1823 májusában látogatott el először a csodagyerek Liszt Ferenc a magyar fővárosba. Ezt az utat huszonöt rövidebb-hosszabb tartózkodás követte halálának évéig, 1886 ig. Vajon mit látott a fejlődő Pest-Budából, mint a világvárossá váló Budapestből a kétszáz éve született zeneszerző, zongoravirtuóz? Hol lakott, hol lépett fel, kinél vendégeskedett, milyen megbeszéléseket folytatott, hogyan kapcsolódott be az ország szellemi életébe, kik voltak magyar barátai, kik a tanítványai? Milyen műveket komponált? Útikönyvünk városnéző sétákra invitál, bejárjuk a régi belváros magját, a Lipótvárost, Budavárt, a Krisztina- és aVizivárost, a régi József- és Ferencvárost, a Terézváros központi részét, és kipillantunk a Margit-szigetre. Miközben a GPS-kódokkal is ellátott útvonalakat követjük, nemcsak a hírhedett zenész, hanem a XIX. századi magyar főváros élete is feltárul előttünk. A 248 oldalas útikalauzt félezer fotó, térképek, tárgy-és névmutató egészíti ki. A kötet angol nyelven is megjelenik.
Budapesti séták Liszt Ferenccel 3 csillagozás
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencnek jelölte 1
Várólistán 3
Kívánságlistán 1
Népszerű értékelések
Sejtettem, hogy tetszeni fog ez a könyv, de hogy ennyire, azt nem. Hihetetlenül sok témát, több érdeklődési körömet is felöleli, és nagyon jól összeszedett, igényesen megírt mű ez. Van benne történelem, életrajz, társadalom, helytörténet, művészet… nagyon szerteágazó az az információmennyiség, amit tartalmaz. És azzal együtt, hogy rengeteg, akár napra pontos dátumot, egyéb infókat említ, mégis nagyon élvezetes olvasmány, végig lekötötte a figyelmemet. Olyan volt, mint egy történelmi séta. Egy időutazás, vissza a XIX. századi magyar fővárosba.
Nagyon tartalmas, igényes, sokszínű, felemelő és olvasmányos ez az útikönyv-életrajz kombináció, tényleg jó lenne több hasonló művet olvasni… remélem fognak még születni ilyesmi könyvek.
Bővebben itt: http://hoovirag.blogspot.com/2012/03/watzatka-agnes-budapesti-setak-liszt.html
Nagyon élvezetes olvasmány, pedig útikönyv-jellegű.
Kezdődik egy rövid, mégis érdekes életrajzzal, majd sorban a pesti és budai helyszínek, csodálatos képekkel a múltból és a jelenből.
Tetszik, hogy a városrészeket bemutató fejezetek előtti térképszelvényeken jól olvashatóak az utcanevek, jól láthatóak a beszámozott épületek, nevezetességek.
Mintha sétálnánk a régi belvárosban, majd a Lipótvárosban…és így tovább.
Liszt kapcsán olyan személyeket, művészeket, alkotókat is megemlít az írónő, akiről még nem is hallottam.
Ilyen pl. Wohl Johanna /Janka/ és Wohl Stefánia írónők, akinek lakása a Nádor u. 26-ban volt.Pest legjelentősebb irodalmi szalonját vezették. Janka 15 éves volt, mikor Jókai kiadta első könyvét: Wohl Janka költeményei".
Az igazi az lenne, ha e könyvvel a kézben látogatnánk végig a Liszt Ferenccel kapcsolatos helyeket, akkor ott hozzáolvasva a vele kapcsolatos sztorikat, élményeket, személyeket „odavarázsolva”.
Népszerű idézetek
Liszt háló-dolgozó szobája valóságos múzeum volt: itt tartotta házi könyvtárát és kottáinak nagy részét. Itt állt a Bösendorfertól kapott íróasztal, amelybe a bécsi mester egy kétoktávos kihúzható billentyűsort is beépített. Liszt kiterjedt levelezést folytatott, így a komponáláson kívül is sok időt töltött az íróasztalnál. Az ágy mellett állt Liszt imazsámolya, rajta a pápától, IX. Piustól kapott imakönyvével, amelyet felmutatva bármikor bejuthatott a római katolikus egyház fejéhez.
Liszt napirendje ebben az időben nagyjából a következő volt:
– hajnali 4 órakor kelt, reggel 8-ig komponált
– ezután misére ment
– 11-től látogatókat fogadott
– hétfőn, szerdán és pénteken délután 4-től 6-ig tanított
– a többi napokon délután kettőtől látogatókat fogadott, látogatóba ment, vagy a levelezését intézte
– este koncertre, színházba vagy társaságba ment, esetleg maga hívott vendégeket, akikkel szívesen kártyázott.
210. oldal