Sylva 13 csillagozás

Vercors: Sylva

A regény hősnője egy Sylva nevű lány, illetve nem is lány, hanem róka. Pontosabban: rókából lett lány. Története pedig a legcsodálatosabb, ami rókával megeshetik: miután nővé változott, megkezdődik értelmének fokozatos kibontakozása, emberivé alakulása. Ennek az átváltozásnak izgalmas, kalandokban bővelkedő csodáját beszéli el a regény mesemondója, egy fiatal angol földbirtokos, aki végül önmagán is észleli a csoda hatását: beleszeret Sylvába. Vercors regényét remek lélektani megfigyelések, humoros és kesernyésen fájdalmas epizódok tarkítják, s teszik mindvégig élvezetessé.

Eredeti megjelenés éve: 1961

>!
Európa, Budapest, 1965
322 oldal · keménytáblás · Fordította: Kárpáty Csilla · Illusztrálta: Würtz Ádám

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Albert Richwick


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

gyuszi64>!
Vercors: Sylva

Nehéz értékelni ezt a fantasztikus regényt. Egyrészt ugye ott vannak Vercors háborús írásai, amik a szépirodalom, az írásművészet csúcsait jelentik, s amiktől a Sylva témaválasztása oly távol esik. Ugyanakkor ezt a regényt Hugo-díjra jelölték, s hogy mit jelent ez, egy kis statisztika: 1955 óta adják ki a Hugo-t, 1965 óta a Nebulá-t; ha a négy fontos kategóriát vesszük, évenként mondjuk öt-öt jelölttel számolva kategóriánként (persze a két díjban vannak átfedések), akkor is durván 4*5*2*(55+65), azaz 4800 cím kering a legfontosabb SF díjak említésekor – és olyan húsz körül lehet a nem angolszász jelöltek száma… (És ezek nagy része is, az arab, holland, kínai nevek, elsősorban az utolsó évtizedben tűntek fel.)

Vercors megkísérelte racionalizálni a fantasztikumot. A tőle megszokott módon esendő embereket ábrázol, aprólékosan kidolgozza a mondanivalóját *, összeszedetten ír. Miközben hűen ábrázolja a vidéki Angliát, a sorok közül nem hiányzik a francia szellemesség sem (a főhős Bergsonnal és Valéryvel levelez), és a regénynek megvannak a mélyebb értelmezési rétegei is.

A mű megható és érzelmeket kelt, de érdemei elismerése mellett mégis csak 4,5 csillagot adok. Kicsit sok a moralizáló rész, ezek a fejtegetések nagyon lelassítják a regényt. És ugyan Vercorsnak majdnem sikerült a fantasztikum racionalizálása – de a lehetetlen nem sikerülhetett… Talán ezért végződik úgy a regény, ahogy. Vigyázat, nagy spoiler: spoiler

* Nagyon erős rész például a regényben hosszan szerepeltetett tükör-kísérlet, hogy vajon létezik-e az egyénnek én-tudata? Szerintem Gallup híres kísérlete későbbi, még nem ismerhette Vercors. Arról van szó, hogy Gallupnak volt egy idomított csimpánza, aki a tükör előtt elsétálva sose zavartatta magát a saját látványától. Gallup nem tudta, hogy vajon a csimpánzának (és tágabban az állatoknak) van-e én-tudata, egyáltalán tudják-e, hogy léteznek? Híres kísérletével ezt akarta eldönteni, amikor bekente a csimpánz homlokát piros festékkel. És amikor a csimpánz legközelebb elsétált a tükör előtt, és meglátta a piros fejű tükörképét, a saját homlokához nyúlt…

gerlaip>!
Vercors: Sylva

Akkor jó volt, most fura újraolvasni.

Natsuo>!
Vercors: Sylva

Nagyon jó volt, folyamatosan fent tartotta a figyelmemet, de a történet vége nagy űrt hagyott bennem.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

A nevetésben, a mulatságosban pillanatnyi haladékot keresünk, állapotunk szerves elfeledését egy percre: egy szempillantásig, amíg nevetés ráz minket, halhatatlanok vagyunk.

theodora P>!

Nevem Richwick; s ha az Albert keresztnévre hallgatok, ez puszta udvariasság tőlem, mert utálom az Albertet, és szerettem volna ha Bruce-nak neveznek el.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Richwick
Cserei_Gyöngyvér>!

Az életne semmi értelme sincs, de azért mégis sok élvezetet kínál. És én szeretem ezeket az élvezeteket, legalábbis az olyanokat, melyek nem követelnek sok gyötrelmet, mert az élet viszonzásul sok hülye szenvedést is a fejünkre zúdít.


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Ladislav Fuks: Mooshaberné egerei
Takami Kósun: Battle Royale
Ludvík Souček: A vak madarak titka
Robert Merle: Malevil
Leonyid Leonov: Az üstökös
David Mitchell: Felhőatlasz
Philip K. Dick: A halál útvesztője
Szabó Illés: A tizedik hónap
Gaston Leroux: A véres bábu / A gyilkológép