Facebook Twitter RSS

Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame

Victor Hugo »


Victor Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az istenivel, A párizsi Notre-Dame-ban, a francia romantika legnagyobb történelemidéző vállalkozásában a középkor alkonyának Párizsát varázsolja elénk festői tarkaságával, csőcselékével, korhely koldusok, csepűrágók siserahadával, a gótikus templom nagyszerű, sejtelmes építőművészeti látomásával. Ebben a háttérben bonyolódik a végzetes szépségű cigánylánynak, Esmeraldának szomorú szerelme a daliás kapitánnyal és Quasimodo, a szörnyeteg harangozó megindító emberi tragédiája. A remény igazi főszereplője maga a kőcsipkés Notre-Dame, az ősi székesegyház, amely úgy emelkedik ki a környező sikátorok összevisszaságából, mint a modern Franciaország a viharosan vajúdó középkorból. A jegyzeteket Antal László írta.

Borítók (14)

Fülszövegek (1)

Hirdetés

Címkék


Most olvassa

Várólistán

Kívánságlistán

Elcserélné vagy eladná

400 Ft ★★★★★ Eladó Elcserélhető
memily 1310448
300 Ft (nincs megadva állapot) Eladó Elcserélhető
Véda 14c8779

Top értékelések

csend_zenésze 7 hónapja 1× kedvenc
→ 2010. február 16., 16:56

Hugo igazi mesélő, teljesen el lehet veszni a gyönyörű mondataiban, és még a humora is nagyon jó, csak azt sajnálom, hogy türelmetlen XXI. századi ember vagyok, és így nem tudtam kivárni minden leírást, mert annyira kíváncsi voltam a végkifejletre.

Hannah 4 hónapja
→ 2010. május 2., 13:08

Gyönyörű és szomorú. Imádtam azt a humort és drámát ami benne volt. Bár bevallom, néha én is át-át ugrottam a hosszabb, unalmasabb leírásokat.

Manók 7 hónapja
korábbi olvasás

Fantasztikus érzés volt Párizsban valóságban is látni, és újra olvasni.

Anamie 9 hónapja
korábbi olvasás

Nehéz kenyér volt….

takiko 8 hónapja 3 komment
→ 2010. január 9., 14:08

A történetre nagyon kíváncsi voltam, és több szinten is meglepetés ért. Nem gondoltam volna, hogy Phoebus karaktere ilyen ellenszenvesen lesz ábrázolva, hiszen a legtöbb feldolgozásban nem így van. Ez nem hibája volt a könyvnek, csupán meglepetést okozott. A többi karakternél nagyjából erre számítottam. De ami Hugo-nál nagyon zavar, és ami a Nyomorultaknál is zavart, az a rengeteg leírás, amivel sokszor-sokszor megszakítja a történet fonalát, olyannyira, hogy utána sokszor fel sem tudom venni a ritmust. Párizs leírását igazság szerint nem olvastam végig, mert belevesztem a sok francia névbe (amik számomra olvashatatlanok, de ez egyéni probléma). A történet maga tetszett, de azt hiszem Hugo-val egyelőre végeztem (bár a Nyomorultak továbbra is egyik kedvenc). Ha már francia író, akkor maradok Dumas-nál.

Morgana 10 hónapja
korábbi olvasás

Olyan gyönyörű, és olyan szomorú…

evol 1 éve
korábbi olvasás

nehezen gyűrtem le…

padamak 1 éve
korábbi olvasás

Nem sok maradt meg. Még jó, hogy Quasimodo sokszor emlegetett figura, így nem felejtem el. Pedig felejteném…

andóc 1 éve
korábbi olvasás

Vercsa polcára szeretném tenni. Én egy Párizs térképpel együtt olvastam, bevallom engem a város, az épületek történetéről szóló leírások érdekeltek. Illetve, mint sokszor máskor a gyermekem megkérdezte a rajzfilm után, hogy mi is történt igazából, én meg nem tudtam válaszolni. Muszáj volt elolvasni.

Top idézetek

csend_zenésze 7 hónapja 4× kedvenc

Clopin ekkor a bábu alatt álló ócska, támolygó létrás zsámolyra mutatott és így szólt Gringoire-hoz:
– Állj fel erre!
– A teremburáját! Még kitöröm a nyakam! – ellenkezett Gringoire. – Hiszen a kegyelmetek zsámolya épp úgy sántít, akár Martialis valamelyik disztichonja: egyik lába hexameter, a másik pentameter.

82. o.

takiko 8 hónapja 2× kedvenc

A szertelen fájdalom, akárcsak a szertelen öröm, mivel heves, nem hosszú életű. Az emberi szív nem bírja sokáig a végleteket.

531.oldal

csend_zenésze 7 hónapja 1× kedvenc

Afféle darabokra tört és rosszul egybeforrasztott óriásnak nézte volna az ember.

47. o.

csend_zenésze 7 hónapja 1× kedvenc

A század átkozott találmányai tehetnek mindenről, azok tesznek tönkre mindent. Az ágyúk, csatakígyók, mozsarak és főként az a dögvész, amely ugyancsak Németországból érkezik hozzánk: a könyvnyomtatás. Vége a kézírásnak, vége a könyvnek. A könyvnyomtatás megöli a könyvkereskedelmet. Közeledik a világ vége.

19. o.

takiko 8 hónapja 1× kedvenc

Olyan az emberszív, hogy csak egy bizonyos mennyiségű keserűség fér meg benne. Ha a szivacs teleszívta magát, elzúghat fölötte az egész óceán, egy csöpp nem sok, annyit se vesz magába többet.

545. oldal

LizaM 3 hónapja

Hogyhogy nem csap ki a lángja annak a tűznek, amely a szívemet perzseli?

669.oldal

lausz 3 hónapja

Szomorúan kell megjegyeznünk, hogy a gyerek, tekintettel a zord évszakra, a nyelvét használta zsebkendőnek.

Hatodik könyv, III-EGY DARAB KUKORICAMÁLÉ TÖRTÉNETE

lausz 3 hónapja

– Hogy halad az építkezés azon a pompás házán, az Íjas Szent András utcában? Valóságos Louvre az. Különösen tetszik nekem a kapun a faragás: az almaág, rajta hat alma s hozzá a tréfás szójáték: ÍM E HÁZ HATALMA.

Ötödik könyv, I-ABBAS BEATI MARTINI

takiko 8 hónapja

Vége a világnak. Claude atya féltékeny Quasimodóra!

552. oldal

hkarcsi 1 éve

Az emberi gondolat módját találta, hogyan örökítse meg magát, nemcsak tartósabban és időtállóabban, mint az építkezés, hanem könnyebben és egyszerűbben is annál. Az építészet elveszíti trónját. Orpheusz kőbetűinek helyébe Gutenberg ólombetűi lépnek.

2oo. oldal

Külső linkek

Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el

Hasonló könyvek címkék alapján

Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik