Volt-e eleje az időnek? És lesz-e vége? Kialudhat-e a Nap? Miért hosszabbak a téli éjszakák, mint a nyáriak? Mik azok a fehér éjszakák? Igazából mekkora a Hold? Összeütközhet-e egy üstökös a Földdel? Hogyan születtek a csillagok? Mik a hullócsillagok? Miért éppen a Földön van élet? Miből lesznek a felhők? Mitől ered el az eső? Honnan jön a folyók vize? Hol járhatsz gyalog a tengeren? Mi fűti a Föld mélyét? Hogy született a Himalája? Mitől reng a Föld? Hol érdemes aranyat keresni? Melyek a legpótolhatatlanabb kincsei a Földnek?
Íme, néhány kérdés a sok közül, amelyet a Kérdések könyvének első kötete, az Ég és Föld felvet és megválaszol. A természeti világ rejtelmeibe vezeti be ez a színesen és gazdagon illusztrált mű az ifjú olvasókat, oly módon, hogy már a nyolcévesek is érdeklődéssel lapozgathatják, de még a tizenévesek is bőven kapnak segítséget földrajzi gondjaik megoldásához a kitűnő ábrák révén. Haszonnal forgathatják még a felnőttek is ezt a könyvet,… (tovább)
Ég és Föld (Kérdések könyve 1.) 98 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1985
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 1
Kedvencelte 8
Most olvassa 1
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 12
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Egyike az ifjúkorom legmeghatározóbb csillagászati és tudományos könyveinek.
A tudományos könyv, ami az én gyerekkoromból kimaradt. De most pótoltam!
Szép, színes, nagyon jó kis ábrákkal, ám néhol picit túlrészletez. Nem vészes, de azért néha szívesen átlapoztam részeket, és csak később tértem vissza.
Az első száz oldal az éggel, űrrel, csillagokkal, bolygókkal foglalkozik, míg a második száz oldal a Földdel, kialakulásával, és leginkább a geológiájával. Ez engem annyira nem mozgatott meg, mint a könyv eleje, de a földrajzi tanulmányaim azért fel-fel rémlettek.
Rongyosra olvastam kiskölökkoromban, betéve tudtam az összes bolygót, csillagot és csillagképet és a Földünk szerkezetét. Nagyon sokáig csillagász akartam lenni a könyvnek köszönhetően. Nagyszülőktől kaptam és gyermekkorom egyik meghatározó könyve volt, a könyvespolcom egyik dísze még ma is.
Ez a könyv majdnem negyven évvel a kiadása után is tud maradandót és élvezeteset nyújtani azzal a nagyon egyszerű módszerrel, hogy, hétköznapi kérdéseket tesz fel és válaszol is rá. Sokunkat érdekel, hogy honnan jön a szél, miért látjuk a párát télen, nyáron miért nem, mi van a levegőben, miért reng a föld? Rengeteg kérdés, ugyanennyi válasz a űrről, a Napról, a bolygónkról. Lapozgatni is jó, képekkel, magyarázó rajzokkal gazdagon illusztrált minden oldal! Már nem annyira kicsiknek és minden nagynak ajánlott olvasmány!
Párszor már nézegettem (gyerekként) a képeket, de olvasni eddig még egyszer se olvastam el…
Annak ellenére, hogy nem mai könyv, sok újdonság volt benn a számomra, és kicsit olyan érzésem volt, mintha újra földrajz órán ülnék.
A legjobban a fényképek tetszettek, mert bármelyikre ránéztem, eszembe jutott, hogy bár rengeteget fejlődött már azóta a technika, és most már a Plútóról is van részletes fotó, mégis, ezekkel a régi, homályos, olykor csak színeket ábrázoló képekkel kezdódött minden.
Kincs ez a köny, minden gyermeknek és felnőttnek is ajánlom.
Népszerű idézetek
Mik azok a fehér éjszakák?
Dosztojevszkij még regényt is írt ezzel a címmel: Fehér éjszakák. Színhelye Szentpétervár, a mai Leningrád. A Nobel-díjas finn írónak, Sillanpäänek is van egy szép regénye, amely így kezdődik: „Északtájon nyáridőben nincs is igazi éjszaka, csak hosszan tartó, lassan halványuló esti szürkület, amelynek homályából szóval le nem írható fény árad szét: a nyári reggel közeledtének sejtelme.”
30-31. oldal
| → |
|---|
Mitől dörög az ég?
Mindig a villámlások után dörög. Csak az a kérdés, hogy miért.
A villámok több ezer fokra is felforrósítják maguk körül a levegőt. Ettől az hirtelen kitágul, s meglöki a szomszédos többi levegőmolekulát is. Ebből a lökésből támadnak a hanghullámok, akárcsak akkor, amikor a pezsgősüvegből vagy bodzapuskából kilökődik a dugó. Csak itt a lökés is sokkal erősebb meg a hang is.
136. oldal
Változik-e még most is a levegő?
Nagyon is változik. Mindenfelé irtják például a forró égövi őserdőket. Egyebütt is pusztulnak a földkerekség erdőrengetegei, mert sokasodik a nép, kell a szántó, kell a legelő. Az új növényzet viszont már jóval kevesebb oxigént bocsát a levegőbe.
A modern világ kohói, hőerőművei, motorjai meg mind többet falnak fel. Nyelik a sok oxigént, fújják ki a szén-dioxidot és egyéb gázokat.
106. oldal
Az ón, az ólom és a többi hogyan tudnak párologni?
Hogyne tudnának! Az autókból kipufogó gázokban is sok ólom van. Voltak régen rabok, akiket ólomkamrákban tartottak, hogy az ólomlemezek lassú kigőzölgése megmérgezze őket.
196. oldal
Honnan van tudomásunk erről a távolodásról?
A hozzánk érkező sugarak adnak róla hírt. Ahogy a vonat közeledéséről, távolodásáról sípjának hangja. A közeledő vonat sípszavát élesebbnek hallja a fülünk, a távolodóét tompábbnak, mert jövet összetorlódnak a hanghullámok, menet széthúzódnak. Ha több hullám éri el a fülünket egy másodperc alatt: élesebb hangot hallunk. Ha kevesebb: tompábbat, mélyebbet.
Ugyanez a fényre is áll. Az összetorlódó hullámok kékebbé teszik, a széthúzódók vörösebbé, lévén a kék fény hullámai rövidebbek, a vöröséi hosszabbak.
Mennél távolabbi galaxisok, kvazárok fényét bontjuk fel üvegprizmával vagy optikai ráccsal, a kapott színképben annál nagyobb „vörös eltolódás” jelzi ezeknek a mind szédítőbb távolodását: az egész ismert világ megállíthatatlannak látszó szétszóródását.
88. oldal
Mekkora a belátható mindenség?
Elgondolhatatlanul nagy. A fénysugár sebessége a legnagyobb a világon. Légüres térben 300 ezer kilométert tesz meg egyetlen másodperc alatt. (Levegőben, vízben, üvegben valamivel kevesebbet.) Azt mondod gyorsan: „egy-kettő-három-négy” – s a Hold fénye máris ideért. Elmondod a János vitéz első három énekét, addigra egy napsugár is bőven elröppen idáig. De a legközelebbi csillag sugarai már négy és egynegyed évig vannak úton, mire eljutnak hozzánk. A mi Tejútrendszerünkhöz hasonló legközelebbi csillagváros fényei vagy 2 millió évig futnak felénk. A legtávolabbi ismert csillagvárosokéi meg már több milliárd – vagyis több ezerszer ezerszer ezer – esztendeig. Az a fény, amelyet most látunk befutni felőlünk – a legnagyobb és legjobb távcsöveken át –, akkor indult el, amikor még meg sem volt a Föld, és nem gyúlt ki a Nap tüze sem. Mi emberi méretekhez vagyunk szokva. Emberi időkhöz, emberi távolságokhoz. A saját araszunk, léptünk, a saját napunk, évünk hosszához. Ezért fér nehezen a fejünkbe, hogy a mindenség ilyen nagy lehet. S ezért ütődünk meg azon is, hogy az atomok olyan kicsikék lehetnek. Részecskéik meg még kisebbek.
De hát a világ már ilyen. És a hihetetlen szűkre szabott atomok, atomi részecskék nélkül a hihetetlen tág csillagbirodalmat sem értheted meg!
12. oldal
A sorozat következő kötete
 | Kérdések könyve sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz 92% ·
Összehasonlítás - Tények tárháza ·
Összehasonlítás - Boruzs János – Jacsmenik Erika: Teszteld magad! ·
Összehasonlítás - Kulin György: Hogyan készítsünk távcsövet, mikroszkópot? ·
Összehasonlítás - Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő 95% ·
Összehasonlítás - Tittel Kinga: Kilátók és miniszobrok 95% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Kele / Vuk 93% ·
Összehasonlítás - Lőrinc László: 25 szelfi a reformok korából 93% ·
Összehasonlítás - Bolgár Györgyi – Csergezán Pál: Híd a folyó felett ·
Összehasonlítás - Mike Barfield: Nyomozás a kémiai elemek után ·
Összehasonlítás