Lebilincselő lovagregény Oroszlánszívű Richárd királyról és a kereszteslovagokról.
Az izgalmas történet fő színtere a Szentföld, ahol a hős lovagok a muzulmánokkal csatáznak a hitért, a becsületért és a Szentföld birtoklásáért.
Mindkét oldalon nemes hősök, híres vitézek sorakoznak fel, s izgalmasabbnál izgalmsabb kalandoknak lehetünk tanúi.
Walter Scott világhírű nagyregénye a történelem egyik legromantikusabb, legérdekesebb korszakába vezeti el az olvasót.
Talán a legjobb ebben a műfajban!
A talizmán 22 csillagozás
Oroszlánszívű Richárd címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1825
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szép könyvek Légrády Testvérek · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Pesti Hírlap Díszkönyvtára Légrády Testvérek
Kedvencelte 1
Most olvassa 4
Várólistára tette 22
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Kamaszként olvastam először, közvetlenül az Ivanhoe után. Akkor mindkettő nagyon tetszett,(azóta is az Oroszlánszívü kamaszos rajongásom tárgya). De most nem értem,. miért volt ez nekem akkor olyan fontos. Persze, most is kalandos, most is fordulatos, most is megtaláltam benne a fegyverbarátságot, az idealizált keresztes háborút, az intrikákat, a nagy árulást, csak most nem tetszett. Dagályos, bonyolult , sokszor szinte érthetetlen mondatok, fellengzős párbeszédek… ennek a könyvnek határozottan nem tett jót az újraolvasás.
Gyerekkorom nagy szerelme volt a könyv, a történet, a főszereplő, valamint a két főbb mellékszereplő ellenséges uralkodó is. Aszerint voltam szerelmes, melyik volt éppen színen. A problémát csak az a néhány szín okozhatta, amikor mindhárom.
Sok haszna volt számomra a mesének, mert először is felkeltette az érdeklődésemet a skótok történelme, valamint az angolszász államalapítás kezdetei iránt.
Másodszor, arra indított, hogy belemélyedjek a keresztesháborúk történetébe.
Harmadszor, örökre a felföldi romantikus történetek rabságába kerültem.
Mindemellett – szégyen ide vagy oda – azóta is az egyik kedvenc uralkodóm Oroszlánszívű, sajnálom, hogy a rokonsága olyan jellemtelen társaság volt, és így elveszítette a Plantagenet-dinasztia a királyságra való érdemet. Na jó, ezt csak a romantikus lelkem, nem az eszem mondatta velem.
Sok valóságos eseményt felhasználva (és kissé átalakítva) szövi a meséjét Scott. Hősies ellenfelek, álnok, széthúzó szövetségesek, lovagi tettek jutalmazó gyönyörű hölgyek a szereplők. Inkább csak laza láncolatú epizódok követik egymást, nem bontakozik ki nagyobb ívű cselekémény, és a „talizmán” miben létére, szerepére sem igazán derül fény. Így utólag azon sem csodálkozom, hogy miért a gyerekrészlegen találtam meg a könyvtárban.
Gyerekkoromban egy karácsonyra kaptam ajándékba az Oroszlánszívű Richárdot, amit legalább egy tucat alkalommal elolvastam. Elvben ez a kötet ugyanannak a regénynek egy másik fordítása, a két szöveg azonban annyira eltér, hogy a szereplőket és eseményeket ugyan többé-kevésbé fel lehet ismerni, de a szöveget bajosan. Kincsesbánya műfordítóknak és irodalmároknak. Nem lévén egyik sem, engem inkább zavart, hogy ennyire más.
Ez olyan igazi scottos regény volt, tele álruhás alakokkal, nagy drámákkal, kicsi szerelemmel és szerencsés végkifejlettel. Ami viszont a szokottnál is érdekesebb volt benne, hogy a keresztes háborúkat nem úgy mutatta be, hogy agyonra dicsőítette az európai „felmentősereget”.
Az egyetlen dolog, amit nem értettem, a regény címe volt, mert maga a talizmán igazából nincs túl sokat emlegetve a könyvben. Sőt, számomra csak az utolsó oldalakon derült ki, hogy mi is akar az lenni tulajdonképpen a történetben. (Lehet, hogy ez a hiányosság a fordítás hibája?) De maga a történet annyira jó volt, hogy nyugodt szívvel siklottam el e felett az apróság felett.
Népszerű idézetek
A szőlő leve annak adatott, aki okosan tud élni vele, mivel a lé felvidítja az ember szívét és megvigasztalja bánatában. Az, aki élvezi, éppúgy hálát adhat Istennek boroskupájáért, mint mindennapi kenyeréért; s az, aki visszaél az Ég adományával, nem nagyobb bolond részegségében, mint te a te magad-megtartóztatásában.
29. oldal (I. kötet)
[…] a Mindenható, ki kedvteléseink és szenvedéseink társául adta mellénk a kutyát, nemes és aljasságra képtelen természettel ruházta fel. A kutya sem barátot, sem ellenséget nem felejt el – pontosan emlékezik minden jótéteményre, de minden kapott sebre is. Részesült ugyan emberi értelemben, de nem bír emberi hamissággal. Pénzzel megvesztegethetsz egy katonát, hogy kardjával megöljön valakit, vagy egy tanút, hogy hamis vallomásával életet oltson ki; de a kutyát nem tudod rávenni arra, hogy jótevőjét megtépje: barátja ő az embernek, kivéve, ha az ember nyíltan kihívja haragját.
165. oldal
Áldott legyen annak a neve…, aki a fáradtságos napra az éjszaka nyugalmát küldi pihenőül és megengedi, hogy felüdítsük testünket és lelkünket.
48. oldal (Könyvmíves)
Már a költő is megmondta, hogy az ember legyen inkább jóindulatú ember szolgája, mint saját rossz szenvedélyeinek rabszolgája.
282. oldal (Könyvmíves)
…az ember hasztalan néz a jövőbe, hiába olvas a csillagokban, amit az Ég rejtve akar előtte tartani, gyenge szeme azt csak homályosan ismeri fel és véges elméje helytelenül értelmezi.
390. oldal (Könyvmíves)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mándy Iván: Robin Hood 88% ·
Összehasonlítás - James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán 88% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Rab ember fiai 84% ·
Összehasonlítás - Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban 92% ·
Összehasonlítás - Benkő László: Táltosidők 88% ·
Összehasonlítás - Gáspár Ferenc: A strucc vére 88% ·
Összehasonlítás - Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV. ·
Összehasonlítás - Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló 82% ·
Összehasonlítás - Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya 93% ·
Összehasonlítás