Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Mesemaraton 246 csillagozás
VIGYÁZAT: NEM MESEKÖNYV!
Burleszk, paródia, karikatúra ÉS kalandregény. Hella Postor, a vagány, idős milliomosnő éjjel-nappal tequilát iszik, s közben lovasversenyt szervez fantasztikus terepen, mesés fődíjjal (egymillió fabatka). Szinte a rajt előtt belebotlik Athénába, fiatalkori önmaga hasonmásába. Nagylelkűen meghívja őt és Don Jarrat-t a Mesemaratonra. Ha egymásra találnak, öröklik hatalmas vagyonát. A kiszemelt vőlegénynek van egy szépséghibája: maffiózó. És éppen bajban van egy eltűnt heroinszállítmány miatt. A verseket mormogó és bohócságát mindinkább föladó Athéna az öreg hölgy testőréhez vonzódik: Michel Redfordhoz, aki öltözzön bár navaho törzsfőnöknek vagy pirosbabos szoknyás nőimitátornak, szívdobogtatóbb fickó. Rossz Arcot, Don Jarrat vérszomjas gorilláját is fölajzza, ezért olykor menekülni, olykor támadni kényszerül. Ott van a versenyen Fabre Chant, a mozisztár és három bohókás játékzsoldosa, a lila bugyigókról álmodó… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1989

Kedvencnek jelölte 60
Most olvassa 7
Várólistán 35
Kívánságlistán 13
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Ez a könyv a polcon magában röhögve szétesett. Teljesen. Amúgy felturbózott Rejtő, halálos poéngörgeteg az egész. Fárasztó. Élvezetes. De a hangulat is kell hozzá.
Fantasztikus, imádom :D Öcsémmel együtt kezdtem hallgatni hangoskönyvben, ő valahol a 3. fejezet környékén lemorzsolódott, de egyedül is nagyon élveztem. Igazi Fable :D
Néha -főleg az ilyen szürke, unalmas és hideg napokon – kell az embernek valami olyan olvasmány, ami feldobja, megnevetteti. Ilyen esetekben én általában Fable könyveihez fordulok. És most sem csalódtam. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere. Egy mesebelinek tűnő táj, ahol, versenyzők lovon teszik meg a távot (majd minden könyve után elhatározom, hogy én úgy, de úgy megtanulok lovagolni…:D), alvilági tagok egész sora (kisebb-nagyobb perverziókkal megáldva), na és persze az igen színes versenyzők.
Én személy szerint Athéna alakjával tudtam a leginkább azonosulni, és mit nem adnék, ha egy saját Bel Ami vigyázna a testi épségemre. :D. Mondjuk Rossz Arcot az állandó vérben tunkolásával, vagy épp vőlegénynek kinézett don-t, ki tudnám hagyni az életemből.
A történet élt, vibrált, és szórakoztatott. És mégis úgy éreztem, a mai világunk görbe tükrét nézem.
Imádom. :) Egyik kedvenc részem mikor Rossz Arcot kergetik a struccok. :) Kifogyhatatlan mosolyforrás.
Ezt a sok idiótát egy helyen! na meg a becenevek! találó volt mindegyik. a kedvencem az idióta kínai volt, de csak az után, hogy megszerezte a műfogsort! zseniális jelenetek voltak azok.
olvastam buszon is! nagy hiba volt, mert szerintem a kedves utastársaim hülyének néztek, mert olyan sokat nevettem. :) de szeretem az ilyen helyzeteket.
nem csalódtam az írónőben most sem.
Örök barátom, vigasz a bajban, társ a vigadásban.
http://amadea.freeblog.hu/archives/2010/08/18/A_vagtato_cirkusz/
Kellemes csalódás volt! Már próbálkoztam Vavyan könyvvel, de nem jött be. Ezt most hangos könyvben kezdtem el, de rájöttem, anyunak megvan a polcon :D szóval volt mikor olvastam is…de a könyv már kicsit megviselt. Ez tele volt jobbnál jobb poénokkal, jókat röhögtem rajta…azok a becenevek is….azt hiszem kezdem érteni anya rajongását :D
Első Fable könyvnek nem is rossz. Néhol kicsit sok volt az abszurd szituáció, de összeségében jól szórakoztam rajta. Esélyes, hogy még olvasok tőle.
Népszerű idézetek
…megkönnyebbült a felismeréstől, hogy szívszerelme nem teljesen hülye, és ha őrült is kissé: tart benne rendszert.
Kereste önmagát, és meggyőződéssel hitte, hogy előbb-utóbb megleli a könyvet, amely végre elmond neki mindent. Csakhogy az íróknak eszük ágában sem volt leegyszerűsíteni Athéna Dobos életét. Egyik-másik írásműben talált ugyan egy sor lényeges tudnivalót a lényét feszegető kétségek köréből, ám az Egyetlen Könyv, amely bibliája lehetett volna, valószínűleg még nem készült el. S ha mégis, szerzője elkövette azt a hanyagságot, hogy nem küldött belőle egy példányt Athéna Dobos részére, az Isten Háta Mögé.
18. oldal
Nem csupán a varázst nélkülözi, talán egyénisége sincs?
E kételytől sarkantyúzva falta a betűket. Kereste önmagát, és meggyőződéssel hitte, hogy előbb utóbb megleli a könyvet, amely végre elmond neki mindent.
17. oldal
– Nem szívesen ábrándítom ki Ottó bácsi, de én is olvastam a versenyfelhívást.
Dobos felmordult. – Van olyan betű amit te nem olvasol el és ezzel még dicsekszel is?
– Tudod mikor olvastam utoljára?
– Két éve, a táblát, a szem orvosnál.

















































































































