Neoplanta, ​avagy az Ígéret Földje 14 csillagozás

Városregény
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

1748-ban összefogtak a németek, a szerbek, a magyarok, a zsidók, az örmények, meg a többi itt élő nemzetség, összekaparták megspórolt pénzüket, bankkölcsönt vettek fel és a tömérdek bankóval Bécsbe utaztak, hogy Mária Terézia császárnőtől megvásárolják a szabad királyi város címet. A császárnő megkérdezte mi a neve a városuknak, mire az alapító atyák töredelmesen bevallották, hogy nincs neve. Felkérték őfelségét, legyen városuk keresztanyja. A császárnő elővette arany pennáját és gyöngybetűkkel írta a latin nyelvű alapító okiratra: legyen a neve Neoplanta, és minden nép nevezze saját nyelvén. Éljenek békében, szeressék egymást, ez a sok nemzetiségű város legyen példája a különböző nációk békés egymásmellet élésének. Eltel több, mint 250 év Neoplanta – azaz Újvidék – népei azóta folyamatosan gyilkolják egymást. A magyar írónak mindezekről Lazo Pavletić, szerb fiákeres mesél.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Noran Libro, Budapest, 2013
298 oldal · ISBN: 9786155274220
>!
Kossuth, Budapest, 2013
248 oldal · ISBN: 9786155274305

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Bélabá>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Neoplanta, Újvidék, Novi Sad, Neusatz – Az Alföld déli részén, a Duna bal partján elterülő város. 1748-ban szabad királyi városi rangot kap Mária Teréziától, aki az alapító oklevélben azt írta, hogy legyen a város neve Neoplanta, és minden ott lakó nép nevezze a saját nyelvén.

Végel László regénye e vajdasági városban játszódik, egy szerb fiákeres történetei elevenítik fel az itteni eseményeket. Újvidék viharos történelme sok nációt tömörített egy városba, élnek itt szerbek, magyarok, svábok, zsidók, és egyéb (horvát, bosnyák) délszláv népek is. Érdekes volt belelátni a történelmi bugyrokba, a Tito-féle kommunista világba, a Horthy-féle megszállásba, a hetvenes években elterjedő vadkapitalizmusba, amely irigységet váltott ki a többi szocialista országban. Olvasmányos sztorikat kapunk az író jóvoltából, de engem valami mégis zavart. Talán az, hogy csapongott az időben. Tetszett, de nem volt az az elsöprő regény, amit nem lehet félbehagyni. A fejezetek hossza ideális volt, 4,5 csillagra (4,4) díjazom. Érdekes lenne egy igazi várostörténetet is melléolvasni, talán azzal együtt nagyobbat szól. A történelem iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlom.

pável>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Őseink újraélt életei: multikulti Balkán, a betelepített kitelepítése, kurtizánok és partizánok tündöklése.
Mozaikos történelem: emitt éppen Hrabal és Kafka koccintanak Tito mellett egy kávéház-avatón (na persze ennyire azért nem jó Végel, mint akiket megidéztem, de igyekszik), amott meg… de nem látszik jól, minduntalan vérbe fordul a kaleidoszkóp.
Színes-szagos filmtabló egy újvidéki delizsánsz bakjáról – mindhalálig: olcsó az élet, szinte potyán van!
(2013k.)

Emmus>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Végel László egy 2017-ben adott interjúban a következöt nyilatkozta: „A vajdasági magyar közösség ma azon a határvonalon van, hogy megszűnik vagy apró szórvánnyá válik. Az elvándorlás hihetetlenül nagy.”
Négy év távlatából ez igazolódni látszik.Őrizze ez a mű e maroknyi magyarság történelmét, vívódásait, hovatartozási kérdéseit, hétköznapjait az útókor számára,
Köszönet érte.

Adriaticum>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Kegyetlen történelemmel szembesít ez a könyv, nem szerettem igazán, de eléggé olvastatta magát, ha belekezdtem, nehezen tettem le, magától pörögtek el a fejezetek. Nagyon realisztikus olvasmány volt, bár még nem jártam Újvidéken, ezek után sokkal komplexebb szemüvegen keresztül fogom látni a várost. Tetszett, hogy képes volt befogni azt a teljes perspektívát, ami az ezredfordulón élő ember emlékezeti köre által még belátható, és ugyanolyan érzékletesen és hitelesen formálta meg minden korszak képét és hangulatát.
Hideg és szomorú könyv volt ez számomra. A legszebb az anya alakja volt, aki a Dornstadter cukrászdát emelte a harmónia és a béke illúziójának szimbolikus helyévé, (amit persze annyian, annyiképp tettek tönkre). Az ilyen cukrászdák emléke tart meg bennünket annak, aminek.

morin5>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Legyen rátermett az ember, ha rongyszőnyegként húzkodják alóla az országot, miközben az épp aktuális hatalmi pozíciós náció felé hajlás helyes mértékének beállítására törekszik. És persze csak módjával az elköteleződést, hogy idővel ki lehessen hátrálni. Újvidék huszadik századi történelmét néha (számunkra is) ismerős helyzetekkel átszőtt, atipikus szereplők élet-sűrítményein keresztül kapjuk meg – okulásra, hogy a szűken vett magyarországi magyar múltnál is akad pikánsabb.
És ha valaki nem tördeli szét az olvasást (mint én), akkor a stílusos és tartalmas mondanivalójú könyv még nagyobb hatást vált ki.

Bridget_Storyteller>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Úgy hiszem, hogy egy kivételes műről van szó. Végel László könyve a múltba repít vissza. Rádöbbenünk, hogy mennyi minden történhet egy multikulturális város történetében néhány évtized alatt. Emberi sorsok, utcanevek keresztüzében mindenkinek ajánlom.

GeoMaileR>!
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje

Úgy is vagy talán éppen úgy (?) döbbenetes olvasmány ez a könyv, hogy hallott az ember „a hideg napokról” és „a még hidegebb napokról”. Egy város, ahol igazából mindenki a szó szoros értelmében és mai értelmezésében gazdasági migráns, hiszen egy jobb jövő reményében válnak betelepülővé a törökök kivonulása után. Egy konkrét, létező hely, ahol az egyes emberek nem azért kell, hogy békétlenségben éljenek, mert egymással van bajuk, mert nem tudnának egymás mellett megférni, hanem ilyen-olyan izmusok miatt nem hagyják őket.
A péterváradi erőddel szemben 1748-ban „ saját erőből” szerveződő város, vagyis a benne lakók a közeli múltig máshonnan fújó szelek játékszereként élik drámai városregényüket Közép-Európa egyik igazi olvasztótégelyében.


Népszerű idézetek

Adriaticum>!

Yes, yes, wonderful country, wonderful city, ismételgették kórusban a messziről jött turisták vagy az ünneplőbe öltözött mesemondók. Yes, yes, massgrave, mondanám. And multicultural, folytatná fontoskodva a Dunát ünneplő sereg. Ja, ja multiculturalische Massengrabe […]

238. oldal

Adriaticum>!

Simic elvtársnő békésen kötöget, mondta, miközben a párt a szakadék széléről rángatja vissza az országot. Az asszonyság sebtében a kasarába helyezte a gombolyagot, a kötőtűket, meg a félig megkötött sálat, majd szólásra kéredzkedett. Elismerte, hogy vétkezett, ellenben ez ritkán fordul elő. Arról van szó, hogy a fia Szlovéniába készül telelni, holnapra be kellene fejeznie a sálat. Mentségére legyen mondva, a kötőgyárban volt munkavezető, nyugdíjaztatása után sem hanyagolja a kézimunkát. Csak a családtagoknak kötöget. Fusiban dolgoztál, vágott közbe egy másik nő, aki feltehetően a szomszédasszonya lehetett.

228. oldal

morin5>!

1941-ben anyám egyik napról a másikra Horák Katalin lett, mert sikerült neki bebizonyítania, hogy erőszakkal tukmálták rá a Katarina Horak nevet. […] Az apám ráhagyta, bánom is én, legyünk magyarok, ellenben, Katicám, legalább nekem valld be, de őszintén, magyar vagy te, vagy szlovák? Anyám eltűnődött. Talán a Jóisten is letett a hovatartozás megállapításáról. […] A magyarok az utóbbi időben nagyon fenn hordják az orrukat. […] Előtte meg a szerbek pöffeszkedtek. […] Lehet, […] nekem ez fel se tűnt. Hogyhogy nem vettem észre? Mert nem voltál magyar, válaszolta anyám. Az apám felkapta a fejét. Mondd, Katicám, nem vagy te inkább zsidó? Nekik a legkönnyebb, ők nem tartoznak se ide, se oda, mélázott apám. Halkabban, intette le anyám. […] Katicám, rájöttem, hogy életében legalább egyszer mindenki zsidó volt vagy lesz, suttogta apám. A magyarok is, a szerbek is, a németek is, a neoplantaiak is.

161. oldal

morin5>!

Annál a mesternél tanulta a szakmát, aki direkt Ferenc József császárunknak készítette a kocsikat. […] Az nem a mi császárunk, hékás, rázta ki az öregből a lelket. […] Izé, szóval Ferenc József császár elvtárs részére készítette a fiákereket, helyesbített az öreg. Így már elfogadhatóbb, bólintott a fődetektív.

146.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gion Nándor: Virágos katona
Terék Anna: Duna utca
Terék Anna: Halott nők
Gion Nándor: Börtönről álmodom mostanában
Gion Nándor: Ezen az oldalon
Gion Nándor: Műfogsor az égből
Gion Nándor: Izsakhár
Gion Nándor: Zongora a fehér kastélyból
Tolnai Ottó: Rothadt márvány
Gion Nándor: Keresünk egy jobb hajót