Santa ​és az Éj asszonya 8 csillagozás

A legnagyobb eretnekség
Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya

A ​sötét középkorban a fekete halál pusztítása után Rómában néhány befolyásos főpap létrehozta a szent inkvizíciót. A könyörtelen szervezet rettegett boszorkányvadászai semmilyen árat nem sokallnak azért, hogy megtisztítsák a világot, és újra csendes legyen az éj.
Klaus Santo azonban más, mint a többi osztag parancsnoka. Nem hajlandó minden nőt boszorkánynak tekinteni, így állandó harcot folytat azokkal, akik úgy vélik, inkább égjen el máglyán száz ártatlan, mintsem hogy egyetlen bűnös is megmenekülhessen.
A háborúk, a járványok és az éhezés korában nem létezik nagyobb kincs, mint az élet.
Klaus Santo, akinek kisgyerekként kellett végignéznie, ahogy a családját lemészárolják az Éjszaka szörnyetegei, élete minden napján azért harcol, hogy elhozza ezt az ajándékot a védteleneknek, de mindenekelőtt a gyermekeknek.
És ha kell, bárkivel hajlandó szembeszállni érte: az Éjszaka démon asszonyával, a Pokollal szövetkező sötét lovaggal, a lázadó herceggel, az egyház… (tovább)

>!
Delta Vision, Budapest, 2015
ISBN: 9789633950869
>!
Delta Vision, 2014
424 oldal · ISBN: 9789633950678

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Removed>!
Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya

Megmondom őszintén, én nem nagyon tudtam hova tenni ezt a könyvet, mielőtt elkezdtem olvasni, nem tudtam, mire számítsak. Mikulás meg középkor, boszorkányok és boszorkányvadászok, történelem, Európa, mágia, vallás, Szentföld, valahogy olyan kuszának tűnt az elején, aztán a végére kicsit talán megenyhültem és a dolgok is a helyükre kerültek. Nem gyerekmese, az biztos, viszont jó kis alternatív történet a Mikulás általunk ismert legendáihoz.

A történet egyedi, bár ahogy már írtam, kicsit furcsa volt az általam megismert történelem miatt, viszont szépen voltak összefonva a szálak és a szereplők. A középkorban játszódik a keresztes háborúk idején, van Notre Dame, a firenzei hullazabáló Leonardo (na, ő vajon ki lehet? – Naugye), északi vérfarkas, dzsinnek, boszorkányok – egy nagy olvasztótégely az egész. Noha szerintem sehol sem voltak leírva országok vagy városnevek, engem egy picit zavart ez a „mindent-egybe”-dolog, de túl tudtam magam tenni rajta (ha már felismerek ezt-azt a való világból, akkor szeretem elképzelni, hogy az tényleg úgy is van, és nem tudtam nem a tatai tóra gondolni az „Öreg-tó”-t olvasva, hiába tudtam, hogy a hasonlóság ellenére ez nem az lesz. Vagy de? Nem, szerintem nem. Szeretem tudni, hol játszódnak a dolgok, na :) )
Szóval tényleg van itt minden, újításnak nem rossz, de lehet, hogy lesz, akit ez zavarni fog.
A történet amúgy jó, egyedi, jó volt olvasni a végkifejletet, a karakterek picit távoliak voltak, talán Ramposzt tudtam a leginkább megszeretni, de ez nem csoda, őt csak szeretni lehet (kivéve ha megitatja veled a saját pisádat) :)

Ünnepekre jó kis olvasmány, takaróalábújós, forróteaolvasós, de nem a mesés fajtából, annál azért komorabb egy pici fanyar humorral megfűszerezve.
Ez első kötete egy trilógiának. Nekem ez befejezettnek tűnik, megállja a helyét egymagában is, viszont ha jók az információim, akkor a következő kötet Klaus Santo gyerekkoráról fog szólni, ami viszont érdekel, nagyon kíváncsi vagyok a miértekre :)

NewL P>!
Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya

Ez a történet egyszerűen csodálatos volt, igazi fantasy és alternatív történelmi regény egyszerre. A történelem és legenda összefonódása nagyon jól ki lett találva, és ez a mikulás legenda még jobban is tetszik, mint az eredeti.
Persze, ebben a történetben is vannak hibák, de a történet sodrása elfedi ezeket, és csak annyit lehet tenni, hogy folyamatosan olvasod a történetet, mert tudni akarod mi fog történni. A regény végében benne van a folytatás ígérete, remélem valóban folytatni fogja az író Santo Klaus történetét.

2 hozzászólás
Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya

nem igazán volt semmi elvárásom a regénnyel kapcsolatban ..nem ismertem az írót..ajánlották gondoltam egy próbát megér .és igen kellemeset csalódtam .mondhatóm egy nagy kedvenc lett .Mikulás mint boszorkány vadász zseniális ötlet .farkasember ,viking harcos .egy nő csábász szatír .Ramposz nagy kedvenc…
a szokásos jó-rossz küzdelem ,árulás .jó sok halál ..mi is kell még ,ja nem egy ifjúsági regény
.várom a köv regényt remélemm még az idén meg fog jeleni …igaz a delta nem mondja biztosra .meg kérdeztem .sajnálnám ha igy lenne .

Fairymysz>!
Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya

Jó és olvasmányos történetet olvastam arról, hogyan is született meg a Mikulás. Persze, ez nem egészen az a történet, amit eddig ismertünk, azonban nekem nagyon tetszett ez a verzió. Egy alternatív történelem, tele boszorkánysággal, vampyrokkal és gonosz lényekkel, akikkel szembe szállnak az egyház boszorkányvadászai, köztük Szántó Miklós, azaz Klaus Santo.
A könyv végén meglepve láttam, hogy elvileg lett volna folytatása is a könyvnek, sőt trilógia lenne. És bár a könyv önmagában is teljesen olvasható és nincs is hiányérzetem, azért kíváncsi lennék, hogy van-e esély arra, hogy a trilógia teljes legyen? @DeltaVision Kiadó?

Lark>!
Varga Csaba Béla: Santa és az Éj asszonya

Ott voltunk a Santa és az Éj asszonya könyvbemutatóján, és valaki azt mondta, azért szereti Varga Csaba Béla könyveit, mert teljesen kiszámíthatatlanok. Ezzel a kijelentéssel én egyet is tudok érteni.
Az egyik pillanatban ezen a lapon még minden rendben van, a másik oldalon pedig elsodor minket az akció cunami.

A könyv egyrészt egy felnőtteknek szóló komor mese, ahol már az első pár oldalon fejek hullanak, másrészt pedig a Mikulás még sosem volt ilyen tökös.
Persze ez talán el is várható, ha már a sötét középkorban játszódik a történet, ahol még van mágia és léteznek a mítoszok és legendák lényei.

Azt szeretem a könyveiben, hogy előbb-utóbb előjönnek a háttérben megbúvó magasabb szálak, amik mozgatják a cselekményt, olyan mint egy puzzle, amiből kapunk pár darabot, ami sejtet valamit, de mégis csak a további kötetekben derül ki, hogy anis néz ki az egész kép.

Rendkívül cselekménydús és pörgős az egész könyv. Kicsit kétkedve kezdtem bele, mert mégiscsak a Mikulásról milyen könyvet lehet írni? De az aggodalmam teljesen alaptalannak bizonyult, mivel amint elkezdi az ember olvasni, csakhamar azt veszi észre, hogy falja a lapokat.

A világ nagyon jól ki van találva, a karakterek pedig szintén jól sikerültek. Kicsit ebben talán hasonlít a Hetedíziglenre is, mert ott is az ismert legendák és legendai alakok jöttek szembe, mint Atlantisz, ősi idegenek, stb. és ezzel vált a történet hihetőbbé. Itt is több ismerős dologgal találkozhatunk, úgy mint pl. dzsinnek, mágusok, egyiptomi piramisok, farkasember, viking berzerker, boszorkány, stb. A történet ahogy már írtam pörgős, és nem szűkölködik fordulatokban.

Egy trilógia első része, érdemes belekezdeni. Azt tudni kell, hogy bár a Mikulásról szól, de ez nem egy gyerekmese, viszont azoknak, akik egy sötét középkorbeli izgalmas, boszorkányos, pörgős, sötét hangulatú fantasyra vágynak, azoknak ideális.


Népszerű idézetek

Removed>!

– Már hogyan lennék cigány?
Johanna megcsóválta a fejét, egy pillanatra belépett a kocsma ajtaján, majd egy fényesre csiszolt, csillogó óntállal bukkant elő.
– Jobb ez, mint a tükör. Nézd meg ebben magad.
Ramposz megragadta a lány kezét, és a tálat odatartotta az arca elé.
– Hé, tényleg. Cigány vagyok!… Dikk mán, milyen jóképű!

127. oldal

10 hozzászólás
Removed>!

A talpát odatámasztotta a varga mérődeszkájára. A cipőkészítő egy nedves ronggyal gyorsan ledörzsölte a lábát.
– Mit csinálsz, te gazember? – hördült fel meglepődve a lovag. – Miért vizeztél össze? Talán büdös a lábam?
– Dehogyis nagyuram! De ez elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos méretet vegyek.
– Ja, az más – válaszolta megenyhülve Sir Arthur. – Nem is lehetne büdös, hiszen egy hónapja sincs, hogy megmostam. Tudományosan bizonyított tény, hogy annál gyakrabban lábat mosni egészségtelen. Persze karácsony előtt amúgy is meg akartam mosakodni. Ennél gyakrabban csak a hitetlen szaracénok mosakszanak!
A varga elismerően bólogatott. A lovag szavait hallva érezte, hogy ismét egy tapasztalt, messze földeket bejárt, finom úriemberrel hozta össze a sors.

324. oldal

Removed>!

– Haeresis maxima est opera maleficarum non credere! A legnagyobb eretnekség, ha nem hiszel a rossz asszonyok létezésében! Neked is tudnod kellene, hogy a nők alantas szörnyetegek! Nem is emberek, kezdettől fogva a sátán oldalán állnak! Benne van a Bibliában! Ezt írja Aquinói Tamás, Augustinus, de még Arisztotelész is!
– Arisztotelész semmi ilyet nem írt! – pattant fel Leonardo.
– Te ne szólj ebbe bele, hullazabáló! Örülj, hogy még élsz, firenzei! Máglyán volna a helyed, a boszorkányok között!

117. oldal

3 hozzászólás
Removed>!

A göndör hajú ifjú megragadta egy ház sarokgerendáját, és megállt a latyakos hóban. Hátranézett, mielőtt belépett volna a sikátorba. Tudott volna ő olyan nesztelenül is futni, mint egy macska, de hát akkor nem tudta volna követni a henteslegény. Ha azonnal lerázza, abban nincs semmi mulatság. Megvárta, amíg a fújtató, nagydarab, izmos fiatalember is befordult a sarkon, én csak akkor futott tovább. Mivel hátrafelé nézett, nem vette észre a váratlanul előbukkanó görnyedt alakot. Mindketten a sáros hóba zuhantak.
– Jaj! – kiáltott fel Greti, a molnár cselédje.
– Ó, jaj! – kiáltott fel Ramposz, és megpróbált úgy esni, hogy a lány feküdjön felül. Mire felkeltek, már a henteslegény is odaért hozzájuk. Ramposz elővillantotta legmegnyerőbb mosolyát.
– Azt hiszem, ő a tiéd – jelentette ki, és a legény felé tolta a lányt.
A hentes fia Gretire bámult. Valósággal felizzott kettejük között a levegő. Abban a pillanatban elfeledkeztek az egész világról. Greti elfelejtette az átélt szörnyűségeket, a rettenetes jóslatot, a legény pedig elfelejtette az üldözést, és elfeledkezett az üldözöttről is.
– Azt majd megfogom – ajánlotta fel segítőkészen Ramposz, és elvette a legénytől a bárdot. – Úgyis szükséged lesz mindkét kezedre.

194. oldal

Removed>!

– Talán tagadod, hogy a latin femina szót a fides és a minus szavakból kell levezetni? Hát mit tanultál az egyetemen, csak a lábadat lógattad? Kevés a hűségük! Már a puszta nevük is mutatja, hogy a nőknek gyengébb a hitük. És ráadásul a nők kielégíthetetlenek! Kéj-só-vá-rak!

118. oldal

Removed>!

Az ismeretlen megtorpant. Hátrafordult, és elmosolyodott. Valósággal ragyogtak a fogai. A szél belekapott a göndör fürtjeibe és egy pillanatra úgy tűnt, mintha két rövid kecskeszarv meredt volna a magasba a feje közepén.
– Ramposz. Ramposznak hívnak.
Valaki hátulról átölelte Ramposz derekát. A fiatalember azonnal megismerte Johanna illatát.
– Micsoda név az, hogy Ramposz? – suttogta a fülébe a lány.
– Nagyon jó név – felelte a férfi. – Nincs belőle sok. Könnyű megjegyezni.

127. oldal

Removed>!

A telihold fénye áttört a hófellegek között, és megcsillant a falra erősített, hosszú lovagi kard pengéjén.

(első mondat)

Removed>!

Mostanában nehezen lehetett eljutni Santo kedvenc templomába. Az alacsony, erődszerű épület mellett valósággal nyüzsögtek munkások. Halmokban állt itt a gerenda, a faragott kő, és a kőművesek javában dolgoztak a hatalmas, új katedrális alapjain.
Frederic tudta, hogy a székesegyház, ha majd elkészül, a Notre Dame nevet kapja. A fiatalember kicsit sajnálta, hogy ő maga nem láthatja a kész templomot. Egy katedrális felépítése három, vagy több emberöltőt is igénybe vett. Az építőmester, nagybátyja egyik régi barátja azonban megmutatta neki a terveket, amikor legutóbb itt jártak a fővárosban. Lenyűgöző, égbe törő épület fog itt emelkedni. A csipkés, karcsú tornyokat ábrázoló rajzokat látva Frederic áhítatosan keresztet vetett. Milyen monumentális alkotásokra képes a hit ereje! Büszke volt arra, hogy azt az egyházat szolgálja, amelyik ilyen csodákra képes. Az építészetben már elkezdődött egy új korszak!

120. oldal

Removed>!

Hanse hátratándorodott, és a homlokához kapott.
– Minek ez a létra, mit akarsz vele? – kérdezte gyanakodva.
– Meg akarom nyalni a Hold fenekét, mit akarnék! – csattant fel Ramposz. – Én aztán semmit, neked hoztam.

166. oldal

Removed>!

– És most mit csináljak?
– Kopogj be.
– Bekopogjak… azt nem lehet!
– Ó, dehogynem. Mindenki így csinálja – felelte halkan Ramposz, aztán hirtelen felrikoltott, és rázni kezdte a létrát. – Be… kopog… ni.
Hanse megtántorodott, és miközben megpróbált megkapaszkodni, öklével nagyot csapott az ablakra. Ettől majdnem megállt a szívverése.
– Na még egyszer – biztatta Ramposz.
A legény vett egy mély levegőt, aztán bekopogott, és újra. Valaki közelebb lépett az ablakhoz. Hátrahúzták a fatáblákat, és az ablak kinyílt.
– Hanse – kiáltotta döbbenten Heike. Hangjában meglepetés, de öröm is csengett.
– Én csak… – kezdte volna Hanse, de nem hagyták szóhoz jutni.
– Tudtam! – kiáltott fel diadalmasan a lány, aztán átkarolta a legényt, és behúzta a szobájába. Hanse még be sem lépett az ablakon, és máris csókolóztak.
Lentről Ramposz elégedetten bámulta az ablakot. A létrára nézett, aztán legyintett, és otthagyta. Zsebre vágta a kezét, és elégedetten fütyörészve eltűnt a sötétben.

166-167. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Imre Viktória Anna: A tébolyult doktor
Leda D'Rasi: Új nemzedék
Tanila Jensen: A félelem árnyai
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Szemán Zoltán: Egy őrangyal naplója
Bánki Éva: Elsodort idő
Claire Robins: Ősi utakon
Adèle Dan: Démoni ketrec
Kevin Hearne: Hexed – Megátkozva