Amikor újra kiadjuk ezt a regényt, bizony meg is hatódunk: magyarországi kiadónál hatvan éve nem jelent meg. Pedig a könyv ártalmatlan, csupán csak folytatja Vaszary halhatatlan Párizs-regényeinek sorát: vagyis azt a borotvaélen táncolást bulvárregény és irodalom között, amit legkecsesebben Vaszary Gábor tudott. Az ő iróniája az a tünékeny, finom humor, amin „hol sírunk, hol meg nevetünk”. Párizs zamatát, illatát, bohémségét, könnyedségét senki nem tudja jobban megeleveníteni, mint ő. Ez a regény az 1950-es években tizenhat nyelven jelent meg. Világsiker volt. Ám az 1960-ban Münchenben napvilágot látott magyar nyelvű kiadásának fülszövegében így idézik Vaszaryt: „Nekem a legnagyobb siker még ma is, ha magyar nyelven szólhatok a magyarokhoz.” Ajánljuk a mai olvasó figyelmébe ezt a páratlanul könnyed stílusbravúrt.
A szőkékkel mindig baj van 68 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1939
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 17
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A maga nemében kiváló olvasmány. Vicces, humoros, kiszámítható, elegáns. Semmi dráma, semmi nyavalygás. Mégha téli zimankó idején olvasod/hallgatod (Rudolf Péter egy felolvasó zseni), akkor is olyan érzésed van, hogy fekszel a vízparton, nyalod a fagyit, süt a nap, az élet szép és habkönnyű.
Vaszary Gábor jó író. A harmincas-negyvenes években a könyveit vagy harminc nyelvre fordították le. A Monpti című regényéből Romy Schneider főszereplésével készült filmváltozat. Könnyed stílusa, humora, szerethető, jobbára bohém alakjai hamar elnyerik az olvasó kegyeit.
Vaszary szórakoztató író, regényi szórakoztató regények. Nem akarnak túl mélyet, túl nagyot mondani, nem művészi stílus-bravúrokkal operál, de a maga műfajában mégis egyértelműen stílus-bravúr, amit végrehajt. Témája többnyire a szerelem, a lelkek egymásba fonódása, férfi alakjait a nő mozgatja, nőalakjait pedig a szerelem.
Vaszary olyan, mint egy könnyű kapucsínó: nem keserű fekete, nem aromás tea, nem tejeskávé, hanem mindezek elegye: ízes, könnyű, zamatos, nem lórugás, de felébreszt, ébren tart, bár a hatása hamar múlik, s a történetei volta- és tulajdonképpen feledhetők, de ha nincsenek, és valaki már kóstolta őket, egy idő után hiányoznak. Hogy ezt az utat ugyanígy, újra bejárják.
A szőkékkel egyébként nincs mindig baj. Legalábbis a könyvben. A valóságban nekem volt. Nagyjából, két szőke, és több szőkésbarna lány/nő fordult elő az életemben. Ennyire, mint ebben a könyvben nem fordult fel miattuk a világ, de a szőkéim lepkék voltak, kicsit felkavarták a levegőt, lehetett gyönyörködni bennük, de nem volt túl nagy hatásuk. A szőkésbarnáimmal több baj volt, köztük volt már pillangói is, nagyobb szárnycsapások, nagyobb szenvedélyek, nagyobb viharok, nagyobb sebek…
Az alaphelyzet komikus: a főszereplők élni akarnak. Azok is, akik élni segítenének a barátaiknak, s közben akkorákat kavarnak, mint a falusi cigány vajda esküvőjén a szakács a kondérban. Nincsen hatalmas vágyaik, eszméik, nincsenek nagyra törő terveik, csak szeretnének kicsit jobban élni, és szeretve lenni. Ahogy mindnyájunk. Létezésüket nem zavarja a politika, ez egyszerűen nincsen jelen az életükben. Kis pénz (nem baj, ha sok, de legalább a mostaninál egy kicsit több legyen!), és legalább egy szerető szív.
Erről szól ez a roppantul szórakoztató könyv. S nem baj, ha a jövő hétre már elfeledem, miről szólt, nem baj, ha a szereplők nevével máris gondjaim vannak! Olyan ez, mint ugyanennek az időszak filmjeinek a döntő többsége, nézzük, nagyokat nevetünk, ez a Kabos, ez a Gózon, ez a Latabár, nidd má', hogy miket mond, nidd má', hogy milyen arcot vág, aztán, mondd már, mi is volt a címe, tudod, na, tudd már, az a film, amiben a Kabos, a Gózon vagy a Latabár…, amikor azt mondtuk, hogy nidd má'!
Vaszaryt olvasni tehát jó! Olyan, mintha a világ kerek lenne, vagy legalábbis bízhatnánk abban, hogy kerekké válik.
U.I.: Vaszaryról: http://www.helikon.hu/szerzok/Vaszary-Gabor/219/
Üzenem azoknak, akik nehezen olvassák ezt a könyvet: HALLGASSÁTOK! XD
Rudolf Péter hang játéka élvezetessé teszi. Kellemesen szórakoztam a házimunkák elvégzése közben. :-))
Erre nem lehet nem öt csillagot adni :)
Egy igazi, strandra való, romantikus vígjáték. Bár gyakorlatilag a harmadánál már tudod, mi lesz a végkifejlet, de a karakterek, a stílus, a párhuzamos cselekményvezetés kárpótol mindenért. Az is nagyon tetszett, ahogy az író egyszer-egyszer kiszólt a könyvből közönségének.
Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy milyen veszélyes a rekeszizmokra, ha mindezt hangoskönyvben hallgatod Rudolf Péter szinkronizálásában…:)
Jól szórakoztam! Kedves regény, tele a véletlenek kegyetlen játékával.
Egyszerre hallgattam a hangoskönyvet, és a könyvet is magamnál tartottam, hogy pontosan tudjam idézni. Azonban volt olyan rész, amit Rudolf Péter kiegészítése még érdekesebbé tett.
A könyvben: „Nagyon otthonosan viselkedik egy hölgy jelenlétében. Például nyújtózkodik.”
A hangoskönyvben: Nagyon otthonosan viselkedik egy hölgy jelenlétében. Például nyújtózkodik. Több ízben.
Első blikkre úgy tűnt, hogy ez lesz az írott Pokolba a szerelemmel a két hősszerelmessel (Christine + Georges) és a szárnysegédeikkel (Henriette + André). Aztán teljesen belegabalyodtunk az eseményekbe, hogy akkor most összejönnek, nem jönnek, összejönnek, de kivel, Henriette és George, Christine és André, de aztán mégsem….
Annyi párcserénk volt, hogy egy swinger klubnak is becsületére válhatott volna! :D Ennek ellenére teljesen ártatlan kis történet, rengeteg bonyodalommal és kanyarral, miközben bejárjuk fél Franciaországot és Svájcot. Az meg aztán abszolút bónusz, hogy a vak kanári is megmenekül, arról nem is beszélve, hogy a borító is tökéletesen illik hozzá. Akárki is tervezte, emelem kalapom!
Történet: ★★
Írásmód: ★★
Nyelvhelyesség: ★★
Felépítés/szerkesztés: ★★
Külső megjelenés: ★★
PS: mohapapa értékelésével teljes mértékben egyet értek.
Nem is rossz, valami „szőkébbet” vártam a cím alapján, persze, ha gondolkodom is, ez nem fordulhatott volna elő: akkor még nem találták fel a szőkenőt. Akkor csak nők voltak, szegények, gazdagok, frivolak, szendék, mikor melyik / ki melyik, de a boldogulásukat csak a férfiak segítségével keresték (szigorúan a könyvről beszélek). Majd nyilvánvalóan meg is találják, több-kevesebb vargabetű megtétele után, zsákutcákat, poklot-mennyországot megjárva közben. Voltak a könyvnek szórakoztató részei, még akkor is, ha az elmúlt évtizedek az esetleg eredeti fordulatokat, ötleteket már elcsépelték. Néhol kicsit sok volt nekem, de aztán megint belehúzott, tipikus nyári olvasmányként könnyed és élvezhető. Az író stílusa gördülékeny, láttató ereje van, de egy kicsit kevesebb csavar több lett volna.
Néha idegesített a sok keverés-kavarás, de végülis szórakoztató. Sokszor azt éreztem, ez a regény tiszta Rejtő, csak romantikus fajta, meg mint egy régi fekete fehér vígjáték a 30-as évekből, Szeleczky Zitával. Christinet nehezen viseltem, a nyafka csacsi butusok midig idegesítenek.
Rudolf Pétert hallgatni pedig hatalmas öröm, minden szereplő saját hangot kap, a csajok is, és mégsem karikatúra. Zseni ez a színész, nem vitás.
Végig olyan érzésem volt, mintha Rejtő Jenőt olvastam volna (a jó értelemben). Igazán üdítő, laza és izgalmas nyári olvasmány.
Könnyed olvasmány egy „kis” szerelmi zűrzavarról. Hangoskönyvként Rudolf Péter előadásában érdemes meghallgatni, nagyon szórakoztató.
Népszerű idézetek
Georges Beauverger fekete csontkeretes pápaszemet viselt, és meglehetősen kellemes anyagi körülmények között élt.
Jó megjelenésű, egészséges fiatalember volt, akit igen előnyös körülmények között indítottak útnak az életnek.
És mégis volt egy nagy bánata.
Gyámoltalan volt, mint egy kétnapos hangyatojás.
Bár nagy rajongója volt a női nemnek, édeskeveset konyított ahhoz, miképpen kell viselkednünk, ha egy fitos orrú szépség megdobogtatja a szívünk.
5. oldal
– Istenkém, hálásan köszönöm neked, hogy megengedted, hogy úrinő legyen belőlem. Add, hogy teljes szívemből szerethessem őt, hogy hű felesége legyek, és gyermekeim is lehessenek tőle. Minden vasárnap gyertyát gyújtok a Szűz Mária szobra előtt, a Notre Dame-ban. És hálából nem iszom több tejes kávét, amit teutánad a legjobban szeretek a világon.
184. oldal
Christine…Christine.
Ennek a névnek karácsonyfaszaga volt.
17. oldal, II. fejezet (Helikon, 2008)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége 86% ·
Összehasonlítás - Lucinda Riley – Harry Whittaker: Atlas 96% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye 92% ·
Összehasonlítás - Dallos Sándor: A nap szerelmese / Aranyecset 92% ·
Összehasonlítás - Fábián Janka: Emma fiai 91% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás - Márai Sándor: Az igazi 90% ·
Összehasonlítás - Zilahy Lajos: A lélek kialszik 88% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A fényfestő 87% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Az ellopott futár 86% ·
Összehasonlítás