolsó.

349. oldal

+
>!
spoiler

A lóvé, öregem, csak a lóvé! … Azért mindent megkapsz! … Csak szabadságot nem vásárolhatsz, a franc essen belé! …


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is