Európa legnagyobb városában, ahol a Pravda helyett a Prada dívik, és a lidérces múlt a jövő neonfényű ígéreteivel találkozik, már a szerelem törvényeit sem tartja be senki. A frissen elvált Lili egy alföldi kisváros fojtogató légköréből érkezik Moszkvába, hogy megpróbálja az életét rendbe tenni. Az elegáns partik és elhagyatott lakótelepi lakása között ingázva találkozik Kátyával, a Bolsoj Színház balerinájával, akinek a karrierje dúsgazdag barátjától függ, noha a lány legszívesebben az egész kapcsolatból kitáncolna. Nonita, az indiai újságírónő egy elrendezett házasság romjai közül menekült a távoli északra.
Ők hárman, gyönyörűek, tehetségesek, harmincasok. Az orosz művészvilág, alvilág, a szenvedélyes szláv lélek, a szibériai és indiai hagyomány életbölcsességei közt egy nagyon is aktuális kérdésre keresik a választ: összeegyeztethető a női odaadás, vonzerő azzal, hogy pontosan azt az életet élem, amire mindig is vágytam? És vajon van remény az újrakezdésre, ahogy… (tovább)
Krásznájá Moszkvá 100 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2011
Kedvencelte 5
Most olvassa 6
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Lebilincselő bemutatást nyújt az új moszkvai elitről, a felső tízezer hétköznapjairól, életviteléről, felfogásáról, és az orosz balettről! Drámaian mutatja be egy prímabalerina életét, akinek ahhoz, hogy olyan színvonalon éljen, amit munkásságával megérdemelne egy dúsgazdag oligarcha segítségével tudja csak elérni! Viszont a főhősnő nem riad vissza az orosz milliárdosoktól, és nem ijed meg ha változtatnia kell, és vissza kell térni ahhoz az életvitelhez, ami gyermekkorában már megszokott volt! Kiváló karakterek, és vívódások!
Első könyvem Vass Virágtól. Tetszett. Annak idején volt szerencsém az egykori Szovjetunióban elég sok időt eltölteni, most meg a mai orosz valóságról olvashattam, amely már nyomokban is alig hasonlít arra… bár ahogy az embereket leírta, az orosz mentalitás, meg az orosz metró – előhívták régi emlékeimet….
Három fiatal nő áll a cselekmény középpontjában, de valójában szerintem a balerina Kátya a valódi főszereplő, az ő élete, sorsa. Hát, nem lennék balerina, annyi szent – bár ez a veszély nem is fenyeget:) De az a kiszolgáltatottság, meg ahogy alá van rendelve a testének és a gazdag barátjának – igaz, a kiszolgáltatottság közös valamiképpen mindhárom – s még annyi! nő életében. Mégis Kátyáé volt a legnyilvánvalóbb. S bár igazából nem volt annyira rokonszenves jellem – igen hamar megtanulta kihasználni az embereket – mondjuk a sorsát ismerve ez nem volt csoda – valahogy mégis szántam őt.
Kíváncsi voltam, ki tud-e hozni az írónő olyan „véget”, ami tetszeni fog és számomra megfelelően le is zárja a történetet.
Sikerült neki:)
Kicsit össze-vissza volt nekem ez a történet. Nem annyira volt természetes, ahogy a három szereplő története találkozott, sőt, néhol eléggé erőltetettnek tűnt. Az is furcsa volt, hogy bizonyos helyeken nagyon részletesen írt történésekről, még akkor is, ha nem volt túl nagy jelentőségük, máskor meg – pl. a végén kibontakozó szerelmi szál esetében – csak 1-2 elejtett mondatból kellett volna kitalálni, hogy mi újság. Végig reményledtem, hogy kialakul a könyv, de a végére is olyan zavaros, nem túl izgalmas és semmitmondó maradt.
Mindamellett a helyszín és a szereplők környezete érdekes választás (főleg a Bolsoj), de itt meg nem tudott meggyőzni az írónő arról, hogy valóban ismeri ezt a világot. Kicsit kétkedve fogadtam a profi balett működéséről szóló részleteket. Az orosz elit leírása hitelesebbnek tűnt talán.
A Franciadrazsét olvastam tóle először, az tetszett, ezen felbuzdulva próbáltam meg ezt a könyvet is, háát… Ami idegesített az orosz szavak, mondatok( értem én, hogy talán kellettek, de nem tanultam a nyelvet soha így nem jött be a dolog). Egész végig vártam, hogy valakivel történik valami, de nem! Szenvedtem vele szívesebben olvatam volna csak a balerina történetét.
Elolvasás elott néztem pár kommentet, hogy kb mire szamitsak. Féltem, hogy nem fog tetszeni a sok negatív kritika miatt.
De most mar tudom: felesleges volt aggódni, mert nagyon tetszett!!
A szokásos vass virágos stílus itt is megvan: párhuzamos cselekmény, idoben való ugralas, stb.
Nagyon tetszett a balerina vonala, a végén a csavar, a lezárás. A kedvenc szereplőm Kátya volt.
Lili vonala is tetszett, Tiszaújváros es a környék miatt, hazahuz a szívem. Kicsit örültem volna, ha máshogy alakul, de remelem Lili egyszer meggondolja magát es elmegy még pirogot enni Moszkvában. :)
Nonita vonala kicsit halványabb, nem volt olyan kp-i nekem. Kicsit lezáratlan, meg elfért a történetben.
Szóval örülök, hogy a kezembe akadt, mar rég szemeztem vele a konyvespolcon. :-)
Számomra az első 100 oldal unalmas, vontatott olvasás volt, de az első 100 oldal után abszolút élvezhető és egyre izgalmasabb; Beindult a történet. Ezen felül, ami még levont az olvasásélményből az a könyv szerkezete. Nagyon oda kellett figyelni, hogy éppen melyik lány életét követjük, mert ezek nem voltak egyértelműen jelölve és ezen maga az orosz közeg; a kifejezések, szavak, nevek sem könnyítettek.
Ajánlás útján olvastam/olvasom Vass Virág két könyvét, de nem bántam meg.
Könnyed romantikus történet, de feszeget néhány komolyabb kérdést is, jól össze van gyúrva, néha kicsit csapongó, de aztán összefutnak a szálak. A legmeghatározóbb szereplő talán Kátya aki hideg és távolságtartó eleinte nem érintett meg a személyisége, de a könyv végére szépen kitisztul a látásmódja, és aztán révbe is ér az élete. Érdekes volt betekinteni a munkájába, a balett világába, ez a vonal is tetszett.
Kellemes meglepetés volt ez a könyv. Tényleg úgy álltam neki, hogy semmi jót nem vártam. És lám-lám az előítéletekkel mindig baj van.. Az írónő okos, művelt, tájékozott.. és nem mellesleg jól ír. Sokat újat mutatott Moszkváról, az orosz mentalitásról, a nők helyzetéről a tradícióktól terhes Indiában, egyszóval tetszett. A sok egzotikum megmutatása, a különböző kultúrák „fiesztája” szerintem kicsit elnyomta a sztorit, de ezen kívül nem sok negatívumot tudok felhozni ellene.
Népszerű idézetek
A kert, az épület és a ház belseje egyaránt tojás-, törtfehér és aranyszínű katalógustökéletességben pompázott, magabiztosan egyensúlyozva a giccs és a teátrális extravagancia határán.
118. oldal
– Az orosz regényhősnők elég szerencsétlenek – mondtam kedvetlenül. – Nem emlékszem egyetlen boldog nőre sem közöttük. Követik a férfiakat Szibériába, vonat elé ugranak, meghalnak szülésben…, lehet, hogy a férfiak azt gondolják, hogy a nők erről álmodoznak… egyszerűen rosszul osztottak nekik kártyát!
278. oldal
Ha a bennünk lévő áramlásnak akár öntudatlanul is ellenállunk, mondta a mankóira mutatva, akkor történik minden rossz. A Gonosz ez a blokk. Minden, ami lebénít. A szorongás. Az ellenállás. A negativitás. A spekulálás. Bármi, ami a jelen pillanat átélését megakasztja. A visszafelé áramlás, mondta Kátyának, és filctollal le is írta: LIVE. ÉLET. Olvasd visszafelé!, kérte. Kátya olvasta: EVIL. GONOSZ.
299. oldal Huszonkilencedik- Ulpius-ház, 2011.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szaszkó Gabriella: Engedj el 98% ·
Összehasonlítás - B. E. Belle: Vallomások 96% ·
Összehasonlítás - Hugyec Anikó: Túl hosszú út 98% ·
Összehasonlítás - Ella Steel: Végtelen játszma 98% ·
Összehasonlítás - Diana Hunt: Őrület határán 96% ·
Összehasonlítás - Farkas Anett: A 33-as ügy 96% ·
Összehasonlítás - Ella Steel: Sors-Fordító 96% ·
Összehasonlítás - Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám 96% ·
Összehasonlítás - Susannah Skiethen: Második esély 98% ·
Összehasonlítás - Csernovszki-Nagy Alexandra: Antónia eltűnt 96% ·
Összehasonlítás