A ​Hold forró jegén (Halkirálynő 6.) 91% 252 csillagozás

A sorozat újabb részét „végeztem” ki.
Zseniális, ahogy Fable szövi a szálakat. Újabb karakter lépett be a csapatba. Hozza a korábbi, megszokott lendületet, humort. Igazán a csapatba illik.
Denisa is végre terhes lett, bár ezen nem is lepődtem meg, hiszen a következő rész borítóján már nagy pocakkal láthat. Ám ismerve Denisát, a terhessége és annak bejelentése várhatóan nem mindennapi lesz. És valóban. Ennél Denisásabban nem is lehetett volna.

Az újraolvasást követően is tartom azon állításomat, miszerint ez az egyik legjobb Fable-könyv – akkor is, ha ezúttal egy cseppet túlírtnak éreztem. off A gladiátor-szálat és ezzel együtt úgy laza százhúsz oldalt húztam volna és akkor maximálisan jóban vagyunk, de ettől függetlenül is remekelésnek tekintem, a sorozatban off talán az utolsónak. Akcióban (így vérben) és érzelmekben (így gyönyörű mondatokban) is gazdag, nem csak humorral, de elgondolkodtató pillanatokkal és nagy kérdések feszegetésével teli részt sikerült kanyarítani. Kijut nem teljesen normális családtagokból (nagy mennyiségben), a média- és társadalomkritikát Donald, a géppuskatűz-sebességű dumákat pedig Zsötem szolgáltatja és itt-ott befigyel egy kis természetfeletti is, ami csak még különlegesebbé teszi. A befejezés pedig nagyon szép, meghitt, de egyáltalán nem csöpögős, ami mindenképpen pluszpont.

Nagy kár, hogy a folytatástól kezdve túlcsordul a spirituális vonal és a helyzetek is bohózatosra vannak véve, kihagyva a szeretett komolyságot… Akármennyire is egy fiktív sztori, itt még volt a helyzetekben és a szereplőkben is némi földhözragadtság, amitől annyira szerethetőek voltak, a későbbi, egyéb dimenziókba való átnyergeléseket velem már nehezebb megetetni. Mesteri leleményességgel megformált mondatokban és csípős beszólásokban azonban itt sem volt hiány, érdemes többször is, megjegyzésig ízlelgetni néhányat…

Fable karakterein azért még mindig jókat lehet derülni: a régiek (Denisa, Cyd, Belloq, Dalia) hozzák a szokásos agymenést, az újak (Zsöti, Ramona) pedig csak növelik a diliházi élményt…
Ez még mindig az a „hangosanröhögős”, „nyilvánosannemolvasós” könyv, mint jópár évvel ezelőtt – nemcsak nosztalgia, de élmény is.

Micsoda egy elmeroggyant figurákat tud gyártani VF.
Mogorvát még mindig bírom, Zsötem kicsit idegesít.
Cyd :)
Jó kis sorozat.

Amikor jó régen először olvadtam nem igazán lopta be magát a szívembe, főként azzal, hogy kb. a huszadik oldal után tudod, hogy Denisa terhes, de végig kell rágnod magad a sztorin, hogy végre ki legyen mondva.
Most ezt a szálat elengedtem, hisz már tudtam, így a nyomozásra és a többi eseményre tudtam koncentrálni.
Nagyon tetszett (ebben és kb. a többiben is), hogy nem csak az akció a lényeg, hanem a szereplők is. Van lelkük, életük a munkán kívül, családjuk, akik szintén szerepet kapnak a történet alakulásában.
Zsötit Belloq helyében első blindre felpofoztam volna, de értem én, hogy mi célja a karakterének, a végére megbékéltem vele.
Jöhet a következő, ezuttal már babahordozós akció :-)

Az utolsó Halkirálynő, ami maximálisan csillagos ötös.
Kellően pörög az akciózás, megy a vérbálozás, ahogy Cyd mondta vala :)
A poénok ütnek, de nagyot, pont mint Denisa és a többiek.
Az akciócsoport megint hozza a formáját és nagyot alakít. Lacot hiányoltam a történetből, Zsötemet itt még nem tudtam szeretem-e vagy sem, a későbbi könyvek tartalmának tudásával most már bátran mondhatom, hogy nem lett kedvencem.
Szegény Denisát sajnálom, de nagyon, nincs rész ahol nem a kórházban kötne ki, de most legalább a vége boldogság volt.

A Ki feküdt az ágyamban? és az Ébredj velem! után valahogy a Mogorva nyár nem hozta számomra, amit az eddigiek, ennek meg kétszer is neki kellett futnom, mert elsőre nem kötött le. Most is kicsit erőltetni kellett magamat, habár amikor benne vagyok, nehéz kilépni belőle, csak amikor kívül voltam, nem igazán éreztem az ingerenciát belépni. Remélem, a következő jobban magáévá tesz. :) A különleges fajtájú szó és mondatalkotásokat továbbra is imádom. :P Magyar nyelvvel játszani jó, jól játszani gyönyör! A kötet itt-ott kicsit macskakárosult lett, néhány oldalt megvízjelezett a drágám a kis vámpírfogaival. Szereti Fable-t, na. :D

Színre lép Zsötem,a két lábon járó tesztoszteron bomba :-)

Ha nyitnék egy patikát, Fable-könyveket tartabék antidepresszánsok helyett. Jó, nagy meglepetés nem ért a végén, de hozta, amit elvártam tőle, és továbbra is Mogorva életem szerelme, és továbbra is rajongom Cydet és a nagyszerűeket és Ellát és Martint és…

Imádtam. Izgalomban, humorban bővelkedő. Meg kell őrülni a szövegétől, amit az extravagáns szereplők hoznak. Jó volt a visszautalás, felfrissített néhány dolgot a szereplőkkel kapcsolatosan. Denisa és Mogorva végre a megfelelő szinten, úgy érzelmileg, mint szakmailag. Zsöti is szeretnivaló, kíváncsi vagyok hogyan alakul tovább (persze Cydet nem körözheti le). Imádtam a zárórészt, méltó volt befejezésnek.
Kedvenc a sorozat eddig olvasottai közül.