Négyszemközt ​Máraival 7 csillagozás

Naplójegyzetek, 1992–2014
Végel László: Négyszemközt Máraival

Márai Sándor tudta, miért kell távoznia, ezért tétovázott oly sokat. „Így döntöttem: amíg valamilyen életlehetőségem van itthon, nem megyek el, itthon maradok, megeszem az utolsó nadrágom és letöröm a plombát a fogamból, de nem megyek el”, jegyezte naplójába. Amikor írói életlehetősége megszűnt, vette a vándorbotot: európai hontalan lett. Hazájában többé ki sem ejtették a nevét. Nem járt haza víkendezni, és a magyar állami rádiók és tévéadók sem sugározták műveit.

Eredeti megjelenés éve: 2014

Róla szól: Márai Sándor

>!
Noran Libro, Budapest, 2014
164 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155274909
>!
Kossuth, Budapest, 2014
92 oldal · ISBN: 9786155513039

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Márai Sándor


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Végel László: Négyszemközt Máraival

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

„… az író egyetlen lehetséges hazája az anyanyelve.”

Ha van pozitív hozadéka a zsűrizésnek, akkor én most megtaláltam Végel László felfedezésével. Ez a második kötet tőle, de telitalálat, és biztosan lesznek még továbbiak is. Olyan, mint egy nagyon tömény stúdium a magyar irodalomról és a magyar társadalomról, Márai és Végel gondolatai találkoznak és felerősítik egymást. A sok egyéb irodalmi hivatkozás különösen hasznossá teszi a kötetet, komoly névmutatót lehetett volna hozzá csatolni és a kötet közel felét idézni lehetne a Könyv a könyvben zónában. Márai köteteit nagyon szeretem, sokat olvastam közülük, de amilyen gazdag az életmű életem végéig lesz olvasnivalóm. Az eddig olvasottak nagyon hasznosak voltak ahhoz, hogy most jól értsem Végel László könyvét. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Thomas Mann, Babits Mihály, Esterházy Péter, Dés László, Ilia Mihály és sokan mások is felidéződnek Végel László gondolataiban, írásaiban. Nagyon fontos kötet, csak ajánlani tudom mindenkinek, akit egy kicsit is érdekel a magyarság, a kisebbség sorsa.


Népszerű idézetek

ppeva P>!

Átérzem a kelet-közép-európai kis nemzetek félelmét. A berlini fal ledöntése után azt remélték, hogy úgy élnek majd, mint a nyugatiak, 25 év múlva rájöttek, hogy továbbra is csak szegény rokonok maradtak. Megszületik a kishitűségből eredő nacionalizmus, amelyet mélységesen dekadensnek tartok, de a kishitűség okát megértem.

152. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

Kapcsolódó szócikkek: berlini fal · dekadencia · nacionalizmus
ppeva P>!

(Košice, Novi Sad) Teljesen át tudom érezni Márai Sándor megdöbbenését, amikor 1973-ban kézbe vette a Košice című könyvet. A szerzők úgy mutatták be Kassát, mintha ott nem is lett volna semmiféle komoly és színvonalas magyar kultúra, mintha abban a városban nem született volna jelentős magyar művészi érték. Márai ezt úgy élte meg, mint egy fájdalmas korbácsütést. Szinte naponta rándulok bele hasonló ütésekbe, amikor különböző újvidéki antológiák, almanachok és alkalmi kiadványok kerülnek a kezembe. Így van ez tartományi szinten is. Időnként összegyűlnek a magyar meg a szerb politikusok és jó asztaltársaságot alkotva a multikulturalizmusról cseverésznek. A szellemi világ haldoklik. Maradtak a kisebbségi sátrak, a sátortáborok, a kisebbségi törzsfőnökök, akik időnként feldíszítik a sátrakat és körbe ülik az asztalt.

31-32. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

olvasóbarát>!

(Haza és hazafiak) Márai (ebben is) tévedhetetlen! A haza olyan komoly dolog, amit nem lehet a hazafiakra bízni, jegyezte le naplójában. Figyelem az urakat, akik kemény kézzel tartják kezükben a nemzeti gyeplőt. Természetesen nemzeti színű zászlókba bugyolálják be a zsákmányt.

103. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

ppeva P>!

Márai jegyezte a naplójába 1945 után, hogy megdöbbenve tapasztalja, milyen gyorsan vedlenek át Szálasi verőlegényei Rákosi verőlegényeivé.

50. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

Kapcsolódó szócikkek: Márai Sándor
1 hozzászólás
ppeva P>!

Európába vetettem a bizalmamat, mert Európa képviselte az utolsó reménysugarat. A távoli jövőt. A hetvenes évek végén álmomban sem gondoltam, hogy tíz év múlva bekövetkezik a rendszerváltás. Még a nyolcvanas évek közepén sem számítottam nagy fordulatra, inkább kompromisszumokkal terhelt, lassú meneteléssel számoltam. Arra, hogy tántorogva haladunk Európa felé. Akkortájt nemzedékem legjobbjainak, Európa volt a titkos jelszó Újvidéken és Belgrádban, Budapesten és Ljubljanában. Ám mindez elsősorban kulturális tervezet volt, a kultúra volt a remény humusza. Aztán a szocialista országok röpke néhány hónap alatt belepottyantak a szabad piacba, a parlamentáris demokráciába, a többpártrendszerbe. A kultúra felkészült erre a pillanatra, viszont a politika nem. Hiába volt a kultúra készenléti állapota, az „új demokráciában” a kultúra mellékes lett. Kultúrát hordozó polgárság nélkül jött létre az úgynevezett polgári társadalom. Minél inkább csökkent a kultúra rangja, annál inkább erősödött az Európából való kiábrándulás. Csalódottan szembesültem ezzel az egykori Jugoszlávia széthullása után is.

79-80. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

ppeva P>!

Megtaláltam a napjainkra vonatkozó mondatot. Márai Sándor írta amerikai emigrációjában, hogy teljesen „közömbös, hogy a dolgozó embert a haszonéhes – tehát kapitalista – vagy a hataloméhes – tehát kommunista rendszer zsákmányolja-e? A kapitalista sokat tanult Marx óta. A kommunista semmit.” A mi kis kapitalistáinkkal viszont az a baj, hogy nemcsak haszonra, hanem hatalomra is éhesek.

90. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

ppeva P>!

(Haza és a hazafiak) Márai (ebben is) tévedhetetlen! A haza olyan komoly dolog, amit nem lehet a hazafiakra bízni, jegyezte le naplójában. Figyelem az urakat, akik kemény kézzel tartják a kezükben a nemzeti gyeplőt. Természetesen nemzeti színű zászlókba bugyolálják be a zsákmányt.

103. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

olvasóbarát>!

Márai még 1984-ben előrelátóan fogalmazott: „ A kommunisták csak végrehajtották azt – írta a naplójában – amit a szűrös gatyás jobboldaliak tervelnek.” És látnokian megjegyezte: a kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a nemzeti jelmezbe öltöztetett képmutató, kapzsi jobboldali. Színlelésből ma sincs hiány. Na de kapzsiságból sem, mint tapasztaljuk. A szűrös gatyás jobboldaliságból is akad bőven. Márai bírálata ma is elevenbe vág. Még időben tisztázta, hogy miért nem lehet Bibó időszerű. Ezért akár testamentumként is értelmezhetjük Mészöly Miklós intelmét Bibó életművéről: „Politikai gondolkodótól ritkán kapunk ilyen örökséget; utoljára Széchenyitől. ”

16. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

Kapcsolódó szócikkek: 1984 · Márai Sándor
ppeva P>!

A szocializmus szót immáron alig lehet kiejteni. Az új elit a kapitalizmustól várja a megváltást. Kis, vidéki politikusok úgy urazzák egymást, mintha frakkban születtek volna. Az uramozás ezeken a kisvárosi pártösszeröffenéseken, ahol mindenki porba pisilős kortól személyesen ismeri egymást, groteszkül, felettébb komikusan hangzik. Inkább úrhatnámság, legkevésbé a polgári kultúra jele. A polgári egzisztencia elsősorban másféle kultúrát jelent, mélyebb és emberibb óvatosságot képvisel.

20. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014

ppeva P>!

A rendszerváltás nem hozta meg azt, amit meg kellett volna hoznia, a polgár ma kitaszított, peremre szorított gyanús elemnek számít. Meggyőződésem ugyanis, hogy a polgári réteg semmiképpen sem azonosítható az állam és a pártok kegyeit kereső kapzsi, vagy a pártoknak kiszolgáltatott szolgalelkű, államköltségen felhizlalt újkapitalista középosztállyal. Sokkal közelebb van a szocializmus középosztályához. Az egypártrendszerben a középosztályt megtestesítő szocialista kispolgár volt a rendszer legkonformistább rétege. Ide-oda hajlott és alkalmazkodott. Mi változott? Az „osztályharcot” hirdető István elvtársból, a „nemzetet” bálványozó István úr lett.

120. oldal

Végel László: Négyszemközt Máraival Naplójegyzetek, 1992–2014


Hasonló könyvek címkék alapján

Toldi Éva: Menny a Földön
Bordás Győző: Széchenyi Szerbiában
Radnóti Miklós: Válogatott versek / Ikrek hava
Gion Nándor: Ez a nap a miénk
Terék Anna: Háttal a napnak
Polcz Alaine: Ideje az öregségnek
Terék Anna: Duna utca
Terék Anna: Halott nők
Munkácsy Mihály: Emlékeim
Fekete István: Tíz szál gyertya