Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Quentin Durward 35 csillagozás
Kalandban, izgalomban, fordulatos cselekményben Walter Scott talán leggazdagabb regénye. Színhelye a háborúk, cselszövések, lázadások zaklatta XV. századi Franciaország. A cselekmény bonyolítója XI. Lajos, Franciaország királya, korának egyik legravaszabb politikusa. Ellenfele: a vad és elszánt burgundiai herceg, Merész Károly. A tét: Liége városa. A kiszemelt áldozat: a szépséges Isabelle grófnő, akit Lajos király a burgundiai herceg egyik ellenfele, a vadsága és durvasága miatt Vadkannak csúfolt Guillaume de la Marche kezére akar játszani. A hatalmasok e küzdelmébe keveredik bele az ifjú Quentin Durward, egy Skóciából Franciaországba szakadt kóbor vitéz, akit a véletlen összehoz Lajos királlyal. Belép az udvari gárdába, bátran kiáll minden próbát, és sok veszélyes kaland után végül nagyrészt az ő vitézségén múlik, hogy a történet nem véres tragédiával zárul.
A skót íjász és Durward Quentin címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1823
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Századok – emberek Európa · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi
Most olvassa 2
Várólistára tette 19
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Politika s fortély professzora,
S bár a Sátán eszét le nem becsüljük,
Ő megtáncoltatná az ördögöt
És tanítaná sok újmódi csábra.
Ez az mottó a XII. fejezet elejéről való, melynek címe is (A politikus) jól jellemzi azt a XI. Lajost, akinek uralma – a százéves háború végeztével – a lassú konszolidáció korát jelentette Franciaország számára. Angliát a Rózsák háborúja kötötte le, a Német-Római Császárság már régen apró fejedelemségek konglomerátumára esett szét, így Lajosnak nem kellett állandó hadiállapotban, ugrásra készen állnia, s hozzáláthatott tartományurainak megzabolázásához. Egyetlen igazi ellenfele maradt, Burgundia nagyravágyó feje, Merész Károly, aki hercegségéből független királyságot akart szervezni.
A burgundiai hercegek a Capet-dinasztia mellékágából erednek, de birtokuk nem csupán Francia-Burgundiára, hanem az akkori Nyugat-Európa egyik leggazdagabb vidékére, Flandriára, és a holland tartományokra is kiterjedt. A hercegek dijoni udvara Európa egyik legfényesebb központja, s a későgótikus, és lovagi kultúra centruma volt. A kétnyelvű (francia és flamand) Burgundia kb. a Nagy Károly halála után három részre osztott Frank Birodalom furcsa középső részére, Lotharingiára emlékeztetett, elválasztva a két nagy etnikai tömböt, a franciát és a németet.
A kor két nagy ellenlábasa a józan, ravasz, mérlegelő, de többnyire békére törekvő XI. Lajos, aki nem válogatott az eszközökben, hogy hatalmát növelje, és a kortársak szemében sunyi, alattomos, már-már megvetendő jellemnek tűnt*, és Merész Károly, a délceg, csatákban elöl vágtató, de indulatos, meggondolatlan, s – valljuk be – a maga korában már anakronisztikus lovagfejedelem mintapéldánya. Kettejük küzdelme adja a hátteret, mely előtt e regény ifjú skót főhőse (és az elmaradhatatlan csinos ifjú hősnő) eljátszhatják a nekik kiosztott szerepet.**
Scott örömét leli a francia király ellentmondásos jellemének boncolgatásában, de érdekesen ábrázolja Merész Károly figuráját is, továbbá – szokásához híven – közrendű mellékalakok csapatával (a legérdekesebb közülük ebben a regényben Hayraddin Maugrabbin, a cigány) színezi a cselekmény fonalát, mely kellően bonyolult ahhoz, hogy rendesen kitöltse a kötet kb. hatszáz oldalát (bár Scott egyéb műveihez képest több a leíró rész).
Kissé off-topic: ha követni akarjuk hőseink útját Franciaország – akkoriban még igen tarka – térképén, akkor itt van hozzá egy segédlet, mely jól mutatja az akkori feudális világ széttagoltságát:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/90/Map…
Igazi színes romantikus kalandregény, nem annyira mélyenszántó, mint Scott legjobbjai, a Puritánok utódai, vagy a Rob Roy, de – hasonlóan az Ivanhoe-hoz – szórakoztatóan ábrázol egy rég letűnt kort, és hasznos tudnivalókkal szolgál.*** XI. Lajos uralmával kezdődött meg a francia központosított királyi hatalom újrateremtése, mely azután – a hugenotta harcok közjátékától eltekintve – elvezetett IV. Henrik, Richelieu és XIV. Lajos fényes korszakáig. Ez a könyv kb. egyidőben játszódik Hugo A párizsi Notre Damejával, de sokkal többet mond el a kor politikai viszonyairól, mint amaz. Scott történelmi regényt írt, mely mellesleg romantikus, Hugo romantikus regényt, mely mellesleg történelmi… Ki-ki válassza közülük a neki jobban tetszőt.
* „Tapasztalt, vén lazac vagyok, és nem kapom be a horgot, csak mert olyan tollal van ékesítve, amelynek becsület a neve.” – ezeket a szavakat Scott adja a legkeresztényibb király szájába.
** Scott regényeinek főszereplői legtöbbször skótok, ritka kivétellel (Ivanhoe). Ebben hasonlít Jules Verne-re, akinek sok művében hasonló módon türemkedik az előtérbe egy francia, ha kell, ha nem.
*** Én például nem emlékeztem rá, hogy a XV. században már használtak muskétát.
Hiába no, Scott remek történelmi kalandregényeket ír. Ebben is megvolt minden, ami egy ilyen történetbe kell: bátor és vonzó főhős, védelemre szoruló ám szilárd lelkű fiatal lány, galád ellenség, megmentés életveszélyből és rossz házasságból. Volt benne háború és rengeteg intrika. És persze boldog befejezés. Érdekes volt Galeotto Marzio szerepe – valahogy a magyar forrásokban szinte megállt az élete Mátyás halála után… Ez a regény még vén fejjel is öt csillag.
Ez a könyv volt az első amit Walter Scott-tól olvastam,de biztos,hogy nem az utolsó.
Bizonyára az is nyomott nálam a latba,hogy szeretem a történelmi,lovag regényeket!
Eleinte kissé tartottam tőle a terjedelme miatt.Bár a MEK-en olvastam,és nem kellett időre visszavinni.Másoknak is ajánlom mind az elektronikus olvasást,mind pedig ezt a remekművet!
Sajnos, csak 5csillagot adhattam,pedig 6-ot szeretnék….!
A kissé hosszasra sikeredett előszó majdnem elriasztott a könyvtől, de szerencsére maradtam. Akik szeretik a történelmet feltétlenül olvassák el, sok mindent megtudhatunk a királyokról, a korról, a politikáról,( ami azóta is, mit sem változott). Tetszettek benne az író hivatkozásai, magyarázatai…igazolták a történelmi hitelességet. A romantikus szál pedig csak megfűszerezte ezt remek, fordulatos regényt.
Igazi Walter Scott klasszikus! A cselekmény a XV. századi Franciaországban játszódik, XI. Lajos uralkodása idején, a valós történelmi események köré szőtt romantikus történettel.
Walter Scott nagyon jó karaktereket alkot, ezúttal sem csalódunk benne. Quentin Durward igazi hős alkat: bátor, merész, nagyszívű; emiatt hamar megkedvelhető és – bár sejthető a végkifejlet – mégis drukkolunk neki, hogy a cselszövések közepette sikerre vigye küldetését.
A történet cseppet sem mondható unalmasnak, egészen a legvégéig sok fordulatot tartogat.
Igazi kikapcsolódás, csak ajánlani tudom! Az oldalszám ne riasszon el senkit! :)
Népszerű idézetek
A társalgás velejét nem az adja, hogy jelentéktelen dolgokban nagyobb tudásunkkal hencegünk, hanem az, hogy ismereteinket szélesítjük, bővítjük és helyesbítjük mások tudásának alapján.
– Ha már felséged apám származására célzott, meg kell mondanom, hogy – nem szólva szüleink gyengeségéről – ő maga, törvénytelen szerelem szülöttje, boldogabb és szerencsésebb volt, mintha házasfelek kölcsönös gyűlöletéből sarjadt volna.
Olyan embernek, aki ismerni akarja mások gondolatait, vagy el akarja titkolni a magáéit, nem szabad bort innia.
A szabadság egyedül a férfi számára van, a nőnek mindig oltalmazót kell keresnie, mert a természet alkalmatlanná tette arra, hogy megvédje önmagát.
– Igen, a gazdag embereknek – felelte a vendéglős – megvannak a szeszélyeik, hiszen megfizetnek értük.
A fiatal utas tizenkilenc, legfeljebb húszéves lehetett, […]. Ruházata nagyon csinos volt s oly gondozott, mint azoké a fiatalembereké, akik maguk is tudják, milyen kellemes a külsejük. […] könnyed léptei azt mutatták, hogy a gyaloglás inkább öröm, s nem fáradtság neki. […] szeme figyelmesen pillantott minden tárgyra, ami csak az útjába esett, s életörömről, könnyed szívről, de határozottságról is tanúskodott.
Egyszóval volt valami vonzó egész megjelenésében, ami aztán mindenkinek a figyelmét felkeltette, […] a derűnek és a félelem nélküli közvetlenségnek valami szerencsés keveréke.
Egész magatartása olyan emberre vallott, aki semmi rossztól nem tart, amikor az életbe lép, bár egyébként semmije nincs, csak derűs szelleme és merész szíve, hogy megküzdjön a sors keménységével.
23-24-25. oldal, 2. fejezet A vándor (Európa, 1966)
Az embereknek néha fura óhajaik vannak, mikor megjelenik nekik a nagy kaszás, hogy utolsó táncra kérje őket.
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lev Tolsztoj: Háború és béke 88% ·
Összehasonlítás - Arthur Conan Doyle: A fehér csapat I-II. ·
Összehasonlítás - Arthur Conan Doyle: A Fehér Sereg 80% ·
Összehasonlítás - Jules Verne: Észak Dél ellen 82% ·
Összehasonlítás - Henryk Sienkiewicz: Quo vadis? 92% ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: A Damokosok 91% ·
Összehasonlítás - Jókai Mór: A két Trenk ·
Összehasonlítás - Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró 92% ·
Összehasonlítás - Hugo Viktor: A Notre Damei toronyőr ·
Összehasonlítás - Hugo Viktor: A Notre-Damei torony őre ·
Összehasonlítás