Az ​ősi Kína 4 csillagozás

Walter Flemmer: Az ősi Kína

Mindenki hallott már a Kínai Nagy Falról, a monumentális régészeti leletről, az agyaghadseregről, a világ legnagyobb Buddha-szobráról vagy a csodálatos, pihe könnyű kínai selyemről. Mégis kevesen ismerjük Kína történetét. Ebből a színes és kivételes képekkel gazdagon illusztrált Mi MICSODA kötetből viszont megtudhatjuk, hogyan jött létre egységes állam a bronzkorszak apró fejedelemségeiből, tanúi lehetünk a mongolok uralmának és a Tang-dinasztia szemkápráztató pompájának is.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mi micsoda

>!
Tessloff és Babilon, Budapest, 2008
48 oldal · ISBN: 9789639657892 · Fordította: Varga Csaba

Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Walter Flemmer: Az ősi Kína

Ma hazajövet megláttam egy kutyust, aki a gazdájával sétált, a kutyus éppen a dolgát végezte…Szemben jött két kínai lány és a kutyát nevették. Nem tudtam mit olvasni, oldalt ajánlotta ezt a könyvet a moly. Hát jó -mondom-, akkor olvassuk ezt!
Ha 10 évvel fiatalabb lennék, most Kína-fanatikussá válnék és lelkesen kutatnék tovább és tovább…
Ha 10 évvel idősebb lennék, bátorítanám a gyerekemet erre.
De most így ez kicsit kevés volt nekem. De attól még érdekel Kína (is). Punktum.

2 hozzászólás
renta>!
Walter Flemmer: Az ősi Kína

A könyv a kínai császárság több mint kétezer éves története, egészen 1912-ig, amikor is kikiáltották a köztársaságot.
Az első császár (az evidenciákon túl) a hatalmát nemcsak a hadseregre építette, de egy újonnan létrehozott hivatalrétegre is. Ők alkották Kína legbefolyásosabb társadalmi osztályát, nagyon nehéz államvizsgát kellett letenniük, hogy a császár hivatalnokai lehessenek, s közülük kerültek ki a császár tanácsadói.
Egy fontos szempont, hogy nagyhatalommá válhatott: míg nyugaton elbukott a Római birodalom, Kína úrrá tudott lenni saját megosztottságán, zűrzavarán, s egységes birodalmat épített.
Volt egy időszak Kína történelmében, amikor is a mongolok vették át Kínában az uralkodást, de Kubiláj kán is tiszteletreméltó uralkodó tudott lenni, s pl a kínai államgépezetre támaszkodva egységbe forrasztotta a kínaiakat és a mongolokat, s kitűnő kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki.
A kínai császárság bukását kb. az okozta, hogy az utolsó hatalmon lévő ember (az özvegy császárné, aki gyermek fia helyett uralkodott) semmitől sem riadt vissza, hogy a hatalmat megtartsa, ráadásul gyűlölte a modern világot, megakadályozta a reformokat, és mélységesen megvetette a „fehér barbárokat”.
A Nyugat technikai fejlődése ekkorra már rég maga mögött hagyta Kínát.
Ahogy én látom: volt pár dinasztia, akik kifejezetten virágzó időszakot teremtettek, s ennek az alapja valahogy mindig az volt (az erős kezű irányítás és a kereskedelem mellett), hogy a kultúrára, művészetekre, is elképesztő figyelmet szenteltek. (pl: Tang-dinasztia idején, ami igazán az aranykornak tekinthető a magas rangú állami hivatalnokoknak a vizsgáik során szívhez szóló költeményeket is kellet írniuk; mellékesen: ekkor volt nálunk a honfoglalás).

Egyéb érdekességek:
az Agyaghadsereg – rettentő számú, életnagyságú szobrok ezrei, elképesztő méretű feltárt területen, milyen irdatlan munka lehetett ezek elkészítése (durva adat: 800 figura, 80 kézműves, 12 év, pihenés nélkül)
A kínai Nagy Fal: spoiler egy több mint 6000 km hosszú erődítmény, ami iszonyú körülmények között épülhetett.
Porcelán: Kínában már a kőkorszakban is készítettek finom kerámiaedényeket
Csillagászat: amikor Európában még azt hitték, hogy a Föld a világegyetem középpontja, Kínában a csillagászok már mérőműszerek segítségével számították ki az égitestek pályáját, s kr.e 3. században létezett a 360 napból álló naptár
Könyvnyomtatás: az első könyveket fatáblák segítségével a 9. századtól kezdve nyomtatták (Gutenberg a 15. Sz. közepén találta fel a betűnyomtatásos nyomdai eljárást)

S néhány egyéb szempont az ajánláshoz:
Tartalom: a rengeteg adat keveredik a néhol egészen egyszerű leírásokkal, mesélő móddal. Ez furcsa elegy, érződik ugyan, hogy ifjúsági, de én nem nagyon tudtam belőni azt a korosztályt, akinek íródhatott.
Szerkesztés: rájöttem, hogy kifejezetten nem szeretem az ilyen szerkesztésű könyveket. A sok kép remek, de a törzsszövegbe majd’ minden oldalon elhelyezett (néha plusz képekkel) szó- és fogalommagyarázatok, az érdekességek rövid kifejtése kuszává, kissé átláthatatlanná teszik a könyvet.
A vége felé van random két oldal a találmányoknak, de hogy ez is miért nem a legvégére került?.. (persze, amúgy meg szuper, hogy van ilyen)
A könyv végén az időrendi táblázat jó, helye van, de ami nekem hiányzott sokszor, nem tudtam elhelyezni az európai vagy akár a világtörténelemben azt, amit Kínáról olvastam.
Tekintve, hogy szégyenkezve kellett rájönnöm milyen keveset tudok Kína történelméről (hogy mennyit tanultam anno és mennyit felejtettem, ezt meg nem mondom…), nekem sok új információ, összefüggés volt és sok plusz érdekesség is.


Hasonló könyvek címkék alapján

Hársvölgyi Virág: Kína
A. Cotterell: Kína
Emmanuel Cerisier – Jean-Michel Billioud – Danielle Elisseeff: Kínai tudományok és találmányok nagy könyve
Jacob Field: Kvízlelő történelem
Boglár Lajos: Hogyan laknak?
Peter L. Stork: Derék harcosok
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Víctor Escandell: 25 furfangos fejtörő
Peter Wohlleben: Érted a fák beszédét?
Piotr Socha – Monika Utnik-Strugala: Kosz